Magazin

Az ízen túl: hozzáadott érték, funkció és tudatosság

Az egészségtudatosság erősödése a figyelem fókuszába helyezi a hozzáadott értéket képviselő, funkcionális és mentes termékeket. Ma már nem elég, ha egy termék laktató és finom: a fogyasztók komplex megoldásokat keresnek, motivációikat pedig az életkor és az évszak is alakítja. Hogyan alakul az egyes kategóriák kereslete? Milyen újdonságok várhatók a piacon, és mennyire jellemző az árérzékenység ezen a területen? Körképünk ezekre a kérdésekre keresi a választ. 

húsvéti asztal teríték

Iparági beszámolók szerint a húsvét indítja szokásosan az év szeszforgalmát, de mérhetően alulmarad a fiatalabb generációk körben az elvárt típusok fogyasztása, helyette egy új terméktípus, az RTD lépett be a piacra, sőt, az alkoholmentes italok aránya is erősödik.

sampon

„Home salon” szemlélet, „skinification”, „bond repair” technológiák és „leave-in” termékek – számos 
különböző trend uralja a hajápolási piacot. Ezeket fésültük össze egy átfogó körképbe, melyből az is kiderül, milyen generációs különbségek érzékelhetők a kategóriában, mi a jelentősége a social mediának, 
és miért meghatározó továbbra is az offline vásárlás.  

Ár vagy fenntarthatóság? Kettős trend a tisztítószerek piacán

A tisztítószerek piacának friss lendületet ad a tavaszi nagytakarítás, megélénkül a kereslet  minden szegmensben. Az iparági szereplők szerint ugyan egyre nő az érdeklődés a környezetbarát megoldások iránt, a lakosság továbbra is érzékenyen reagál az árakra, az intelligens takarítógépek elterjedése pedig további átalakulásokat vetít elő. 

Árréssapka mellett nincs profit, profit nélkül nincs fejlődés

2026 elején a magyar kiskereskedelem helyzete egyszerre tükrözi a fogyasztói magatartás felgyorsult átalakulását, a csatornák közötti erőviszonyok látványos eltolódását és a piaci működésre egyre erősebben rárakódó állami szabályozások hatásait. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkárával, Neubauer Katalinnal beszélgettünk, aki a 2025-ös forgalmi és eredményadatok alapján úgy látja, hogy ma már nem lehet egységesen beszélni a kereskedelemről, mert az élelmiszer- és a nem élelmiszer-szegmens eltérő kihívásokkal néz szembe. A közös nevező ugyanakkor az, hogy a magyar szereplők mozgástere szűkül, miközben a verseny gyorsul, és egyre összetettebbé válik.