Az FMCG-ágazat szakmai szövetségeit, szervezeteit kérdeztük arról, hogyan látják ágazatuk tavalyi évét, és mire számítanak idén.
A 2023. év közepétől hatályba lépett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer nem csak új adminisztrációs többletet okozott a csomagolóipar, illetve a csomagolószer-felhasználók részére. A korábbi termékdíjtételekhez képest átlagosan hatszoros EPR díjnövekedés sokkhatásként érte a kötelezetteket. Ez csak egy tétel volt a tavalyi év kihívásai között. Az FMCG-ágazatok szereplői számos nehézséget említettek, amely a szektoruk működését akadályozta 2023-ban.
Az infláció a tejtermékeket sem kímélteHarcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a tavalyi év nehézségeit ismertetve közölte, hogy 2022-ben 170, míg 2023-ban – 25%-ot meghaladó éven belüli árcsökkenés mellett – 175 Ft/kg volt a hazai nyerstej átlagár. Míg 2022-ben 2,8%-kal, 2023-ban pedig további 3,7%-kal esett a hazai tejfelvásárlás. Indoklása szerint ezen folyamatok mögött egyértelműen a telepbezárások és a tejelő állomány csökkenése áll. A költségek mérséklődése nem minden tejtermelőnél követte le a nyerstejár éves csökkenését, így sok tejtermelőnek nem maradt más lehetősége, mint a telep bezárása és/vagy a tejelő állomány értékesítése. Ugyan az elmúlt év végén enyhült a csökkenés üteme, de mindezt érdemben csak néhány hónap múlva lehet kiértékelni. „Az infláció okán hazánkban is jelentősen csökkent a tej és tejtermékek termelése. Fogyasztói folyadéktej és joghurtok esetében 4% feletti, sajtnál 5,6%-os a tavalyi hazai feldolgozói termelés-visszaesés. Jelentősen csökkentek egy év alatt a feldolgozói átadói árak, a túró például 14-17%-ot, míg a trappista sajt közel 30%-ot. Eközben – különösen az első félévben– önköltség alatti áron import sajtdömping zúdult ránk” – jelentette ki.
Fontos szempont, hogy a magyar tejágazat rendkívül kitett az európai piaci viszonyoknak. „Az infláció a tej és tejtermékeket sem kímélte, sem idehaza, sem Európában. Ezért viszonylag szokatlan európai tendenciák rajzolódtak ki tavaly: a fogyasztók egyre inkább a saját márkás termékek, az olcsóbb márkák, nagyobb kiszerelések felé fordultak vásárlásaik során” – jegyezte meg a fogyasztói szokások változása kapcsán.
Hozzátette, hogy sajnos – a tejivás kivételével – az uniós átlag felét/harmadát fogyasztjuk a feldolgozott tejtermékekből, habár az elmúlt években lassú növekedés kezdődött, a keresletet pedig a fogyasztói szemlélet formálásával tovább lehetne emelni.
Harcz Zoltán megfogalmazása szerint a tejipar számára is hasznos lenne az infláció enyhülése, a normális gazdasági viszonyok visszatérése, hiszen, ha a reálkeresetek is növekedésnek indulnak, akkor növekedhet a tej- és tejtermék fogyasztás az országban. Emellett fontosnak tartja, hogy megóvják a tejtermelő bázis lehető legnagyobb részét, a tejfeldolgozóknak pedig fejlesztési beruházásokra van szükségük.
Kiemelte azt is, hogy a változó fogyasztói szokások követése és a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása érdekében az eddigieknél nagyobb erőforrásokat kell fordítani a következetes vásárlói tudatformálásra, különösen a növényi alapanyagból előállított utánzatok kapcsán.
Európai szintű változásokra van szükségCsorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója elmondta, hogy a 2023-as nehéz év volt az ágazatukban.
„Az év első felében magas inputárak drágították a termelést és árkorlátozások nehezítették ennek érvényesítését az árakban. Több madárinfluenza járványhullám is sújtotta ágazatunkat, közvetlenül és közvetve is károsítva a termékpályát. Mindemellett az EU Ukrajnának nyújtott politikai kedvezménye (vámliberalizáció) komoly import- és árnyomást jelentett és jelent az EU (így a hazai) piacokra is” – sorolta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai standardoknak nem megfelelő termékmennyiség súlyosan sérti a versenyegyenlőség feltételeit. „Ágazatunk példájával élve Ukrajna kezdetben 70 ezer tonna baromfihús kvótával rendelkezett az európai térségben, ez mára – a politikai kedvezmény hatására – 3,5-4 szeresére nőtt (240-250 ezer tonna), étkezési tojás esetében pedig közel tízszeresére. Bár a baromfihúsok fogyasztásának tendenciájában van egy szolid mennyiségi növekedés, e hatást teljesen kioltja, sőt túlkínálatot eredményez” – magyarázta.
Az idei évről elmondta, hogy az ágazat szereplői vágóbaromfi előállításban mintegy 9%-os növekedéssel számolnak 2023-hoz képest.
„A baromfiágazat – szinte egyedüli állattenyésztési ágazatként – exportorientált, így a fogyasztási prognózisok esetében a hazai értékeken túl fontos az exportpiacokon tapasztalható vásárlóerő is. A baromfihúsok pedig mind világ-, mind európai szinten egyre nagyobb arányt képviselnek a húsfogyasztásban. Azonban e termék esetében is jellemző, hogy az árakat nem a termelési költségek, hanem a kereslet-kínálat viszonyai határozzák meg. Ezért is tartom rendkívül károsnak, ha a belső piaci normákat nem teljesítő termékek kerülhetnek be a belső piacra” – állapította meg.
Csorbai Attila véleménye szerint a szektornak európai szinten alapvető változásokra van szüksége, és be kell vonni a tényleges szakértőket a jogalkotási munkába. Hazai szinten pedig szükség van a termékpályák arányos fejlesztésére. Emellett az alapanyagtermelés és a feldolgozás szempontjából is kiemelt jelentősége van a hatékonyságot javító beruházásoknak, hiszen fogyasztói szempontból első helyen az ár áll.
Tovább kell javítani a telepi járványvédelmet, és hiteles információkat kell nyújtani a fogyasztóknak a változatos táplálkozás élettani fontosságáról, az állati termékek jelentőségéről, az egyoldalú táplálkozás veszélyeiről.
Teljesítmény szempontjából nagyon rossz volt a tavalyi évÉder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint alapvetően egy rendkívül rossz évet zárt a magyar húsipar, azon belül a sertéshús- és a húskészítmény-ipar. Ezt azzal indokolta, hogy a húsfeldolgozás és tartósítás ágazata éves ipari termelési volumenindexe közel 15%-ot csökkent, és hasonló a visszaesés a készítménygyártás területén is.
„Ez alapvetően két dologból eredt. Az egyik a belföldi kereslet drasztikus csökkenése, mivel tavaly hosszú idő után csökkent a reáljövedelem, az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom is visszaesett. A másik, hogy az exportértékesítés is drasztikusan zsugorodott” – összegezte.
Az elnök nagy sajnálatosnak tartja, hogy a magyar élelmiszeripar, és azon belül a magyar húsipar teljesítményének visszaesése és a belföldi értékesítés visszaesése lényegesen meghaladja a kiskereskedelmi forgalom visszaesését. Ez azt jelenti, hogy az import élelmiszerek aránya ismét növekedett a magyar fogyasztók kosarában.
„Teljesítmény szempontjából tehát nagyon rossz évet zárt az ágazat. Hozzá kell tenni, hogy eredményesség szempontjából a helyzet talán még tragikusabb” – magyarázta.
Ráadásul a húsipar számára a legfontosabb önköltségi tényező az élősertés és a sertéshús. Az élősertés német jegyzése, amely a magyar piaci árakat jelentősen befolyásolja, 2023-ban történelmi magasságokban volt. Azóta valamennyit ugyan csökkent, de még mindig messze az elmúlt 5 év átlagos ára fölött van.
Éder Tamás biztos abban, hogy az elmúlt egy-két évhez képest rosszabb lesz az eredménykimutatás a húsiparban. Még annak ellenére is, hogy az utolsó negyedévben már kedvezőbbek voltak a belföldi értékesítési és az export adatok egyaránt.
„Abban reménykedünk, hogy a gödör alját már megütöttük, és innentől felfelé vezet az út” – fogalmazott.
Megemlítette, hogy az nagyon segítene a szektornak, ha az állam is támogatná bizonyos eszközökkel a magyar termékek értékesítésének erősödését, és ha a magyar fogyasztók jobban figyelnének arra, hogy az importtermékek helyett magyar húsokat és készítményeket vásároljanak.
Azt mondta, hogy a húsok és húskészítmények iránt egyébként nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában csökkent a kereslet, de itthon ez a jövedelemmel és az árakkal volt összefüggésben. Nyugat-Európában különböző egészségügyi, környezetvédelmi, vagy etikai okokból sokan csökkentették a húsfogyasztásukat. Éder Tamás úgy gondolja, hogy idővel ezzel a tendenciával Magyarországon is számolni kell.
Fejlesztésekre van szükségVörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége ügyvezető igazgatója megerősítette, hogy 2023 egy kihívásokkal teli év volt. „Egész évben érzékelhető volt a forgalom visszaesése, szignifikáns csökkenést láttunk a kiskereskedelemben. A hazai piacok mellett pedig sajnos az exportpiacok is beszűkültek. Mindezt akkor, amikor a gyártók költségeinek növekedése még nem állt meg, 2022-höz képest ugyan kevésbé drámaian, de továbbra is emelkedő költségek mellett kellett működni az élelmiszergyártóknak. Fontos megjegyezni, hogy több költségtétel emelkedés is hazai sajátosság eredménye volt, más uniós tagállamokban például a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) díjai nem jelentettek ekkora problémát, mint ami itthon 2023 második félévében megjelent költségnövekményben” – sorolta.
Megfogalmazása szerint idén sem számíthatnak könnyű évre. „Az exportpiacok ugyanakkor pozitívabb képet mutatnak, az általunk érzékeltek szerint ott talán jobban vissza lehet majd hozni a tavaly kiesett volumeneket – feltéve, hogy versenyképesek tudnak lenni a magyar gyártók a külpiacok extrém erős versenyében” – tette hozzá.
A FÉSZ úgy látja, hogy idén a normalizálódó körülmények között minden erőt a fejlesztésekre kell összpontosítani. Jelentős az élelmiszeripar általános lemaradása energiahatékonyságban, egy főre jutó termelékenységben, és általában a hozzáadott érték, valamint hatékonysági mutatók szinte mindegyikében. „A hazai gyártóknak saját hatékonyságuk javításán, termelési költségeik alacsonyabbra szorításán kell dolgozni, ahhoz, hogy versenyben tudjanak maradni a hazai piacokon is. „Mindeközben pedig a termékek minőségét is meg kell tartani, a fogyasztók számára jó ár-érték arányú választékot kell biztosítani. Nehezítő tényező a hazai szabályozási és gazdasági környezet, ami tud váratlan akadályokat előállítani a hazai gyártók számára, negatív hatásokat eredményezve a versenyképességünkre” – fejtette ki.
A tavalyi évben jelentős változások mentek végbe a fogyasztói döntéseket illetően. Eddig is árérzékeny volt a magyar fogyasztó, de ez hatványozódott 2023 során. Ez azt is eredményezte, hogy több olyan termékkategóriában is látható teret szereztek az import termékek, ahol a hazai gyártók nem tudtak elég olcsó ajánlatot kínálni.
Vörös Attila szerint a gyártók számára a kiszámítható, a szükségtelen nehezítésektől mentes gazdálkodási környezet lenne a legnagyobb segítség.
Az idei év sem ígérkezik könnyebbnekNagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára a tavalyi év kihívásairól elmondta, hogy a hazai gazdaságot sújtó infláció minden tekintetben kihatással van a csomagolóipar teljesítményére, ami mind a beszerzési árakban, mind pedig az értékesítési lehetőségek szűkülésében látható. A háborús helyzet tavaly is nehezítette az ipar munkáját, korábban Ukrajnából jelentős mennyiségben érkeztek üveg csomagolóeszközök, faáruk és fémlemezek, ezek kiesését pótolni kellett. A Szuezi-csatornán dúló harcok elsőre megbénították a hajóforgalmat, majd a szállítási költségek előbb megtöbbszöröződtek, végül – a hosszabbá vált hajóutak miatt – kapacitáshiány jelentkezett. „A 2023. év közepétől hatályba lépett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer nemcsak új adminisztrációs többletet okozott mind a csomagolóipar, mind a csomagolószer-felhasználók részére, hanem a termékdíjtételekhez képest átlagosan hatszoros EPR díjnövekedés sokkhatásként érte a kötelezetteket” – szögezte le.
Nagy Miklós úgy gondolja, hogy az idei esztendő sem ígérkezik könnyebbnek. A csomagolóipar klasszikus beszállítói státuszban van, így a felhasználók – a feldolgozói ipar szinte teljes spektruma – minden rezdülése megérződik a csomagolóiparban.
„Amennyiben az európai gazdaság is növekedésnek indul, akkor az már pozitívumként jelentkezik a csomagolóiparban. Ha a kormány tervei való válnak és a vásárlóerő valóban növekedni fog, úgy a belföldi fogyasztás növekedése is reális lehetőség. Az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszerének tényleges indítása viszont még rejteget meglepetéseket” – fejtette ki.
Ráadásul az EPR-díjak által okozott jelentős költségnövekedés indokolt továbbhárítása még csak részlegesen történt meg az ágazatban, a dolgozói fizetések rendezése idén sem maradhat el, az üzemanyagárak sem mutatnak tartós csökkenést, így sem az alapanyagárak, sem a rezsiköltségek csökkenése nem valószínűsíthető a szakember meglátása szerint.
A csomagolóiparban a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés jelent új igényt. „Ez egy nehéz feladat, mert a legtöbb esetben a csomagolóanyag- és csomagolástechnológia-váltás hosszabb időt igénylő kísérleteken alapul a termékveszteség megelőzése érdekében” – magyarázta.
Leszögezte, hogy fontos lenne rendezni az EPR díjtételek kérdését, ennek érdekében a díjtanácsokban a szakmai szervezetek képviselői ostromolják is a jogalkotót.
Szűkös a hazai termelési portfólióA FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség képviseletében Sebesta Péter feldolgozóipari alelnök elmondta, hogy a hűtő- és konzerv ágazatban a 2023-as év egy trendforduló volt. Ezt azzal indokolta, hogy nagyon megváltozott a nyersanyagpiaci helyzet az ukrán piaci hatások miatt, mivel ebben a pillanatban a hazai szektor által előállított kulcstermékekből túlkínálat van a piacon.
Az idei évet illetően közölte, hogy reagálni kell a piaci kihívásokra, és arra kell törekednie az ágazatnak, hogy jelentős költségcsökkentéseket hajtsanak végre a vállalatok.
„Az időjárás minden évben egy általános kockázati tényező, egyelőre ennek a hatását nem lehet látni, világosabban majd május környékén fogunk látni. Az idei év újdonsága, hogy több éve, inkább keresleti piac után kínálati piacon kell helytállnunk” – jelentette ki.
Számításai szerint az utóbbi egy-két, igen turbulens évet követően idén valamivel kedvezőbb lehet a szektor helyzete, például az alapanyagok elérhetősége valószínűleg jobb lesz, mint az elmúlt években, hacsak az időjárás közbe nem szól.
.„Szintén pozitív változás, hogy jelentős mértékben csökkent (gyakorlatilag megszűnt) az energiaárak hektikussága, volatilitása, amit az is jelez, hogy most már ismét lehet hosszú távú szerződéseket kötni” – állapította meg.
A változó fogyasztói szokásokat ismertetve elmondta, hogy az utóbbi időben piaci elvárásként jelent meg a kisebb csomagolású termékekkel szembeni növekvő kereslet. A másik, Magyarországon is megjelenő nemzetközi trend, hogy egyre többen vásárolnak egészségtudatosan és környezettudatosan. Ezek nemcsak hazai, hanem jól látható európai trendek, de hazánkban csak az utóbbi pár évben váltak piaci szempontból is jelentőssé.
Sebesta Péter úgy látja, hogy a magyar zöldségfeldolgozó ágazat legnagyobb problémája, hogy igen szűkös a termelési portfólió: a 2–3 nagy termékhez képest (zöldborsó, babfélék és csemegekukorica) eltörpül az összes többi. „Pontosan ezekből vagyunk képesek önellátásra, a többiből gyakorlatilag nincs magyar feldolgozás. Más élelmiszeripari ágazatokhoz képest ezzel a 2–3 nagy termékkel a szektor erősen exportorientált” – hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint hosszú távon komoly segítséget az ágazatnak az jelentene, ha kialakulna egy szélesebb körű, változatosabb nyersanyagháttér, de hogy ez mikor történhet meg, egyelőre kevéssé látható.
Árérzékenyek a fogyasztókBikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára közölte, hogy ágazatukban – és az egész élelmiszeriparban – a gazdasági nehézségek miatt a forgalom csökkenése volt jellemző. Ennek okaiként az általános inflációt, az alapanyagok és a csomagolás költségeinek, illetve az energia árainak növekedését említette, amelyek kedvezőtlenül hatottak a keresletre.
„Az ágazat forgalma 2023. évben mennyiségben átlagosan 10 százalékkal csökkent. Az idei évben reméljük, javul a helyzet, csökken az infláció, de általánosságban ugyanazok a tényezők hatnak, mint tavaly” – ismertette.
Úgy látja, az infláció lassulása ellenére az alapanyagárak, a rezsiköltségek lényegesen nem változnak, a vásárlóerő is feltehetőleg hasonló lesz a tavalyihoz. Az idei év legfontosabb kihívása a visszaváltási rendszer bevezetése, megvalósítása, a fogyasztókkal való megismertetése, elfogadtatása lesz. „A fogyasztói szokások előreláthatólag ebben az évben sem változnak lényegesen. Fogyasztóink termékeink jellegéből adódóan árérzékenyek, az olcsóbb termékeket preferálják” – jelentette ki.
A fogyasztói trendek kapcsán megemlítette, hogy a vásárlók az utóbbi években egyre jobban kedvelik az alacsony-, illetve kalóriamentes termékeket. Az elmúlt 10 évben ezeknek a termékeknek a fogyasztása az összes fogyasztás 62%-ára emelkedett.
Ugyan ágazatukban a fogyasztás nem szorul behozatalra, de választékbővítés céljából a magyarországi cégek forgalmazzák anyavállalataik külföldön előállított termékeit is. „Az export az összes hazai értékesítés 6-7 százaléka” – fűzte hozzá.
Bikfalvi Istvánné véleménye szerint szektoruknak 2024-ben – az egész gazdasághoz hasonlóan – az infláció minél nagyobb mértékű csökkenése segíthet.
(TERMÉKMIX magazin – 2024. márciusi szám)