A 60 százalékos élelmiszerár-emelkedés mellett lényegtelen, hogy novemberben és decemberben 10,1, vagy 9,9 százalék lesz-e az infláció.
Erős megállapítások hangzottak el a magyar gazdaság helyzetéről a 61. Közgazdász-vándorgyűlés csütörtök délutáni szekciójában, amelyről a Forbes számolt be. A beszélgetésen Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank elemzésére felelős igazgatója, Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, Kónya István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és Virovácz Péter, az ING vezető elemzője vett részt.
A lap tudósítása szerint például Balatoni András arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar vállalatok növekedésének 23 százaléka a cégek 0,3 százalékánál összpontosul. Az MNB igazgatója arról az 1100 cégről beszélt, amelyek a magyar innováció „rejtett bajnokai”. Azt mondta, hogy ezek a gyors növekedésű vállalatok, gazellák az exportból is aránytalanul magas részesedéssel bírnak: a kivitel 13 százaléka köthető hozzájuk.
Kónya István szavai szerint „Magyarország és a kisebb, felzárkózó országok nem innoválnak, hanem imitálnak”. Hozzátette, hogy arra kell törekedni, hogy a tudásadaptálást minél könnyebben, hatékonyabban végezzék a vállalatok.
Palócz Éva szerint az is probléma, hogy Magyarországon nagyon kevés olyan befektető van, aki számottevő mértékben be tud szállni induló cégekbe, és a magyar gazdaság borzasztóan innovációszegény.
Balatoni András úgy véli, hogy eljött az innováció ideje, mert a 2010-es évek receptjeivel nem lehet megnyerni a 2020-as évek csatáit.
„A magyar gazdaság sosem volt fejlettebb az EU-s átlaghoz képest, mint most, de ezen a ponton nem tudtunk áttörni. Ezért olyat kell tennünk, amit még soha” – fogalmazott Balatoni.
Virovácz Péter arról beszélt, hogy a magas kamatok mellett csak azok a vállalkozások maradhatnak életben, amelyek ki tudják termelni a forrás költségét, vagy annál többet. „Az elmúlt évtizedben hozzászoktunk az ingyen pénzhez, a 0 százalékos kamathoz. A normál kamatkörnyezet viszont kiszelektálja a hatékonyságot. Talán ez ösztönzi a hatékonyabb innovációt, termelékenyebb beruházást” – állapította meg.
Balatoni szerint novemberre sikerülhet az inflációt 10 százalék alá szorítani, év végére pedig 7 százalék lehet a fogyasztói árindex.
Virovácz azonban közölte, hogy az egyszámjegyű infláció nagyon messze van a jegybank által kitűzött 3 százalékos céltól, és a jelenlegi élelmiszerárak 2021 januárhoz képest több mint 60 százalékkal haladják meg a bázist.
„Mindegy, hogy novemberben és december 10,1, vagy 9,9 százalék lesz az infláció. Ez szerintem 60 százalékos élelmiszerár-emelkedés mellett lényegtelen. A jegybank által kitűzött célt pedig 2025 elejére-közepére érhetjük el” – jelentette ki
Az ING vezető elemzője szerint kis, nyitott gazdaságként jobban hat ránk a deglobalizáció és a dekarbonizáció is. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány júliusban karbonkvóta-adót vetett ki, ami Virovácz szerint szintén növeli az inflációt.
„Úgy látszik, a költségvetés minden fillért megbecsül: a csomagolóanyagoktól kezdve az üzemanyagokig mindent megadóztatnak. De ezekből viszonylag kevés adóbevétel folyik be” – tette hozzá Palócz.
A beszélgetés moderátora, Halmai Péter azzal zárta a beszélgetést, hogy a magyar gazdaság nem egy rossz álomban van, amit könnyen kialszik. Úgy fogalmazott, hogy az ország nem tud tartósan növekedési, felzárkózási pályára állni, ezért strukturális reformokra lenne szükség.
