A koronavírus-járvány, Oroszország ukrajnai inváziója és a kulcsfontosságú szállítási útvonalakon jelentkező problémák megzavarták az ellátási láncokat, és az árakat az egekbe emelték. A szakértők szerint fel kell készülni egy potenciális élelmiszerválság kezelésére.
Az Európai Unió kormányai fel akarnak készülni egy lehetséges élelmiszerválságra. Ezért egyfajta tesztjátékot, az élelmiszerválság szimulációját rendezték meg Brüsszelben 60 uniós és kormányzati tisztviselő, valamint élelmiszeripari szakértő és ipari képviselő részvételével – írja a next.gazeta.pl.
A szimulációt egy olyan forgatókönyvre alapozták, amely szerint az El Nino és a La Nina együttes ereje megbénította a szójatermelést Latin-Amerikában. Az ukrán és az orosz gabonatermesztők háborúba léptek, Indonézia betiltotta a pálmaolaj-szállítmányokat Európába, míg Kína éhezik a gyenge terméshozamok miatt, és a Földközi-tenger egyre inkább sivatagra hasonlít. A tesztelés célja, hogy felkészüljenek az ilyen eshetőségek kezelésére. Néhány évvel ezelőtt ez még lehetetlennek tűnt, de a szakértők szerint egyre inkább valósággá válik ez a fenyegető jövőkép.
Piotr Magnuszewski, a wrocławi Centre for Systems Solutions tudományos igazgatója és az ENSZ-szel együttműködő játéktervező szerint fel kell készülni a káoszra, hogy a lehető legjobban álljunk elébe annak, ami az emberiségre várhat.
Emlékeztettek arra, hogy a koronavírus-járvány, Oroszország ukrajnai inváziója és a kulcsfontosságú szállítási útvonalakon jelentkező problémák megzavarták az ellátási láncokat, és az árakat az egekbe emelték. Ehhez jönnek még az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák. Emiatt az EU tisztviselői már nem azt kérdezik, hogy mikor érkezhet élelmiszerválság, hanem inkább azt, hogy hány válsággal tudnak egyszerre megbirkózni.
A szimuláció abból a feltételezésből indult ki, hogy jövőre a különböző termények betakarítása gyenge lesz. Ez viszont a takarmányárak emelkedését fogja kiváltani, ami korlátozza az ágazat termelését. Ázsia ebben a feltételezett forgatókönyvben korlátozni fogja a pálmaolaj exportját. Hiányozni fognak az olyan alapvető termékek, mint a margarin és a kenyér. Eközben a dezinformáció és az összeesküvés-elméletek erőre kapnak, a tolvajok kifosztják a szupermarketeket, miközben a rendőrség próbálja megakadályozni a városokban terjedő zavargásokat. A német lakosok nem kapnak majd halat és húst a boltokban, a szarvasmarhatartók csődbe mennek. A spekulánsok megerősödnek, és a kisvállalkozások dominószerűen összeomlanak.
A lap azt írja, hogy Európa egyelőre jó helyzetben van, a kontinens a világ egyik legnagyobb élelmiszer-beszállítója, a gabonaféléktől a tejtermékeken át a sertéshúsig és az olívaolajig. Európában 2021-ben a háztartások kiadásainak átlagosan mindössze 14 százalékát költik élelmiszerre, míg Nigériában ez az arány 60 százalék, Egyiptomban pedig 40 százalék. A globális élelmiszerbiztonsági index az európai országokat rendszeresen a világ legbiztonságosabb országai közé sorolja ebből a szempontból.
A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy az európai rendszer jelentős hiányosságokkal rendelkezik, amelyekre nincs teljesen felkészülve. A gazdákat rendszeresen sújtják a heves időjárási és éghajlati események, emiatt a gazdaságnak okozott veszteségek költségei 2022-ben több mint 50 milliárd eurót tettek ki Európában. Mindezek mellett nem szabad elfelejteni, hogy a termesztéshez és az üvegházak fenntartásához szükséges műtrágya és energia költségei az ukrajnai orosz invázió nyomán meredeken emelkedtek.
A szimuláció résztvevői ezért arra keresték a megoldást, hogyan lehetne csökkenteni Európa túlzott függőségét az olyan növények behozatalánál, mint a szója, amely egyelőre nélkülözhetetlen a hús- és tejipar számára. A résztvevők nem nagyon értettek egyet azzal a nézettel, hogy le kellene mondania az embereknek a húsfogyasztásról. Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogyan lehetne a legjobban kezelni és nyomon követni az élelmiszerkészleteket.
