Miközben a webshopok egyre több digitális megoldást használnak, az exportáló webáruházak aránya alig nő. Az online bankkártyás fizetést kínálók aránya például tíz év alatt csaknem megduplázódott, a külföldön értékesítőké azonban csupán 15-ről 19 százalékra emelkedett a válaszadók között. Meglepő helyről érkezhet segítség: a globális versenytársként megjelent online piacterek, mint a Temu új értékesítési csatornát kínálhatnak a magyar kereskedőknek – derül ki a Shoprenter és a Visa közös Nagy Webáruház Felmérésének idei eredményeiből.
Tíz éve még a válaszadó webshopok kevesebb mint felében lehetett online bankkártyával fizetni, ma már több mint négyötödükben. A Nagy Webáruház Felmérés szerint 2016 és 2026 között 44-ről 84 százalékra nőtt az ezt a lehetőséget kínáló webáruházak aránya.A lehetőséggel a vásárlók is élnek: a válaszadó webshopok 2025-ös rendeléseinek 30 százalékát online bankkártyával fizették ki. Ez volt a leggyakoribb fizetési mód, amelyet a készpénzes utánvét (21 százalék), a bankkártyás utánvét (17 százalék) és a banki átutalás (15 százalék) követett. Az online kártyás fizetés így továbbra is az első számú fizetési megoldás.
A kereskedők közben bővítik a fizetési lehetőségeket. A bankkártyás utánvétet kínálók aránya egy év alatt 77-ről 81 százalékra, az Apple Payhez és a Google Payhez hasonló digitális pénztárcákat elfogadóké pedig 22-ről 34 százalékra nőtt. A Click to Pay a válaszadó webshopok mintegy 7 százalékánál, a halasztott fizetés pedig közel 4 százalékuknál érhető el.
„Az online vásárlók ugyanazt az egyszerű és gördülékeny fizetési élményt keresik, amelyet a világ vezető webshopjainál megszoktak. Az olyan megoldások, mint a digitális pénztárcák vagy a Click to Pay nemcsak kényelmesebbé teszik a fizetést, hanem segítenek csökkenteni a kosárelhagyást és növelni a sikeresen befejezett vásárlások számát is” – mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője.
Négyszeresére nőtt a csomagautomatás szállítást kínáló webshopok aránya
A házhozszállítás továbbra is szinte minden megkérdezett webshopnál elérhető: 94 százalékuk kínálja ezt a lehetőséget. Egyre több webshop szállít csomagautomatába (79 százalék) és csomagpontra is (75 százalék). Mindkét arány jelentősen nőtt az előző évhez képest. A csomagautomatás kézbesítést biztosítók aránya 2016-ban még csak 19 százalék volt, vagyis tíz év alatt több mint négyszeresére emelkedett.
A vásárlók így egyre több webshopnál választhatnak olyan átvételi módot, amelynél nem kell a futár érkezéséhez igazodniuk. Ezek terjedését a kényelem mellett az alacsonyabb szállítási költségek is ösztönözhetik: a csomagpontos és a csomagautomatás kézbesítés a kereskedők számára is kedvező árú megoldás. A logisztikai szolgáltató kiválasztásakor az ár mellett továbbra is a szállítási idő és az ügyfélkapcsolat minősége a legfontosabb szempont.
Megugrott az AI-t használó webáruházak aránya
Egy év alatt 62-ről 74 százalékra nőtt a mesterséges intelligenciát használó webshopok aránya a Nagy Webáruház Felmérés válaszadói között. Ez 12 százalékpontos emelkedés: már közel háromnegyedük használ AI-t. Ráadásul egyre gyakrabban: az AI-t alkalmazó kereskedők 74 százaléka naponta többször is igénybe veszi a technológiát, szemben az egy évvel korábbi 58 százalékkal.
A leggyakoribb feladat továbbra is a szövegírás, illetve a képek készítése vagy szerkesztése: az AI-használók 88, illetve 82 százaléka alkalmazza ezekre a technológiát. Közben egyre többen mennek tovább a tartalomgyártásnál. Az AI-t alkalmazó webshopok körében egy év alatt 36-ról 55 százalékra nőtt azok aránya, amelyek adatelemzéshez veszik igénybe, a piackutatásra használóké pedig 36-ról 50 százalékra emelkedett. Stratégiai tervezéshez 46, az értékesítés támogatásához 41 százalékuk hívja segítségül.
„A következő lépés az, hogy az AI ne csak tartalomgyártásban segítsen, hanem kézzelfogható üzleti eredményeket hozzon: támogassa a hatékonyabb marketinget, automatizálja a folyamatokat és javítsa a vásárlói élményt” – mondta Rab Máté, a Shoprenter ügyvezetője.
A technológia terjed, az export egyhelyben topog
A látványos technológiai fejlődés mellett jóval lassabban bővült a külföldön is értékesítő webshopok köre. A Nagy Webáruház Felmérés válaszadói között 2016-ban 15, 2026-ban 19 százalék volt az arányuk. A kerekítés előtti adatok alapján ez tíz év alatt mindössze 4,2 százalékpontos emelkedés. Továbbra is nagyjából ötből négy válaszadó kizárólag a hazai piacon értékesít, ami szinte megegyezik az előző évi adatokkal.
A határon túl már aktív kereskedők tapasztalatai megvilágítják, mi okozza a legtöbb nehézséget. A külföldön is értékesítő webshopok 58 százalékának az új vevők megszerzése, 47 százalékának a helyi piac megismerése jelent problémát. A fordítás és a webshop naprakészen tartása 36 százalékuknak okoz gondot, az eltérő szolgáltatók és integrációk pedig 33 százalékuknak. Az új technológiák e feladatok egy részét megkönnyíthetik, a külföldi vásárlók eléréséhez azonban a helyi piac megértésére is szükség van.
„Még mindig kevés magyar webkereskedő vág bele a nemzetközi terjeszkedésbe, pedig a technológiai fejlődés ma már jóval egyszerűbbé teszi a webshopok külföldi piacokhoz igazítását. Az AI segítségével például gyorsabban készülhetnek többnyelvű, a helyi vásárlókhoz szóló tartalmak, az olyan webshopmotorok pedig, mint a Shoprenter, radikálisan leegyszerűsítik a megvalósítást. A következő lépés ezért az lehet, hogy a magyar webshopok ezt a technológiai előnyt külföldi vásárlók megszerzésére is felhasználják” – mondta Rab Máté.
„A gyors és biztonságos online fizetési élmény, valamint az egyszerű checkout-folyamat nemcsak a hazai vásárlók számára fontosak, hanem a külföldi vevők megszerzésében is kulcsszerepet játszanak” – tette hozzá Sármay Bence.
A magyar webshopok két százaléka már a Temun is árul
A Temuval nemcsak versenyezni lehet, hanem eladni is rajta – és néhány magyar webshop már él ezzel a lehetőséggel: 2 százalékuk már értékesít a platformon és további 15 százalékuk nyitott lenne erre. A többség viszont egyelőre nem kér ebből: a megkérdezett kereskedők 82 százaléka nem tervezi, hogy ott értékesítsen.
Rab Máté szerint mindez arra utal, hogy a kereskedők egy része a versenytársban már lehetséges üzleti partnert is lát. Az még kérdés, hányan vágnak bele, és sikerül-e ezen az úton növelniük a forgalmukat.
A soron következő kérdés: mire elég a digitalizáció?
A magyar e-kereskedelem az elmúlt évtizedben jelentős technológiai fejlődésen ment keresztül. A digitális fizetés, az automatizált marketing, az új logisztikai megoldások és az AI egyre több webshop működésének része. A felmérés szerint a válaszadó webáruházak 80 százaléka bevételnövekedésre számít 2026-ban, vagyis a kereskedők többsége bizakodó.
A kérdés egyre inkább az, mire használják technológiai felkészültségüket a magyar webáruházak: elsősorban a hazai versenyben próbálnak hatékonyabbá válni, vagy a digitális eszközök segítségével külföldön is bővítik az értékesítésüket. A Temu és más globális platformok terjedése mindkét irányban új helyzetet teremt: a kereskedőknek itthon is nemzetközi szereplőkkel kell versenyezniük, miközben ezeken a felületeken maguk is új vásárlókat érhetnek el.
