Polc

Húsvétkor több mint ­harmincezer tonna sonka kerül a hazai asztalokra. A gyártói márkák pozíciója erősödött a sonkánál, ­különösen az ünnepi ­periódusban.

A hagyományok hústerméke

„Hát a sonka? Mi adná meg a húsvét ünnepi színét, ha nem a sonka a frissen sült kaláccsal?” – írja Tömörkény István Tor című novellájában. Bizony a sonka a parasztélet gazdasági és kultikus rendje következtében már igen régen jellegzetes eledellé vált, és ma is elengedhetetlen terméke a magyar konyhának (nem csak) húsvét idején. Nem csoda, hogy húsvétkor több mint harmincezer tonna sonka kerül a hazai asztalokra.
Aki szereti, tudja: nagy igazságtalanság, hogy a sonka csak húsvétkor elmaradhatatlan a magyar ember asztaláról, máskor nem tulajdonítunk olyan jelentőséget ennek a termékkörnek. Inkább csak valamiféle hagyományt őrzünk, amikor már nagyszombat délelőttjén megkezdődik a sütés-főzés. A legtöbb helyen tormával vagy mustárral, keménytojással, friss kenyérrel szervírozzák a fehér szalonnaréteggel övezett, mélyrózsaszín szeleteket.
Az energiában, elsősorban zsiradékban gazdag húsok és húskészítmények a téli időszakban megnövekedett energiaszükségletet fedezték - húsvéti sonka, nyáron is fogyasztható kolbász, szalámi és szalonna formájában pedig némi utánpótlást nyújtottak, még hónapokkal a disznóölést követően is.

Nem csak a húsvéti szezon idejére

A több mint tíz évvel ezelőtt, 2005 októberében az akkor épült, 400 m2-nyi új üzemében elindított Bogád-Hús Kft. vállalatot azzal a céllal hozták létre, hogy a már meglévő, saját értékesítési hálózatukat kiszolgálják megbízható, állandó jó minőségű, házi jellegű termékekkel. Pozsgai Tamás kereskedelmi vezetőtől megtudtuk, hogy napi termelési kapacitását hamar kinőtte a cég, így ma egy 1200 m2 alapterületű, korszerű üzemben, ám továbbra is a hagyományos gyártási technológiákat követve állítják elő termékeiket. A húsfeldolgozó termékei számos kiskereskedelmi egységben elérhetők, többek között áruházláncokban, szupermarketekben és a vásárcsarnokokban, piacokon is.
Húsvét idején a Bogád-Hús kínálatát tekintve az egyik legnagyobb igény a szívsonka iránt van, mellette a sóban érlelt, füstölt, kötözött sonkatermékeket is szívesen választják a vásárlók, és ebben az időszakban is nagyon kedveltek a félszáraz és száraz kolbásztermékek. Pozsgai Tamás felhívta arra a figyelmet, hogy az ünnepi alkalomkor sok háztartásban fogyasztják a kellemesen fűszeres, pikáns ízvilágú nyelves disznósajtot is.

„A szívsonka termékünk például nemcsak a húsvéti és a karácsonyi idényben, hanem egész évben nagy kedveltségnek örvend” – említette a Bogád-Hús kereskedelmi vezetője. A hosszan érlelt csontnélküli szívsonka sajátossága, hogy a bőrös combhúsokat kockára formázzák, száraz tengeri sóval dörzsölik be. A négy hétig tartó érlelés alatt hetente megforgatják, majd a feldolgozó kőfüstölőjében keményfa fűrészporral arany barnára füstölik.

A saját gyártású húskészítményekkel (száraz- és félszárazáruk, vörösáruk, felvágottak, májasok, sonkafélék), valamint vásárolt márkásított termékekkel (füstölt-főtt hústermékek) piacon lévő Kaiser Food Kft. is kiemelt figyelmet fordít a húsvéti szezonban leginkább keresett termékekre. Fábián Péter brand ma­na­gertől megtudtuk: az ünnepek alatt a húsfeldolgozó portfóliójának legnépszerűbb termékei a füstölt-főtt tarja és a kötözött lapocka. Ezeket különböző kiszerelésben is kínálják. „Emellett akciókat szervezünk csabai füstölt kolbászokra is, mert a sonka és tojás mellett a sonkalében főtt kolbász is megtalálható sokunk asztalán” – közölte Fábián Péter.

Húsvét idején a Kaiser Foodnál is a legsikeresebb termék a kötözött sonkafélék. Ennek hátterében éppúgy áll a fogyasztói szokások, mint a demográfiai jellemzők megváltozása. „Csak ha pár dolgot kiragadunk, akkor láthatjuk, hogy a sok apró hatás együttesen egy iparági szintű kereslet-elmozduláshoz vezethet” – jegyezte meg Fábián Péter.
A brand manager példaként említette, hogy sok háztartás részére nem praktikus a nagy, 5-8 kg-os parasztsonka, hiszen már a szakszerű otthoni tároláshoz sem adottak minden esetben a feltételek. „Vagy említhetném azt is, hogy egyre többen elutaznak húsvétkor, kiveszőben a locsolkodás, így eleve nem vásárol be magának olyan sok húsételt a család, illetve nem kell vendégeket megrakott asztallal várni, így a kisebb mennyiségek felé tolódnak a kiskereskedelmi vásárlások. Folytathatnám a példák sorát, de valószínűleg mindenki tudna hasonló változásokról beszámolni a közvetlen környezetében” – magyarázta a Kaiser Food brand managere.

Pozsgai Tamás elmondta, hogy választékukat tekintve minden húst kedvelő fogyasztó megtalálja az ízlésének megfelelő terméket. A nyers sütnivaló kolbász, a száraz kolbász, a csemege és enyhén csípős füstölt kolbász, a chilipaprikás karikás kolbász, extra rakott nyelves felvágott, legyen szó gyengébben vagy gazdagon fűszerezett termékekről, hagyományos füstöléssel készülnek.

Milyen a jó sonka?
Az igazi parasztsonkának legalább egy-két hét kell a száraz sózásra, és ezután még 5-6 hetet kell a páclében forgatni. Észak-Itáliában például egy évig is eltart, amíg a nyers combból alaposan megtisztogatva, tengeri sóval bedörzsölve, pácolva az úgynevezett sonkaházak teraszán, majd egyre sötétebb helyiségeiben szárítgatva, zsírral kenegetve érik a semmi máshoz nem hasonlítható aromájú, gitár alakú világhíresség, a pármai sonka. Az igazi magyar sertéssonka a disznó combjából készül pácolva és füstölve. Arra a kérdésre, hogy miként pácolják és füstölik a sonkát, a TermékMix által megkérdezett szakemberek szerint minden régi sonkásnak megvan a maga bevált receptje.
Mindegyik gyártó más és más alapanyag és segédanyag beszerzési forrásból készíti a termékeit. Az elkészítés módja és a fűszerezettség is nagyban különbözik, persze szem előtt tartva a fogyasztói elvárásoknak megfelelést.

Fábián Péter kiemelte, hogy a Kaiser kiváló, válogatott alapanyagokból készíti el a termékeit, a gyártás folyamata alatt végig szigorú minőségbiztosítási rendszerrel támogatva. A brand ma­nager szerint ez mind a fogyasztónak, mind a kereskedőnek nagyon fontos, hiszen az élelmiszer, a frissáru és azon belül a hús, és húskészítmények fokozottan bizalmi termékek. „Emellett kiemelném a rugalmasságunkat, a folyamatos áruellátást, hiszen nagy mennyiségben ki tudjuk szolgálni szinte a késői megrendeléseket is” – tette hozzá Fábián Péter.

„Termékeink a Magyar Termék Nonprofit Kft. védjegyével ellátottak, ami garantálja a fogyasztók részére, hogy megbízható és kellő hozzáadott értékkel bírnak” – mondta Pozsgai Tamás, a Bogád-Hús kereskedelmi vezetője, aki fontosnak tartja, hogy az egészségtudatosság jegyében a Bogád-Hús kiemelten odafigyel arra, hogy termékei minél kevesebb adalékanyagot tartalmazzanak. Arra a kérdésre a kérdésre, hogy milyen a jó sonka, Pozsgai Tamás úgy válaszolt, hogy „természetesen a Bogádi”.

A Magyar Élelmiszerkönyv 2016-os módosítása szerint a kiskereskedelmi forgalomba kerülő sonkatermékekre jellemző, hogy megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös termék esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb, és nem lehet véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített. A nyers sonka fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű.
A szárított nyers sonka lehet „darabolt” vagy „kötözött”, pácolt vagy sózott, vagy pácolt és sózott, szárítással, illetve füstöléssel és szárítással előállított. A hőkezelt sonkák termékfajtára jellemző módon darabolt, bőrös vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli sertéscomb vagy lapocka; vagy marhacomb vagy lapocka; vagy nagyvad hasonló testtájaiból előállított pácolt és főtt; füstölt, főtt; füstölt, sült; füstölt, főtt, sült húskészítmények. A formában vagy bélben hőkezelt sonkák különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött húskészítmények. Sertéscombból vagy lapockából, marhacombból vagy lapockából, vad hasonló testtájaiból vagy baromfi combból vagy baromfimellből készült; jellemzően legalább 20 mm-es, egybefüggő pácolt húsmozaikokat tartalmazó, főzéssel vagy főzés utáni füstöléssel vagy sütéssel készült termékek.

Év közben is kedvelt
A sózásra szánt sónak minden kilójához egy deka (gyógyszertárban kapható) salétromsót kevernek. Ezzel alaposan bedörzsölik, majd egy nagyobb edénybe szorosan egymás mellé helyezik a másfél-, kétkilós darabokat. Ha bőrös, akkor a bőrös rész mindig alulra kerül. Alaposan lenyomkodják, esetleg valamilyen nehezéket tesznek rá. Egy héten át minden másnap megforgatják, majd az alatta levő sós levet – az anyapácot – felengedik 8–10 liter vízzel, hozzákevernek 2 kg asztali (lehetőleg nem jódozott) sót. A páclébe tehetnek néhány babérlevelet, szemes borsot, pár gerezd zúzott fokhagymát, fenyőmagot, majd a sonkákra öntik, hogy alaposan ellepje.
Ezután hetente 2-3 alkalommal átforgatják, ellenőrizve, hogy nem zavaros-e a páclé (ha igen, ki kell cserélni). 3-4 hét eltelte után a sonkákat kiszedik a pácléből, hideg vízben alaposan megfürdetik – nem árt, ha egy-két órát ázni hagyják –, majd felfűzik, és jó szellős helyen legalább egy napig szikkadni hagyják. Ezt követően néhány napig füstölik. A füstölés alkalmával néhol egy-egy maréknyi borókabogyót hintenek a parázsra.
A Hússzövetség ismertetője szerint a húsvétkor asztalra kerülő sonka érési ideje 28–30 nap, 5 kg-on felüli sonka esetén már 36 nap. A sonkát, kolbász- és szalámiféléket egy napig általában (füstölés nélkül) hagyják szikkadni, hogy majd jobban átjárja a füst, amelynek hőmérséklete nagymértékben meghatározza a termék eltarthatóságát. A decem­berben-januárban levágott disznó eme megfüstölt „tartozéka” – amelyhez a nagyböjt negyven napja alatt amúgy sem lehet hozzákezdeni –, így húsvétra éppen megérik, és fogyasztásra alkalmassá válik. Most már „csak”meg kell főzni.
A húsvéti sonkát három kategóriá­ba sorolja a Hússzövetség: az olcsó, úgynevezett gyors érlelésű, és pácolású, általában hűtést igénylő áru. A közép árfekvésű ‒ hagyományosan kötözöttnek mondott ‒ sonka. Az utóbbi egy-két évben ez a legkedveltebb a fogyasztók körében. Az úgynevezett prémium kategória kilójáért pedig akár több ezer forintot is kérhetnek, ide tarozik a hagyományos paraszt sonka, de a Serrano, és a pármai sonka is.
A szervezet minden évben felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy csak az általuk megbízhatónak tartott kereskedőtől vásároljanak. A termék kiválasztásakor pedig ellenőrizzék a terméken a címkét: keressék a gyártó nevét, a minőség-megőrzési időt.

(TERMÉKMIX - 2017. márciusi szám)