A halgazdaságok biztosan nem emelnek idén karácsony előtt árakat, a kereskedőknek a tavalyi árakon adják át valamennyi halfajt. Azt azonban nyilván nem tudják garantálni, hogy a kiskereskedők is ugyanígy járnak el. A magyarok kedvenc hala továbbra is a ponty.

Az ország halgazdaságaiban már javában folyik a lehalászás, mely révén folyamatos lesz a halellátás – ezzel együtt a szakemberek azt ajánlják a családoknak, ne várják meg az utolsó hetet az ünnepi vacsora legfontosabb alapanyagának beszerzésével, mert lehet, hogy akkor már a drasztikusan megnövekedett kereslet miatt igen nehezen jutnak hozzá, ha egyáltalán… Ha már december első heteiben megvásárolják, nyugodtan lefagyaszthatják, ez nem okoz semmi­féle minőségromlást.

A halgazdaságok nem emelnek árat
Dr. Németh István, a Magyar Akva­kultúra és Halászati Szak­maközi Szervezet (MAHAL) elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: a halgazdaságok nem emelnek árat, a tavalyi árakon adják át a halakat a kiskereskedőknek. Az élőponty fogyasztói ára átlagosan 1900-2500 forint/kilogramm között alakul, míg a pontyszelet kilója 3500-4500 forint. Az afrikai harcsafilé 4000-6000 forintba kerül majd, míg a filézett szürke harcsa kilójának ára 8000-9000 forint között alakulhat az ünnep előtt.
„Lehetnek különbségek, abba nekünk már nincs beleszólásunk, hogy az üzletek, áruházak pontosan mennyiért értékesítik halainkat a végfogyasztóknak, hiszen ezek önálló gazdálkodási szervezetek, illetve multinacionális cégek” – jelezte. – „Ennek ellenére mi azt a javaslatot tettük a kiskereskedőknek, hogy ők is a tavalyi áron értékesítsék a minőségi magyar haltermékeket, pontyot, afrikai harcsát, szürkeharcsát, busát, kárászt, keszeget. Hogy betartják ezt, vagy sem, abba sajnos, beleavatkozni nem tudunk. Ami a hazai fogyasztásnövekedést illeti, lassú ütemben zajlik, a rendszerváltáskor 2,5 kilogrammnyi halterméket fogyasztott el egy magyar egész évben, ma ez a mennyiség 7,5 kilo­gramm. Tagadhatatlan, van még hová fejlődni, 16-20 ezer tonnányi hal kerül a hazai fogyasztók asztalára, a fennmaradó, elég ­jelentős hányad pedig exportra megy, Európa számos országába. Természetesen, mi annak örülnénk, ha ez a halmennyiség itt, Magyarországon fogyna el. Minél több ­fiatalt kell megnyernünk ennek az ügynek kóstoltatással, halfajaink bemutatásával és így tovább…”
Az elnök jelezte, az értékesített haláru csaknem 70 százalékát a ponty teszi ki, ahogy az lenni szokott, ez a slágerhal a magyarok körében. Ezt követi az afrikai harcsa, a szürkeharcsa, a busa és a többi halfaj.


Fotó: NAK/Lévai Zsolt

Elegendő hal lesz
A Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője, Radóczi János halászati szakmérnök kérdésünkre azt mondta: a haltermelés, annak ellenére, hogy számos időjárási szélsőséggel szembesült, eredményes évet zárt. Ez azt jelenti, hogy a piac elegendő halmennyiséggel rendelkezik a teljes hazai szükséglet kielégítéséhez – legalábbis a ponty vonatkozásában biztosan. A többi halfaj – süllő, kárász, szürkeharcsa – az országban termelődő pontymennyiségnek csupán 5 százalékát teszi ki.
„Nagyjából a két évvel ezelőtti árak vannak ma is érvényben, ami annak köszönhető, hogy idén a takarmányárak sem szálltak el annyira, mint azelőtt. Én azt gondolom, hogy a tóparti árakban inkább körülbelül 5 százalékos csökkenés tapasztalható, semmint emelkedés” – közölte Radóczi János. – „A többi halfaj árát befolyásolja, hogy mekkora kereslet mutatkozik rájuk és mekkora készlet áll rendelkezésre. A csuka ára élve kilogrammonként 4000 forintba, a harcsa pedig 3500 forintba kerül majd.”
Radóczi János kérdésünkre úgy fogalmazott: a hétköznapokon mifelénk inkább csökkenőben van a halfogyasztás.
„Abban bízunk, hogy az ünnepek előtt a hagyományoknak megfelelően szerepelni fog a ponty az ünnepi asztalon, a megtermelt mennyiség pedig garancia arra, hogy az árak mindenki által megfizethetőek maradnak” – szögezte le végül.

Kiemelten erős az ünnepi időszak a halfogyasztásban

Az időjárás idén sem könnyítette meg a hazai haltermelő gazdaságok dolgát, az aszály okozta nehézségek ellenére azonban bőven jut kiváló minőségű magyar hal a karácsonyi kínálatba.
A tógazdaságok emellett a horgászati célú hal telepítésére is jelentős mennyiséget különítettek el – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL), valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) által tartott közös sajtótájékoztatón.
A hazai halgazdaságok gőzerővel dolgoznak, ami nem véletlen: a karácsonyi időszakban értékesítik a megtermelt étkezési célú hal 55-60 százalékát. Az őszi lehalászásokra a legalkalmasabb az október és december közötti időszak. A gazdaságok legnagyobb nehézsége ilyenkor a megfelelő létszámú idénymunkás toborzása, a lehalászás, a válogatás és a szállítás ugyanis komoly erőforrásokat igényel az év ezen időszakában. Egyebek közt az is elhangzott: az elmúlt években meg­figyelt trend várhatóan az idén is megjelenik majd – míg az idősebb generáció inkább az élő halat keresi, a fiatalok az egyre magasabb feldolgozottsági szintű termékeket részesítik előnyben. A változó fogyasztói igényeket a hazai tógazdaságok is érzékelték és igyekeznek minél szélesebb termékpalettával kiszolgálni a vásárlókat.

Kevesebbet vásárolnak
„Amikor a pontyszelet kilóját 4400 forintért kell adnunk, ­akkor azt gondolom, a hal abban a pillanatban luxusélelmiszerré válik, amivel szemben reális az a 2-3 kilónyi baromfihús, amit ennyi pénzért vásárolhat magának egy család” – ­jelentette ki Dienes Zoltán, a fővárosi HalUdvar tulajdonosa. – „Ennek okán, illetve a tapasztalataink szerint nemcsak nálunk, hanem a kereskedőknél is visszaesett a halfogyasztás, én legalábbis így tapasztalom. Sajnos, ki kell mondani: nagyon drága a hal, az emberek már nem engedhetik meg maguknak ezt az egészséges luxust. Aki szereti a halat és nem szeretne lemondani róla, és eddig 2 kilót vett, az most csak egyet vásárol.”
Dienes Zoltán szerint a halgazdaságok a korábbi években az inputanyagok árának drágulása miatt felemelték a halárakat, s úgy is hagyták, az az árszint maradt.
„Amikor a takarmány ára mérséklődött, ráadásul már nem is ettek a halak, még akkor is a búzaárakra hivatkoztak, vagy éppen az üzemanyagra, a Covidra, mindenre…” – fogalmazott. – „Tizennyolc éve nyitottuk meg az üzletünket, akkor 2700 forintba került a harcsafilé, most közel 11 ezer forint. Én azt gondolom, ez nonszensz. Az élőponty kilója 2300 forint, aminek körülbelül a 15-20%-a veszteség.”
Dienes Zoltán szavaira Dr. Németh István úgy reagált: a halgazdaságok a budapesti üzletekbe 1500-1600 Ft/kilogrammos áron szállítják például a pontyot, amit azok egy része 2400-2600 forintért értékesít tovább.
„Ez alapján azt hiszem, joggal kérdezhetem, hogy vajon az érdemli meg jobban az 1500 forintos kilónkénti bevételt, aki 3 évig neveli a halat, szaporítja, eteti, megóvja a ragadozó madaraktól (ami egyre nagyobb pénzügyi ráfordítást igényel), majd felszállítja, helybe viszi Budapestre, vagy az, aki másnap eladja a fogyasztónak 1000 forinttal többért?!” – tette fel végül a költőinek szánt kérdést Dr. Németh István.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2024. decemberi szám)

DIGITÁLIS LAPSZÁM ITT: