Piac

Nagy a baj az ágazatban, mely sok sebből vérzik: évről évre nagyobb a fagykár, a zugfőzés rombolja a piacot, eltúlzott a költségteher. Bármilyen hihetetlen, de a magyar nemzeti ital, a pálinka csupán az összes hazai gyümölcspárlat-fogyasztás mindössze 5 százalékát teszi ki. A fennmaradó 95 százalék bér-, magán- és zugfőzésből származó párlat. Ez a torz szerkezet komoly kihívások elé állítja az ágazatot, miközben az időjárás, a fogyasztói szokások és az exportpiacok hiánya is egyre nagyobb terhet rónak a szektorra.

Eredetvédett, mégis „versenyeznie” kell

Barabás Attila, a Győri Likőr­gyár Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere szerint mindez komoly versenyhátrányt eredményez.
– Előrebocsátom, hogy amikor én pálinkáról beszélek, mindig a zárjegyes, kereskedelmi forgalomban kapható, adózott italra gondolok. Csak és kizárólag erre. Ez azonban ma mindössze az egész gyümölcspárlatpiac öt százalékát teszi ki. A fennmaradó 95 százalék bér­főzésből, magánfőzésből és zugfőzésből származó párlat. Nagyon különös helyzet, hogy egy eredetvédett terméknek, mint a pálinka, ilyen arányban kell versenyeznie a nem eredetvédett italokkal – ilyet máshol nem találni a világban – jelezte beszélgetésünk elején Barabás Attila. 
Majd így ­folytatta: – Mostanában gyakran felmerül a kérdés, hogy mennyire nehezíti meg az alapanyagellátást a klíma­változás és a termésingadozás? Az időjárás kétség­telenül hatással van a gyümölcstermesztésre. Az elmúlt években erősebbnek érzem ezt a hatást, de nem dramatizálnám túl. A gyümölcstermesztők ugyanis ­alkalmazkodnak: késői ­virágzású kajszi­fajtákat telepítenek, jég- és fagyvédelmi technológiákat alkalmaznak, öntöznek. Tehát a klíma változik, de a fajtaszerkezet is változik vele. Ám a legnagyobb kihívást nem az időjárás jelenti számunkra, hanem a ­gazdasági környezet.
Sorba kell állnunk a gyümölcsért, eközben a bér- és magán­főzők számla nélkül tudnak vásárolni, mi pedig csak számlára. Ez felveri az árakat, sokszor jobban, mint bármelyik tavaszi fagy vagy jégverés. Így előfordul, hogy a pálinka­főzdék hiába várnak a friss gyümölcsre, egyszerűen elviszik előlünk az alapanyagot.
Barabás Attila hozzátette: sajnos, több gyümölcsfaj pálinkája szinte eltűnt a boltok polcairól. A málna­pálinka például már alig létezik, mert a málna termesztése drámai mértékben visszaesett. Ilyenkor az ember kénytelen alternatívát keresni: előállítanak málna­párlatot import alapanyagból, vagy más italokkal – ­például levendulás párlattal – próbálják pótolni a kínálatot.
– Nem mellesleg a fogyasztói szokásokban is ­óriási változás történt. 2004 és 2010 között a pálinka reneszánszát élte, a fiatalok is szívesen itták. Mára azonban teljesen elfordultak tőle. Tudják, ismerik, de nem trendi számukra. Inkább az idősebb korosztály italává vált. Aki pedig prémium kategóriát keres, sokszor nem pálinkát választ, hanem whiskyt, gint vagy rumot. Ez minket is arra kényszerít, hogy ilyen italokat is készítsünk – különben a főzdék egy része nem tudná fenntartani magát. A fogyasztói ízlés ­egyértelműen eltolódott az alacsonyabb alkoholtartalmú, színesebb, gyümölcsösebb italok irányába. A pálinka ebbe a képbe ma kevésbé illik. És van még egy súlyos probléma: amikor a fiatalok „pálinkát” emlegetnek, gyakran nem a zárjegyes italról van szó, hanem a házi párlatról. Ennek a minősége erősen kérdéses, és ha egy külföldi ezzel találkozik, nem biztos, hogy jó véleménnyel lesz a magyar pálinkáról. Ez hosszabb távon kifejezetten veszélyes a brandre nézve – fogalmazott Barabás Attila.

Szakmai összefogás és kormányzati program

A pálinka külpiaci lehetőségeiről szólva elmondta: az ­export ma mindössze három százalékot tesz ki, ami gyakorlatilag kerekítési hiba. Ennek többsége egyébként a határon túli magyar közösségekhez, illetve Londonba irányul, ahol sok magyar él.
– Pedig a pálinka megérdemelné, hogy exportcikk legyen. Ehhez azonban vezértermékre és koncepcióra lenne szükség. Ezer dolgot egyszerre nem lehet kommunikálni: ki kellene választani egy karakteres pálinkát, amellyel a nyugati piacra be tudnánk törni, és később bemutatni a variációkat. Ez ma nincs meg, sem szakmai összefogás, sem kormányzati program szintjén. Mindenki külön próbálkozik, és így az eredmény szinte nulla – szögezte le a szakember.
Dömötör Zsolt, az 1 Csepp Pá­lin­ka ügyvezetője szerint rendszerszintű gondok fojtogatják az ágazatot: a gyümölcs ára idén több fajtánál 2-3-szorosára ugrott, a klíma kilengései és a kereskedelmi méretű zugfőzdék pedig tovább rontják a helyzetet. A magas adó- és csomagolási költségek után a palackban gyakran „alig marad hely” a pálinkának.
– Évről évre nő a gyümölcsár, és amikor ilyen időjárási kilengés van, akkor sokkal nagyobb mértékben – mondta lapunknak Dömötör Zsolt. Az idei szezonban több gyümölcsfajtánál 2-3-szoros felvásárlási ár alakult ki. Az okok: késői fagyok, aszály, valamint erős külföldi felvevőpiac. – Így már nem nagyon éri meg gyümölcsből pálinkát készíteni – fogalmazott.
Dömötör Zsolt szerint is nagy probléma az otthoni ­főzés, de nem az alkalmi, családi célú párlatkészítést kritizálja:
– Nem az a baj, ha valaki otthon a családjának főz. Az a gond, hogy kereskedelmi főzde méretű zugfőzdék működnek, amelyek a legális főzdék többszörösét termelik, ellenőrzés nélkül. Úgy vélem, ezek esetében minőségi és élelmiszerbiztonsági kockázat is fennáll, mert ezeket a tételeket nem ellenőrzi sem a Nébih, sem más hatóság – miközben a kereskedelmi főzdéket szigorú NAV- és Nébih-rend felügyeli. Abszurd, hogy egy ennyire szabályozott ágazat mellett például akár egy buszsofőrtől is lehet literszámra pálinkát venni – mondta. – A feketepiac árletörő és piacszűkítő hatása közvetlenül „padlóra vágja” a legális szereplőket.
Az ügyvezető a termelés költségszerkezetére is rávilágított: a jövedéki adó, a 27%-os áfa és a csomagolás (üveg, zár, címke) együtt felemészti a fogyasztói ár nagy részét.
– Egy 0,35 literes, 40%-os pálinkán a 27%-os áfán felül hozzávetőleg nettó 900 forint a jövedéki adó, erre jön az üveg és a zár 8-900 forint, a címke stb. Egy 6000 forintos polci árnál 3500-4000 Ft „elmegy” még azelőtt, hogy gyümölcs, munka, energia, tárolás egyáltalán szóba kerülne – sorolta.

Ki fogyaszt ma pálinkát?

A szakember a klímaváltozás következményei (eltűnő ­málna, visszaszoruló fekete ribiszke, fajtaváltáson áteső kajszi­barack, bővülő kivi) mellett szintén a fogyasztói trendek átalakulását emelte ki az ágazat helyzetét alapjaiban befolyásoló ­tényezők sorában.
– A fiatalok kevesebb alkoholt isznak, és ez nemcsak a pálinkán, hanem a boron és sörön is látszik – mondta az ügyvezető. – A pálinkán belül népszerűbbek az illatosabb tételek a nagyközönség körében. A fiataloknak nincs rossz beidegződésük a törkölypálinkával kapcsolatban sem, nyitottabban választják, mint az idősebb generáció. Ágazati adatok szerint – tette hozzá – 2018 volt a csúcsév, a NETA be­vezetése és a piaci folyamatok óta évről évre csökken a legális pálinkafogyasztás.
Mint elmondta, az 1 Csepp Pálinkánál – mely manufaktúra-jelleggel termel – is keresik az új utakat: fajtánként kísérleteznek, ami sikeres, az önálló tétellé válik, máskor fajtaazonos házasítás készül.
– Beléptünk a gin-piacra, de nagy robbanást nem várunk tőle, hiszen kezd a divat lecsengeni, és van már vagy 60-féle magyar gin a piacon. A napokban négy különböző ­karakterű brandyvel jelentünk meg – ezek évek óta érnek, mostanra készültek el. Vodkával, rummal nem próbálkozunk, a fókusz a prémium pálinkán marad – vázolta terveiket.
Dömötör szerint távoli piacokra (USA, Japán, Ausztrália) nehéz kijutni a gyümölcspárlatok természetes összetevőinek (pl. metanol-határértékek) szigorú szabályai miatt.
– Reális cél a Kárpát-medence, illetve az ide ­látogató külföldiek megnyerése: ha minőséggel találkoznak Magyarországon, hírét viszik a pálinkának, ami a kereslet növekedését eredményezheti – jelezte.

Divatot kell teremteni

–Divatot kell újra teremteni, de ezt csak kiváló minőséggel lehet – mondja. – Emellett célzott, következetes hatósági fellépésre van szükség a kereskedelmi méretű zugfőzés ellen, és olyan szabályozási-ökoszisztémára, amelyben a legális, minőségi gyümölcspárlat valódi versenyfeltételek mellett maradhat talpon. A hazai pálinka értékláncának minden pontján (gyümölcstermesztés – adózás – piacfelügyelet – márkaépítés) egyszerre kell javulnia, különben a kereskedelmi gyümölcspálinka luxuscikké szűkül. A túloldalon azonban ott a lehetőség: egyedi terroir, fajták, technológiai tudás – és egy olyan gasztroélmény, amit a világ máshol nem kap meg. Ebből új „divatot” lehet építeni – ha hagyják – fogalmazott.
Csobolya Attila, a Várda-Drink Zrt. pálinkamestere szerint a hazai gyümölcstermesztés szerkezete folyamatosan átalakul: a kézi munkaerőt egyre inkább kiszorítja a gépesítés, ennek következményeként a betakarított gyümölcs minősége gyengébb a korábbi háztáji válogatott alapanyagnál. A Várda-Drink ugyanakkor továbbra is kapcsolatban van a kistermelőkkel, akiket előnyben részesítenek.
– Az időjárási viszonyok az utóbbi évtizedben jelentősen megváltoztak. A fagykár okozza a legnagyobb gondot, idén a mi vidékünkön 95% fagykárral szembesültünk. A megmaradt gyümölcsre a nagy érdeklődés miatt magasabb árakkal vagyunk kénytelenek számolni és más vidékről is kell beszereznünk.  A csapadék hiánya a legmelegebb hetekben is káros hatással van a gyümölcsökre, melyek következtében idő előtt lehullik a termés egy része – válaszolta kérdésünkre. 
Arra kérdésre, hogy milyen új innovációkat terveznek, a pálinkamester elmondta: – Új mintaboltot építünk Nyíregyházán, melyben a pálinkafőzés folyamatát be tudjuk mutatni egy kis lepárlón keresztül és az érdeklődő fogyasztók részt tudnak venni a cefrekészítés és pálinkafőzés folyamatában. Több különleges érlelt pálinkánk is van, nem tervezzük a számuk növelését. Ízesítés tilos, a Pálinkatörvény nem engedélyezi semmilyen anyag hozzáadását, még cukrot sem. Ezért világkülönlegesség, hogy 100%-ban gyümölcsből készül és nem tartalmaz semmi mást. Kis kiszereléssel már most is forgalmazzuk pálinkáinkat. 
A jövőre nézve Csobolya Attila úgy látja, hogy a ­pálinka a magas költségek miatt nem lesz tömegtermék, inkább a prémium italok közé tartozik majd. A legnagyobb feladatnak azt tartja, hogy javítsák a fogyasztói megítélést, kiemeljék a pálinka értékeit, és tudatosítsák, miért érdemes többet fizetni érte.

(TERMÉKMIX magazin – 2025. szeptemberi szám)

BELELAPOZOK: