Piac

A mindennapi kenyerünktől a reggeli tejig, a friss gyümölcstől a vasárnapi rántott húsig – az élelmiszeripar minden pillanatban ott van velünk. Az ágazat szereplői azonban nemcsak a fogyasztók igényeit, hanem a piaci és gazdasági kihívásokat is folyamatosan figyelik. Most négy meghatározó szövetség képviselői tekintenek vissza az első félév tapasztalataira, osztják meg eredményeiket, és engednek bepillantást abba, milyen irányt vehet az élelmiszeripar a következő hónapokban. 

Súlyos következményei vannak az árrésstopnak

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a nyerstej felvásárlásuk bővül, a 2023. első félévhez képest 8,8%-os, a tavalyi első félévi adatokhoz képest pedig 1,3%-os a növekedés. „Ugyancsak emelkedett sajt előállításunk (+8%), míg a fogyasztói folyadéktej (-3,8%), a vaj (-2,9%) és a savanyított termékek (-0,5%) előállítása csökkenést mutat. Tejkivitelünk – leginkább a ragadós száj- és körömfájás járvány okán – 36%-ot esett, ahogy a főbb kategóriák ­kivitele is csökkent a sajt kivételével, ahol viszont egy komoly növekedés (+20%) mutatkozik. Ez utóbbi növekményhez Olaszország (+29%), Libanon (+30%), Szaúd-Arábia (+66%) és Szlovákia (+17%) járult hozzá leginkább” – teszi hozzá.
Az ügyvezető igazgatótól megtudtuk, hogy az exportunk féléves értéke euróban 1%-ot csökkent, forintban 2,8%-ot nőtt. „Kifejezetten tetemes ugyanakkor a járvány okán ­„bezárt” Szerbia irányába mért veszteségünk az első félévben: tej és tejszín kivitelünk 98%-ot esett vissza, de komoly csökkenést szenvedett el a többi kategória is. A szerb piac kedvezőtlen alakulása is mutatja, hogy rendkívül fontos lenne a járvány következtében bezárt harmadik országok piacának minél gyorsabb újranyitása” – tért ki a problémára Harcz Zoltán. 
A kormány intézkedéseit illetően az igazgató elmondta, hogy a tejágazat szereplői is látják az árstop és az árréstop olyan következményeit, mint például azon települések számának növekedése, ahol semmiféle élelmiszerbolt nem működik. „Látjuk, hogy kisebb láncok és önálló boltok üzemeltetői további boltbezárásokat terveznek, mivel a nagyobb versenytársak mesterséges árcsökkentését nem tudják le­követni. Az is egyértelműen látható, hogy minél tovább marad fenn az árrésstop, annál nagyobb lesz a kivezetéséből adódó bizonytalanság, illetve piaci sokk” – fejtette ki véleményét, hozzátéve: „Az árrésstop csak átmenetileg támogatta az inflá­ció csökkenését. Az ellátási lánc-szintű piaci mechanizmusok működését az árszabályozás jelenlegi rendszere ­inkább hátráltatja, mint segíti. Sajnálatos tény, hogy bővül a ­dobozos tej és egyéb tejtermék importunk, ezen piacvesztéseket pedig nem lehet elvonatkoztatni az olyan átmenetinek hitt kereskedelem­politikai intézkedésektől, mint az árstop vagy az árrésstop. Az árrésstop közvetve megnyitotta a kapukat a külföldi beszállítók előtt, hosszú időre jelentős károkat okozva ezzel a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak.”
Harcz Zoltán szerint a hazai tejtermelők és feldolgozók által megtermelt javak, a befizetett adó, illetve a foglalkoztatási szint megtartása jobban tudná segíteni Magyarország gazdaságát, költségvetését, valamint a GDP-t, mint a közvetve vagy közvetlenül az olcsó tej- és tejtermékimport növelésére kényszerítő intézkedések, ezért folyamatosan kérik a Kormánytól a tej és tejtermékeknek az árrésstop hatálya alól történő kivételét, mint ahogy abban is bíznak, hogy a GVH megállapításai alapján a Kormányzat megfontolja, hogy az infláció csökkentése érdekében az EPR, az élelmiszer-­feldolgozók úthasználati díjai, a víz, a szennyvíz, a gáz és az elektromos áram – központilag meghatározott – díjának csökkentését napirendre vegye. „Ezen díjak csökkentése az ellátási lánc mindhárom szereplőjénél (termelő/feldolgozó/kiskereskedő) fontos lenne” – emelte ki.

Tudatosabb vásárlók, új trendek 

A kenyérfogyasztás visszaesése mellett a péksütemények népszerűsége töretlen, a vásárlók pedig egyre inkább a minőség és az egészségtudatosság alapján döntenek. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke szerint 2025 első hat hónapja a fogyasztói szokások átalakulását és az innováció felgyorsulását hozta a hazai sütőiparban.
„A kenyér továbbra is ­alapvető élelmiszerként szerepel a magyar étrendben, bár fogyasztása az elmúlt 10 évben valamelyest csökkent. Ezzel párhuzamosan azonban a péksütemények iránti kereslet jelentősen megemelkedett” – mondta Septe József. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kenyér és péksütemények együttes éves fogyasztása egy főre vetítve stabilizálódott, körülbelül 50–52 kilogrammon áll. „Az átrendeződés háttere, hogy a vásárlók tájékozódnak, tudatosabban választanak: egyre inkább a ­minőségi, egészség­tudatos termékek felé fordulnak. A legnagyobb kihívás ebből adódóan a trendek követése, a technológiai fejlesztések hátterének megteremtése volt az előző évekhez hasonlóan az elmúlt 6 hónapban is” – ­hangsúlyozta a Pékszövetség elnöke.
A sütőipar költségeit és az árak alakulását több ­tényező befolyásolja: liszt, élesztő, energia, munkaerő. „A kenyér árát az önköltsége, a kereskedelmi árrés mértéke, a rárakódó ÁFA mértéke határozza meg. Ebből kifolyólag a gyártó és a kereskedő állapítja meg az árat, a saját költségeit figyelembe véve, ami cégenként eltérő” – emelte ki Septe József. A vásárlói szokásokban is érzékelhető a változás. „Csökkent a pazarlás, jellemző a kisebb kiszerelésű termékek gyakoribb ­vásárlása. Az íz, illat és egészséges összetevők mellett a frissesség és eltarthatóság is fontos minősítője lett a termékeknek. A vásárlók hajlandóak magasabb árat fizetni a minőségi, igényeikhez igazodó egészséges és változatos alapanyagokat tartalmazó termékekért.”
A modern pékségeknek egyre szélesebb trendpalettához kell igazodniuk. „A kézműves pékáruk iránt folyamatosan nő a kereslet, hiszen a fogyasztók értékelik a minőségi alapanyagokat, valamint a hagyományos, kovászos vagy hosszú érlelésű eljárással készült termékeket. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egészségtudatosabb választások is, például a teljes kiőrlésű, gluténmentes vagy magvakkal gazdagított pékáruk” – mutatott rá az elnök. Emellett az élmény is szere­pet kap a vásárlásban. „2025-ben a pékség már nem csupán egy hely, ahol kenyeret vásárolunk – élmény és találkozási pont is egyben. Egyre több pékség kínál kávézó jellegű kiszolgálást, reggeli menüket, friss szendvicseket, helyi termelők tej- és sajtáruival együtt. Az online rendelés, előfizetéses kenyércsomag, vagy akár a »kenyérközösség« koncepció mára sok pékség üzleti modelljének része lett.”
A Magyar Pékszövetség elnöke szerint az év első felében tapasztalt folyamatok várhatóan folytatódnak. „Úgy vélem, az első félévre jellemző trendek fogják jellemezni a piacot az év hátralévő részében is. Változó tendenciára csak akkor számíthatunk, ha az alapanyag- és energiaárak jelentős mértékben változnak” – foglalta össze Septe József.

Óriási károkat hozott a tavasz a hazai gyümölcsösökbe

Az idei év első hat hónapja súlyos kihívások elé állította a hazai kertészetet. Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke úgy fogalmazott: „Az idei év első felének leginkább meghatározó eseménye minden kétséget kizáróan a súlyos tavaszi fagy volt, ami óriási károkat okozott a hazai gyümölcsösökben. Sajnos azt kell mondani, hogy az elmúlt évtizedek, de az is lehet, hogy az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb fagykárával állunk szemben ebben az évben.” A következmények drámaiak: „Összességében a hazai gyümölcstermés kétharmad-háromnegyed része veszett el, de a legsúlyosabb károk az őszibarack, kajszi és cseresznye kultúrákat sújtották. Ennél a három gyümölcsfajnál 80–90%-os terméskiesés következett be.”
Az elnök szerint az alapvető probléma az, hogy a szélsőséges időjárási károk ellen csak részben lehet védekezni. „Jégverés ellen lehet jéghálóval, az extrém sok csapadék ellen esővédő fóliatakarással, a fagyok ellen különböző fagyvédelmi technológiákkal – de azt látni kell, hogy a különböző időjárási károk elleni védelmi technológiák beruházási költsége már kétszer-háromszor akkora, mint maga az ültetvény értéke. Tehát ez az időjárás 3-4-szeresére drágítja a beruházásokat, illetve részben a termelést is.” Hozzátette: „pont a fagyvédelemben számos technológia létezik, mégis vannak olyan ­típusú fagyok, amelyeket nem lehet kivédeni a legkorszerűbb, leghatékonyabb fagyvédelmi módszerekkel sem, sőt, különböző módszerek kombinálásával sem. Az idei április ­7–8-i ­fagyok pont ilyenek voltak – akárhogyan védekeztek is a gazdák, ezeket egyszerűen nem lehetett érdemben kivédeni.” 
Az ipari zöldségtermesztés ennél jóval kedvezőbben alakult az első félévben. A feldolgozóipar is elégedett, mert a szezon nem húzódott el. Bár a piacon a távol-keleti olcsó import még mindig erősen jelen van, a feldolgozók és a termelők számára az idei év alapvetően biztató kilátásokat hozott. Ezzel szemben a frisspiaci zöldségeknél folytatódott a 2022 óta tartó zuhanás. „A legtöbb gondot a kiskereskedelmi láncok üzletpolitikája okozza, és a magyar ­beszállítók – főleg termelők – jelentős veszteségeket szenvednek el” – hangsúlyozta az elnök. A sárgarépa szezonja különösen nehéz, a tavalyi évhez képest 50–80%-os visszaesés tapasztalható, a termelők több ezer tonna eladatlan termést halmoznak fel. Az egyik legfőbb ok az olasz import, amely 0,25 €/kg, azaz mintegy 100 Ft/kg áron érkezett az országba, és tartósan lenyomta az árakat. 

A FruitVeB számára a szakmai érdekképviselet mellett a rendezvények és a tudásátadás is fontos szerepet játszik. Az idei évben először rendezték meg a Posztharveszt szakmai konferenciát, de nagy sikerrel zajlott a Magyar Paradicsom Napja és Hajtatási Expo, valamint a Magyar Paprika Napja is. Az elnök hozzátette: „Szokásos évzáró konferenciánkra Értékelő 2025 címmel az idén a szokásosnál korábban, már novemberben sor kerül, és ezúttal nem Kecskemét, hanem Inárcs lesz a helyszín.” Összességében az ágazat első félévét kettősség jellemezte: a gyümölcságazatot a történelmi léptékű fagykár sújtotta, az ipari zöldségek stabil teljesítményt nyújtottak, míg a frisspiaci zöldségek helyzete tovább romlott. A második félév kilátásai jelentős részben az időjárás, az importpiaci nyomás és a fogyasztói trendek alakulásán múlnak, de a szakma abban bízik, hogy a rendezvények, a közös gondolkodás és a technológiai fejlesztések segítenek ­mérsékelni a veszteségeket és megerősíteni a hazai termelők pozícióit. 

Mérsékelt növekedésben bízik a húsipar

A hazai húsipar az idei év első felé­ben inkább stagnáló képet mutatott, ami a tőkehús- és készítmény­ágazat eltérő teljesítményének eredője. „Hogyha a húsipar egészének teljesítményét nézzük, beleértve a készítményipart is, akkor az első félév stagnáló helyzetet mutat. A húsfeldolgozás és tartó­sítás ágazat, a vágóipar némi termelésnövekedést mutatott az előző évhez képest, míg a készítményipar egy minimális csökkenést, úgyhogy a kettő együtt azt jelenti, hogy az ágazat egésze stagnált. Ugyanakkor az ágazat eredményessége továbbra is rendkívül gyenge” – fogalmazott Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. 
Az elmúlt hónapokat különösen nehézzé tette az állat­egészségügyi helyzet. „A sertéspiacot a ragadós száj- és köröm­fájás járvány jelentősen befolyásolta. Noha nem volt a sertésállomány közvetlenül érintett a vírussal, de a különböző megfigyelési régiók jelentősen érintették a sertés­tenyésztést, az állatok mozgása korlátozott volt, bizonyos ­régiókból a kiskereskedelem nem volt hajlandó felvásárolni az onnan származó húst. Északnyugat-Magyarországon a sertés­állomány egy jelentős része túlhízott, nem időben ­került levágásra, ­végül állami ösztönzésre került sor, hogy a piaci helyzet ­javuljon” – mondta. 
A részletes adatok azt mutatják, hogy a belföldi értékesítésben egyértelmű növekedés volt tapasztalható a ­tőkehús ágazatban. „A belföldi értékesítésben a feldolgozásnál és a tartósításnál volumenindex tekintetében 10 százalékos növekedés volt tapasztalható, ami részben abból is adódik, hogy az export nagyon beszakadt, 7%-os visszaesést mutatott, köszönhetően a ragadós száj- és körömfájásnak, mely okán ­exportkorlátozások érintették az ágazatot még EU-n belül is” – emelte ki Éder Tamás. A készítményiparban viszont fordított volt a helyzet: „Ott 3%-os csökkenés volt a belföldi értékesítésben és 10%-os növekedés az exportban, és a kettő együtt adja ki az ágazatban a stagnálást.” 
A szövetség elnöke szerint van ok a nagyon mérsékelt optimizmusra: „Bízunk abban, hogy a nagyon szolid keresletnövekedés, ami jellemző a kiskereskedelmi forgalomra, majd meglátszik nálunk is. Tudjuk a belföldi értékesítésünket mindkét alágazatban növelni, illetve ha rendeződik a státusza az országnak a ragadós száj- és körömfájás tekintetében, akkor talán az exportnál is számíthatunk egy kis növekedésre.” 
A piaci folyamatokat ugyanakkor nemcsak a kereslet és az exportkorlátozások, hanem a szabályozói intézkedések is meghatározzák. Az árrésstopról szólva Éder Tamás így fogalmazott: „Ha realisták vagyunk, az árrésstop idei kivezetésével nem lehet számolni, azt gondolom, ezzel az intézkedéssel együtt fogunk élni a következő fél évben.” Hozzátette: „A ­sertés tőkehús döntő része az intézkedés alá tartozik, de azt is hozzá kell tennem, hogy a tőkehúsok jelentős részénél a kiskereskedői marzs korábban sem volt olyan magas, nem ezek a termékek, amiknek a fogyasztói ára érdemben csökkent volna a szabályozás okán.” Egyetlen kivétel akad: „Érdekes egyébként, hogy az egyetlenegy tőkehús, aminek az intézkedés hatására érdemben csökkent a fogyasztói ára, az a karaj, ennél alkalmazott a kiskereskedelem lényegesen magasabb marzsot, és volt kénytelen lecsökkenteni 10%-ra.” 
A húsipar tehát nehéz helyzetben van: a belső piacon gyenge eredményesség mellett, de van, illetve várható is némi forgalomnövekedés, az export helyzete azonban jelentős ­javulásra szorul. A szakma reményei szerint a következő hónapokban a járványügyi státusz rendeződhet, ­illetve ­némileg növekedhet a kereslet is, ami alapot adhat az ágazat kisebb mérték-növekedésének. Ugyanakkor a profit­várakozások továbbra is visszafogottak, ami az ágazat szereplői számára nagy kihívást jelent.  

(TERMÉKMIX magazin – 2025. szeptemberi szám)

BELELAPOZOK