Magyarországon a görögdinnye még mindig a nyár egyik szimbóluma – de már nem ugyanúgy, mint évtizedekkel ezelőtt. A termesztési terület csökkent, a fajták és méretek változtak, de a minőség, a termelők tudatossága és a piacra kerülő áru egyenletessége egyre jobb.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös sajtóközleménye szerint az idei dinnyeszezon a szokottnál később indul, a tavaszi fagyok és a hosszan tartó hűvös időjárás miatt.
A korai kiültetések egy részét fagykár sújtotta, a májusi lehűlés pedig lassította a növények fejlődését. A fóliasátras görögdinnye június közepétől, míg a szabadföldi, nagyobb tételű áru július első hetétől jelenik meg a boltokban.
A várható össztermés 170–180 ezer tonna körül alakul, az exportpiacokra is juthat bőven a magyar dinnyéből.
Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke úgy véli: a magyar dinnye jövője sokkal inkább szervezettségen és együttműködésen múlik, mint a klímán vagy az árakon.
3700 hektár: nem sok, de stabil alap
– Az elmúlt évtizedek hektikus időszaka után jelenleg stabilizálódásról beszélhetünk, ami a görögdinnye termőterületét illeti – mondja Varga István. – Mintegy 3700 hektáron folyik görögdinnye-termesztés Magyarországon; ez már nem a régi idők bő 5000 hektáros termőterülete, de amit elveszítettünk mennyiségben, azt sok szempontból visszanyertük minőségben és tudatosságban. A sárgadinnye-termesztés kis mértékben bővült, mintegy 500 hektáron folyik.
A FruitVeB alelnöke szerint ennek alapja a technológiai fejlődés. A termelők egyre többet invesztálnak az új szaporítóanyagokba, gondosabb fajtaválasztásba, korszerűbb termesztési módszerekbe. Ennek eredményeként a piacon egyenletesebb minőségű, szebb küllemű, jobb ízű görögdinnyék jelennek meg, amelyek értékesítése is könnyebbé vált.
– A korábbi évek hektikusságát mára felváltotta egy sokkal kiszámíthatóbb termelési struktúra, ami segít abban is, hogy a termelők jobban ellen tudjanak állni a klímaváltozás vagy a piaci ingadozások hatásainak – teszi hozzá.
A hazai dinnye nyugaton is keresett
A magyarországi dinnye-belsőfogyasztás évi 120 ezer tonna körül alakul, amit a hazai termelés jó években teljes egészében ki tud elégíteni. A minőségi áru pedig nemcsak itthon talál gazdára.
– A magyar görögdinnye keresett áru Nyugat-Európában is. A klímaváltozás hatására az idei év például különösen nehéz volt a mediterrán országokban: Olaszországban, Spanyolországban, de még Görögországban is problémákat okozott a tavaszi lehűlés, a heves esőzések. Ezek a körülmények a mi termesztésünket is sújtották ugyan, de úgy érzem, a magyar termelők jobban alkalmazkodtak ehhez, hiszen már hozzászoktunk a változékony időjáráshoz.
A szezon elején minden évben megjelennek a piacon a görög, olasz vagy marokkói dinnyék, de a szakember szerint ezek nem jelentenek komoly versenytársat.
– A magyar vásárló ízlelőbimbói a hazai dinnyéhez szoktak. Más az íze, más az állaga, más az élmény. Ebben van egyfajta hazafias, lokálpatrióta érzés is – vallja be Varga. – Persze vannak, akik a szezon elején importot vásárolnak, de amint megjelenik a hazai áru, sokan tudatosan azt keresik.
Az árak alakulása folyamatosan változik, de az idei év termelői és export árai eddig kedvezőek.
– Nyugat-Európában jelenleg 0,8 euró körüli áron kel el a magyar dinnye. Ez 290–300 forintos kilogrammonkénti termelői árat jelent. Ha levonjuk belőle a szállítás és a postharvest költségeket, akkor azt mondhatjuk: bár nem aranybánya, de egy jól megszervezett, hatékony termesztéssel gazdaságilag kifizetődő.
A tavalyihoz képest nagy áremelkedésre nem kell számítani, ugyanakkor a kiskereskedelmi láncokkal való együttműködés továbbra is fontos kérdés.
Törekednek az együttműködésre
– A láncokkal való viszony mindig is kényes volt. A termelő drágábban szeretne eladni, a kereskedő olcsóbban vásárolni. Ez örök ellentét, aminek nyilván egyik fél sem örül. A rövid, 48 órás akciók sokszor zavart keltenek a beszállítók körében is – magyarázza.
Mégis: a láncok nélkül nincs elégséges piaci elérés, hiszen az áruházak adják a zöldségfogyasztás 60–70 százalékát.
– A láncoknak egyre nagyobb piacformáló szerepük van, és valamilyen szinten már a termesztéstechnológiát is befolyásolják. Ezért is fontos, hogy a termelők olyan partnereket találjanak, akik valóban partnerként kezelik őket, s azt gondolom, ezügyben jelentős előrelépés történt az elmúlt években. Ennek köszönhetően ma már minden fél, a termelők és a nagy áruházláncok is törekednek az együttműködésre, mely alapvetően az érintettek kölcsönös elégedettségén alapul.
Vége a 12 kilós dinnyék korának
A fogyasztók ízlése is jelentősen változott az elmúlt években. A nagy, sötétzöld héjú dinnyék háttérbe szorultak, a kisebb, mag nélküli vagy csíkos fajták előretörtek.
– A korábbi 10–12 kilós dinnyék, amiket gyerekkorunkban utánfutóról árultak a piacon, már ritkán kelnek el. Egy átlagos háztartás inkább a kompakt, 3–6 kilós fajtát viszi, mert könnyebb tárolni, feldolgozni és pénztárcabarátabb is.
A sárga húsú fajták egyelőre nem váltak tömegtermékké, és a hagyományos gömbölyűek sem vezetik a toplistát. A vásárlók egy része persze nosztalgiázik – de a piac egésze már mást kíván.
Összefogásra van szükség
Varga István szerint a kulcs az együttműködés.
– A termelőknek egymással kell szorosabbra fűzniük a kapcsolatot. Legyen az TÉSZ, közös kereskedői hálózat vagy bizalmi partner – a cél az, hogy olyan szervezeti keretet hozzanak létre, amelyben hatékonyan tudják képviselni érdekeiket a nagykereskedelmi és nemzetközi piacokon is.
Göcző Mátyás medgyesegyházi termelő, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke szerint a termelők bizakodók: ha az időjárás engedi, a minőség jó lesz, a belföldi piacot pedig teljes egészében ki tudják majd szolgálni.
A tavaszi hideg hátráltatta az ültetést
– Az előző évekhez képest az idei évben később fog érkezni a magyar görögdinnye – mondta el Göcző Mátyás. – Míg más esztendőkben már április elején meg tudtuk kezdeni a kiültetést, idén csak április 10. után jött el az az idő, amikor már biztonsággal elültethettük a palántákat.
A kezdeti reményeket azonban hamar lehűtötte a természet. A fóliaalagút alatti fejlődés ugyan szépen indult, de a takarás eltávolítása után két héten át tartó hűvös, zivataros, helyenként jégesős időszak következett. – Hajnalonként 1–3 fokra süllyedt a hőmérséklet, ami egy mediterrán növénynek, mint a görögdinnye, kifejezetten kedvezőtlen – tette hozzá.
Bár a hektárszám növekedéséről nem beszélhetünk, Göcző Mátyás szerint a termelők eltökéltsége nem csökkent.
– A termelők száma nem emelkedik, de a termelési kedv az utóbbi két-három évben növekedett. Ez annak is köszönhető, hogy sikerült olyan belföldi árakat elérni, amelyek mellett a gazdák boldogulni tudtak, és időszakosan nagyobb területeken vállaltak termesztést – fogalmazott.
A hazai piacot a magyar dinnye lefedi
A magyar termelés az évek óta változatlan piacszerkezetre épül: a szezon kezdetén, amikor a hazai dinnye megjelenik, a belföldi fogyasztás teljes egészében magyar termékből fedezhető.
– Általánosságban a termés kétharmada kerül belföldi forgalomba, míg a fennmaradó egyharmadot exportálják a termelők – mondta Göcző Mátyás. – Bízunk abban, hogy ez az arány idén is fennmarad, és a csúszás ellenére jól ki tudjuk szolgálni a hazai és külföldi keresletet.
Az árnak követni kell a költségeket
Az árakkal kapcsolatban egyelőre sok a kérdőjel, hiszen azt a kereslet-kínálat és az időjárás együtt alakítja. Göcző Mátyás azonban hangsúlyozza: az európai szintű technológia fenntartása nem olcsó.
– Az inputanyagok ára évről évre emelkedik, a munkabérek szintén. Ha azt a színvonalat akarjuk fenntartani, amit Nyugat-Európában elvárnak, akkor annak az árban is tükröződnie kell – fogalmazott. – A tavalyi év költség-bevétel aránya rendben volt, és ha idén legalább egy inflációval megegyező áremelkedés történik, akkor is elégedettek lehetünk.
Bár konkrét számot nem mondott, a szakember arra számít, hogy a fogyasztók valamivel drágábban juthatnak majd hozzá a görögdinnyéhez, mint 2024-ben.
A múltban sok bírálat érte a kereskedelmi láncokat, de Göcző Mátyás szerint az utóbbi években ezen a téren is pozitív változások történtek.
– A régi kaotikus helyzetek mára jelentősen rendeződtek. Ha igény van rá, az egyesület és a kamara részéről megvan a párbeszéd, és úgy látom, hogy az áruházak egyre pozitívabban állnak a magyar dinnye értékesítéséhez – mondta.
Cél a hosszú távú egyensúly
A hazai dinnyetermesztés most fordulóponthoz érkezett. A termelők egyre jobban alkalmazkodnak a klimatikus kihívásokhoz, de a termelés fenntarthatósága csak akkor biztosított, ha a gazdasági oldalon is megtérül a befektetett munka.
– Bízunk benne, hogy bár később indul a szezon, a vásárlók idén is szívesen választják majd a hazai görögdinnyét. A mi dolgunk, hogy minőséget tegyünk az asztalukra – zárta gondolatait Göcző Mátyás.
(TERMÉKMIX magazin – 2025. június-júliusi szám)
AKTUÁLIS LAPSZÁMUNK ITT ELÉRHETŐ:
