Az élelmiszerlánc minden szereplője számára alapvető kérdés, hogy a piaci folyamatokba történő kormányzati beavatkozás milyen hosszú távú hatásokkal jár. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) álláspontja szerint az árréstop átmeneti megoldás lehet a fogyasztók számára, ugyanakkor komoly kihívásokat jelenthet a gyártóknak, különösen a kisebb vállalkozásoknak.
A költségek folyamatos emelkedése, az exportpiacok szerepe és a szabályozás jövőbeni kivezetése mind kulcskérdések a szektor stabilitása szempontjából. Vajon milyen következményekkel számolhatnak a gyártók és a kereskedők, ha a korlátozás továbbra is érvényben marad? Erről is kérdeztük a FÉSZ-t.
» Az árréstopnak milyen előnyei és hátrányai vannak a gyártók számára?
Az élelmiszerlánc valamennyi szereplője esetében elmondható, hogy a normál piaci folyamatokba történő bármilyen kényszerű központi beavatkozás alapvetően nemkívánatos. Az érintett élelmiszergyártó vállalkozások oldaláról is azt látjuk, hogy az ilyen központi beavatkozások megzavarják a normális üzletmenetet, sok esetben előre nem látható hatásokat is eredményezve.
» Hogyan látják a szabályozás hatását az élelmiszeripari szektorra, különösen a kisebb gyártókra?
Az utóbbi években az élelmiszerlánc minden szereplője nehéz helyzetben volt és még van 2025-ben is; folyamatosan emelkednek a költségek mindenki számára a termelőktől a feldolgozókon át a kereskedőkig.
Az élelmiszerek fogyasztói árainak meghatározása kizárólagosan a kiskereskedelmi szereplők hatásköre, ugyanakkor azt látjuk mi is, hogy sok költségtényező emelkedik napról napra. A feldolgozókat, de a kereskedőket is érintő kiterjesztett gyártói felelősségi díjak 2023 második felétől jelentettek drasztikus költségemelkedést a csomagolóanyagok kapcsán. A nem lakossági víz- és csatornadíjak emelése először 2024 elején, majd 2025 elején is váratlanul érte a gyártókat, előbbi nagymértékben, utóbbi inflációkövető mértékben emelte a költségeket. Megjegyezhető még a központi terheknél a kibertanúsítási és felügyeleti díjak bevezetése, vagy akár kiskereskedelmi szereplőket közvetlenül terhelő adó is.
Minél kisebb egy gyártó vállalkozás, annál inkább jellemző statisztikailag, hogy tőkehiányos, alulfinanszírozott és általában jobban kitett a hirtelen szabályozási, gazdálkodási környezet változásainak. Kevesebb tartalékkal rendelkező vállalkozások számára kulcsfontosságú lesz, hogy az ilyen és hasonló átmeneti intézkedések mihamarabb kivezetésre kerüljenek és visszaálljon a normál, kiszámítható piaci működés.
» Az árréstop milyen mértékben változtatta meg a termékek árképzési stratégiáját?
A hatályos versenyjogi szabályozás értelmében a FÉSZ, mint szakmai szövetség nem rendelkezik a vállalkozások árképzésére vonatkozó adatokkal. Ha spekulálnánk, akkor vélhetően arra jutnánk, hogy az emelkedő költségeikből logikusan fakadó áremelési kényszereket ebben az aktuális környezetben kevésbé tudják érvényesíteni. Ez azt is magával vonhatja, hogy a költségeket, például a fejlesztéseket, beruházásokat kell visszafogni, hogy ne váljanak veszteségessé. Kérdéses lehet ezután, hogy az ágazat számára kulcsfontosságú fejlesztési forrásokkal fognak-e tudni élni a gyártók. A KAP ST két dedikált élelmiszeripari beruházásokat segítő pályázati kiírása nyomán ugyanis 2025-ben sok élelmiszergyártónál kezdődhetnének el fontos fejlesztések, beruházások.
» A FÉSZ véleménye szerint az árréstop csökkenti vagy fokozza az inflációs nyomást?
Rövid távon nyilván kedvezően hat az árrésstop az inflációs mutatókra. Azonban hosszabb távon, az átmeneti intézkedés kivezetése után minden bizonnyal a piac magától vissza fog térni arra az árrés szintre, ami a hosszú távú jövedelmezőségét biztosítja. Feltételezhetjük, hogy – konkrét kivezetést szabályozó intézkedés nélkül – a laposabb görbe menti infláció, illetve a fogyasztói árak így majd az árrésstop kivezetése után egy nagy ugrással fognak „beállni” az aktuális szintre, ezzel majd a jövőben egyszeri magas inflációt generálva.
» Hogyan értékelik az árréstop fogadtatását az iparági szereplők és a fogyasztók körében?
Fogyasztóként egyszerűbb a helyzetünk, mert csak azt látjuk, hogy a bolti árak mérséklődtek az árrésstop hatására, ez nyilván kedvező fogadtatást eredményez.
Az ipari szereplők bíznak benne, hogy az inflációs helyzet kedvező alakulásával kivezethetővé válik ez az átmeneti intézkedés.
» Az árrésszabályozás bevezetésével sokan úgy vélik, hogy a magyar élelmiszeripar eddig féltve őrzött titkára, a beszállítói árakra is fény derült. Milyen hatásai lehetnek ennek az iparágra?
A 10%-os árrés maximum praktikusan kiteríttette mindenkivel lapjait a piaci versenytársak előtt. Nem véletlen, hogy a vállalkozások, akár gyártók, akár kereskedők féltett üzleti titkai között szerepeltek eddig is az átadási árak. A versenyszabályozás szerint a piaci szereplők sem oszthatnak meg egymással információkat az árakra vonatkozóan. Értékes információk birtokába került most mindenki, akár fogyasztóként is láthatjuk, hogy milyen eltérések vannak vagy voltak egyes termékcsoportokon belül aszerint például, hogy gyártói, vagy kereskedői márkáról van-e szó.
A további hatásokat most még nehéz felbecsülni, a leginkább azt, hogy mi fog lezajlani az árrésstop kivezetése után.
» Az árréstop mennyire érintette a beszállítói lánc stabilitását? Akadtak-e problémák az ellátás zavartalanságában?
Az árréstop alapvetően azért került bevezetésre, hogy az élelmiszerárak emelkedését kordában tartsa a kormányzat, praktikusan az élelmiszerinfláció letörése a cél. Ennek fényében nyilván a közvetlenül nem érintett termékek esetében is óvatosabban kezdhetnek eljárni a kereskedők, logikus lenne feltételezni, hogy igyekeznek a központi célnak megfelelve lehetőleg minél kevesebb termékre, minél kisebb mértékben árakat emelni. Ilyen körülmények között a termelők, feldolgozók nehezebben tudják érvényesíteni a saját költségeik emelkedését a lánc mentén tovább.
» Van arra példa, hogy más országokban hasonló szabályozások sikeresek voltak?
Tapasztalataink szerint a piaci árak központi korlátozására irányuló intézkedések legfeljebb rövid távon érhetnek el kedvező hatásokat, és akkor is csak az összes érintettek közül egyetlen csoportra nézve. Például jelen esetben fogyasztói oldalról egyértelműen kedvező a hatás, legalábbis rövid távon, amíg azt látjuk, hogy a kedvenc, megszokott élelmiszereink árai hirtelen lecsökkentek. Mindeközben az ellátási lánc szereplőinél valahol, most épp elsődlegesen a kiskereskedőknél, olyan kényszerhelyzet alakult ki, ami hosszú távon nem rentábilis.
Egyértelműnek tűnik az is, hogy az ilyen és ehhez hasonló intézkedések kivezetése után a piacok korrigálnak. Ez logikus, gazdaságilag esszenciális folyamat. Az árstopok kivezetése után is láthatóan megugrott az érintett termékek fogyasztói ára. Ez az ugrás valójában azonban csak utolérte a hónapokig kényszerűen leállított természetes árazódási folyamatokat.
Hosszú távon tehát úgy tűnik, hogy egyik érintett csoport (fogyasztó, gyártó, termelő, kereskedő) sem jár jól a piaci árakba beavatkozó központi intézkedésekkel.
» Nyár végéig mégsem vezetik ki az árréstopot, milyen következményekkel járhat ez a termelőkre és kereskedőkre nézve?
Nagyon nehéz előre látni, különösen azért, mert ilyen jellegű intézkedés még nem volt korábban. Fontos figyelembe venni, hogy az árrésstop több egymástól különböző termékpályát is érint. Egészen más nemzetközi folyamatok zajlanak le például a húsipar, tejipar, vagy akár az étolaj, cukor piacokon. Mindegyik termékpálya más evolúciós szakaszában volt az árrésstop előtt, majd egyes termékpályákat még további sokkok értek, pl. a ragadós száj- és körömfájás járvány, hogy csak a legkomolyabbat említsük. Ennyire sok változó között nehéz lenne megjósolni, hogy a gyártók milyen jövőbeni kihívásokkal fognak találkozni.
» Hogyan készülhetnek fel a gyártók a jövőbeni piaci vagy szabályozási változásokra?
A FÉSZ régóta jelzi, hogy a kiszámítható, központi beavatkozásoktól a lehető leginkább mentes állandó piaci környezet fontos az élelmiszergyártók számára is. Sajnos az utóbbi években rendkívül sok váratlan, az üzleti, gazdasági, vagy akár az alapanyagok ellátására ható természeti folyamatot kellett átélnünk. Önmagában már az egy kisebb sikerstory, hogy ennyi váratlan esemény között is a legtöbb gyártó talpon maradt, ami arra is utal, hogy a vállalkozásoknál fejlődik az a fajta ellenállóképességi know-how, ami a váratlan helyzeteket segít megoldani.
Továbbá még egy általános érvényű irányt érdemes megemlíteni, az export fejlesztésének jelentőségét. A stabil exportpiacokkal rendelkező vállalkozásokat talán egy fokkal kevésbé érintik meg az árrésstophoz hasonló hazai intézkedések.
(TERMÉKMIX magazin – 2025. májusi szám)
