Élelmiszeripari, kereskedelmi és termelői szövetségeket kérdeztünk arról, hogyan érintik szektorukat az elmúlt hónapok kormányzati intézkedései, és milyen változásokra számítanak a következő időszakban.

Az utóbbi hónapokban számos olyan kormányzati intézkedés született, amely közvetlenül is érinti a kiskereskedelmet. Augusztus elejétől év végéig ismét felhasználható lesz hideg élelmiszer vásárlására a SZÉP-kártya. Ráadásul az évi 450 ezer forintos keretet is megemelték 200 ezer forinttal, amivel a munkaadók adókedvezményesen adhatnak plusz juttatást dolgozóiknak. Július végével a kormány ­kivezeti az ár­stopokat, emellett az 1 milliárd forintot meghaladó ár­bevételű élelmiszerüzleteket akciók meghirdetésére kötelezték. Május végén pedig azt is bejelentették, hogy júliustól megnyílik a bolti készpénzfelvétel lehetősége, és bankkártyával havonta kétszer, összesen 40 ezer forint készpénzt vehetnek fel a vásárlók. Ezzel a havi 150 ezer forintos díjmentesen felvehető keretet is megnövelték.

A hatósági áras tej piaci részaránya sokat nőtt
Istvánfalvi Miklós, a Tej Termék­tanács elnöke közölte, hogy a hatósági árszabályozásban közvetlenül érintett négy hazai tulajdonú tejfeldolgozó tagjukról, illetve a kiskereskedelmi láncokról elmondható, hogy 2022-ben és idén is „bőven” eleget tettek a rendelkezéseknek. Ezt az bizonyítja legjobban, hogy a 2,8%-os UHT tejből a 2021. évben belföldön értékesített 64,6 millió dobozzal szemben tavaly már 114,9 millió dobozzal értékesítettek, és idén február és május között pedig még a tavalyinál is 10–20%-kal több hatósági áras tej került ki a ­hazai feldolgozók gyáraiból. Úgy fogalmazott, hogy a ható­sági áras tej piaci részaránya jelentősen emelkedett, tekintélyes részben a friss és az ESL tejek kárára.
„Tekintettel a hatósági áras tej kategóriának az összes megtermelt (vagy felvásárolt) tejhez viszonyított arányára, úgy véljük, hogy semmiképpen sem lehet meghatározó hatása a kormány esetleges újabb döntéseinek az egyéb tej és tejtermék kategóriák áraira. A hatósági áras tejkategória az összes Magyarországon megtermelt nyers tej alig több mint 3–4%-át, a felvásárolt nyerstej 5–6%-át, míg a ­fogyasztói ­folyadéktejek 10–15%-át reprezentálta 2021-ben, azaz még az árszabályozás előtt” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy ma még nem lehet pontosan meghatározni azt, hogy az online árfigyelés és az akciózás szabályai merre viszik el a tejszortiment összetételét. „Már csak azért sem, mert a tejfeldolgozók, a kiskereskedelmi láncok és a sok független (kis)bolt egymástól merőben eltérő ár- és üzletpolitikát folytatnak, ráadásul a „tej” sokféle lehet (friss, ESL, UHT, saját vagy gyártói márkás, laktózmentes, kupakos vagy kupak nélküli, 1,5; 2,8 vagy 3,6% zsírtartalmú, zacskós, pet palackos vagy dobozos). Lényegesen eltérő a tejek ára egy városi kisboltban, egy diszkontban vagy egy szupermarketben” – magyarázta.
Hozzátette, hogyha valamilyen formában el tud mozdulni a mostani hatósági áras tejek fogyasztói ára a ­másfél évvel ezelőtti szinten rögzített árszintekről, akkor az egyéb kategóriák visszaszerezhetnek egy-egy kisebb-nagyobb piac­részt ettől a kategóriától, így például az is elképzelhető, hogy a korábbi kedvenc 1,5%-os UHT tej lesz az új olcsó tej.

Nincs még tapasztalat az árstop kivezetéséről
Pákozd Gergely, a Magyar Tojó­hibrid Tenyésztők és Tojás­termelők Szövetsége alelnöke elmondta, hogy azt látják, hogy csökkent a vásárlóerő a kiskereskedelemben. Igaz, a tojásnál a nyár kereslet szempontjából jellemzően gyengébb. „Az intézkedések hatásait inkább az ősz fogja megmutatni, amikor újra lendületet vesz a tojáspiac. Akkor indul meg újra a kereslet és a forgalom, olyankor a termelők is jobb pozícióban vannak” – magyarázta.
Úgy fogalmazott, hogy minden olyan lehetőséget üdvözöl a szektor, ami a keresletet élénkíteni tudja, és amivel a vevőknek nő az élelmiszervásárlási kerete.
Közölte, hogy nagyon sok tényezőt kell nézniük, amikor az árstoppal kapcsolatos intézkedéseket vizsgálják, ráadásul senkinek nincs tapasztalata arról, hogy mi történik egy árstop kivezetésekor. Nem csak a bevezetése vet fel kérdéseket, de a kivezetése és a fenntartása is.
„Egyelőre csak találgatunk, hogy mi történhet. Még nem telt el elég idő, hogy minden adat rendelkezésre álljon egy nagyobb elemzéshez” – jelentette ki.
A termelői oldalról azt látják, hogy az árstop kivezetésé­kvel nem várható jelentős növekedés a tojás árában. Nem látnak olyan nyomást termelői oldalról most nyáron, ami indo­kolná az árak nagy ugrását.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek az ellátási láncok felborulása, az energiaválság, a Covid-időszak, az orosz-ukrán háború miatt az állattartók és tenyésztők szempontjából nagyon stresszes időszakot jelentettek. Komoly nyomás volt a szektoron, mivel bármilyen alapanyag hiánya állatjóléti, állategészségügyi, élelmiszerhigiéniai vagy járványügyi kockázatot jelent.
„Azt is tudni kell, hogy a nevelési időszakok első fázisa, vagyis amikor a tojótyúkokat neveljük, nagyon energiaintenzív időszak, hiszen több mint 30 fokosra kell felfűteni az épületeket, ahol az állatok vannak. Villannyal, vagy gázzal, aminek jelentősen nőtt az ára tavaly. A téli hónapokban láttunk visszaesést a telepítésekben, ezáltal valamennyit a termelésben, de ­ellátás szempontjából nem okozott problémát” – jegyezte meg.
Azt mondja, remélik, hogy a közeljövőben nem lesznek ilyen intenzív változások, mivel minden termelőnek, állattartónak fontos tényező a hosszú távú kiszámíthatóság.

Költségnövekedés minden cégnél
Vörös Attila, a Felelős Élelmisze­rgyártók Szövetsége ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy már hónapok óta tart az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom csökkenése, ezért a SZÉP-kártya felhasználásának kibővítése talán segíthet lassítani ezt a folyamatot.
Szavai szerint a kötelező akciózásnál még figyelik a fejleményeket. Úgy véli, a hasonló beavatkozások esetében, mint amilyen például az árstop volt, mindig reális kockázat a ­piaci folyamatok torzítása.
A FÉSZ is üdvözli az ­árstopok kivezetését, mivel ahogyan azt korábban is jelezték, normali­zá­lódhatnának a piaci viszonyok, feltéve, hogy nem lesz másik befolyásoló tényező.
„Félő, hogy az árstop kivezetése és a kötelező akciók szabályainak megváltoztatása egymással ellentétesen fognak hatni. Az árstop alól kivezetendő termékkategóriáknál ugyanis 2-2 terméket majd kötelezően akcióban kell kínálni. Aggályosnak tűnik az is, hogy a kötelező akciókról szóló szabályozás új elemekkel egészül ki. A „beszerzési ár” fogalmának bevezetése, és a kiskereskedő által alkalmazható árak bizonyos mértékben ehhez a fogalomhoz való kötése versenyjogi szempontból mindenképp alapos elemzést kíván” – mondta.
A jelen gazdasági körülmények között több hazai elő­állítású termék is rosszul jött ki az árversenyből, aminek az okai között az is szerepet játszhat, hogy több termékpályán se tart ott hatékonyságban, modernizáltságban a hazai élelmiszeripar, ahol a vetélytársaké.
„Az árversenyeket ezért nem tudjuk megnyerni sok termékkategóriában, márpedig ez az időszak kifejezetten arról fog szólni, hogy ki tud minél hatékonyabban, jobb áron, jó minőségű élelmiszereket kínálni a fogyasztóknak” – sorolta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az árstop mellett számos más nehezítő tényező van, amivel az élelmiszerlánc szereplőinek meg kell birkózniuk nap mint nap. Az energiaköltségek terén továbbra is vannak olyan díjak, amik túl magasak (például rendszerhasználati és egyéb közvetett tételek). A július 1-től induló koncessziós hulladékgazdálkodás kiterjesztett gyártói felelősségi díjai pedig hirtelen nagy költségnövekedést jelentenek minden cégnek. Ezért úgy véli, hogy senki sincs most jó helyzetben az élelmiszerlánc mentén.

Átrendeződés a fogyasztási csatornák között
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke elmondta, hogy a SZÉP-kártya felhasználása hideg élelmiszerre alapvetően fogyasztási csatornák közötti átrendeződést fog hozni. Vélhetően többen költik majd hideg élelmiszer vásárlására azt a forrást, amit például szállásra költött volna valaki.
„Talán azt a drasztikus esést lassíthatja egy kicsit, amely az élelmiszerboltokban a húsok és húskészítmények iránti keresletben végbement az elmúlt 4-5 hónapban” – tette hozzá.
Meglátása szerint a kötelező akció mértéke még a ­15%-ra emeléssel sem tűnik robusztusnak, hiszen a kiskereskedelmi akció jellemzően legalább ilyen mértékű.
„Az teremt most új helyzetet, hogy bizonyos termék­körökből folyamatosan kell akciót hirdetni. A korábban elképzelt akciós terveket kell átírniuk a kiskereskedőknek és a beszállítóknak. Hogy ennek mi lesz az összhatása, az jelentős mértékben attól függ, hogy milyen stratégiát dolgoznak ki” – mondta.
Azt látja, nagyon örül minden ágazati szereplő az ársapkák kivezetésének, de a kötelező akció sok kérdőjelet vet fel. Például a sertéscombot az átadási ár mínusz 15%-on kell értékesíteni.
„Innentől kezdve az átadási ár teljesen nyilvános adat lesz, hiszen könnyedén kiszámítható az eladási árból. Üzleti titkok kerülnek ki a piacra, a cégek az árkialakítási-tárgyalási stratégiájukat dobhatják sutba egyik pillanatról a másikra, hiszen látványossá válik, hogy az egyes kiskereskedelmi láncoknak mennyiért adják a terméket. Nem ez jelenti a normális piaci versenyt” – hívta fel a figyelmet.
Közölte, hogy a sertéspiacon más élelmiszer termékpályákkal szemben még most is áremelkedés van, az alapanyag ára még most is növekszik, ezért az élelmiszerboltokban a comb még az akciók ellenére is lényegesen drágább lesz, mint az ársapkák idején volt.
„A megemelkedett sertésárat a húsipar még nem tudta a húskészítmények és húsok árába beépíteni, ezért sok cég most veszteséget kénytelen elkönyvelni. Fogyasztáscsökkenés, reálbércsökkenés van, amire a fogyasztó úgy reagál, hogy kevesebbet vásárol” – magyarázta.
Szavai szerint, ha még sokáig tart ez a helyzet, akkor vágó­hidak és húsüzemek kerülnek nehéz helyzetbe.

Sok a bizonytalan tényező
Neubauer Katalin, a Magyar Nem­zeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a családoknak is szüksége van arra, hogy a SZÉP-kártyán lévő összegeket szabadabban használhassák fel.
„Szerintünk ez fontos, és egy­értelműen jó hatással lesz a kiskereskedelmi számokra. For­ga­lom­növekedésre számítunk, de még sok a bizonytalan tényező. Arányokat még meg­tippelni sem lehet” – mondta.
Úgy véli, az egyszeri kedvezményesen adható jövedelem megemelése a munkavállaló és a munkaadó szempontjából is kedvező. Ez azonban nem a teljes foglalkoztatotti kört érinti. Nagyon sok munkavállalónak nincs cafetéria kerete.
Elmondása szerint tavasszal az MNKSZ egyeztetett a minisztériummal a bolti készpénzfelvétel lehetőségéről. A szövetség arra helyezte a hangsúlyt, hogy a szolgáltatás ne ­legyen díjterhes a kereskedelemnek se, hogy a kereskedelmi vállalkozásnak ne jelentsen plusz terhet a készpénz készletezése és banki oldalról a tranzakció. Ez azonban nem teljesült.
„Nagyon sok ATM megszűnt a kistelepüléseken. Lenne igény a bolti készpénzfelvételre a lakosság részéről, de nem lehet erre sok résztvevőt csalogatni, amíg a bank szolgáltatásként tekint a termékre” – fogalmazott.
Azt mondta, nagyon komoly extra terhet is jelent a készpénztartás, ráadásul a költség mellett kockázattal is jár.
A kötelező akciózással kapcsolatban Neubauer Katalin úgy fogalmazott, hogy eleve minden viszonteladó próbál a kereskedelem természeténél fogva a lehető legkedvezőbb árakkal dolgozni. Forgalomfelfutásra a kötelező akciók következtében nem számítanak, de remélik, hogy ez az erőfeszítés is hozzátesz ahhoz, hogy az infláció mérséklődjön.
Az ársapkák kivezetését követően arra számítanak, hogy a piaci folyamatok a lehető leggyorsabban a helyükre kerülnek.
Úgy látja, most az alapvető élelmiszerekre a legnagyobb a kereslet, mivel az elkölthető jövedelem nem enged sok szabad teret a háztartásoknak. „Árstoptól függetlenül az impulzus­vásárlás, a prémium termékek, a nem alapvető szükségletet kielégítő termékek piaca nagyobb mértékben csökkent” – állapította meg.
A kötelező akciózásból, a bolti készpénzfelvételből várhatóan kimaradó kisboltokról elmondta, hogy nekik is van jövőjük, ha képesek felismerni azt a piaci rést, amiben helyük van, és kitartóan, megfelelő választékkal jó szakmai munkát végeznek.

Fékezni a piac visszaesését
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György szerint a SZÉP-kártya fel­hasz­ná­lásának kibővítése egyértelműen egy kedvező intézkedés, a vásárló számára mindenképpen előnyös. „Ennek nyilván az a háttere, hogy a szolgáltatások és a háztartások költekezései fékeztek, de fékezett a kiskereskedelmi forgalom is. A kormány úgy ítéli meg, hogy ezzel az intézkedéssel lendületet adhat a fogyasztás egészének” – indokolta.
Vámos György úgy véli, azért helyes ez az irány, mert az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vásárlók kimutatható nagyságrenddel élnek ezzel a lehetőséggel.
„Abban bízunk, hogy hozzájárul ahhoz, hogy fékeződjön az élelmiszerpiac visszaesése, és amikor létrejönnek a növekedés feltételei, akkor azt is segítse. Reméljük, hogy a csökkenés mielőbb megáll, és az év második felében növekedésnek indul a piac” – fejtette ki.
Vámos György szerint helyes döntés volt az árstop ki­vezetése. A hatósági ár a vásárló számára kedvező volt, de a kereskedőnek lemondást jelentett az árbevételről, és az elmúlt időszakban már nagyobb veszteséget is jelentett, ­hiszen a beszerzési árak magasabbak voltak a 2021. október 15-i ­árnál. Meglátása szerint az intézkedések összeadódnak, az akciós rend, az árfigyelő rendszer, a SZÉP-kártya, a cashback mind azt a célt szolgálja, hogy megálljon a piac visszaesése, és sikerüljön letörni az infláció mértékét.
A kisboltokról elmondta, hogy azok mozgástere mindenhol kisebb, mint a nagy láncoké. Az akciós rend alól éppen ezért kaptak kivételt az 1 milliárd forintos árbevételt el nem érő boltok.
„Van még egy kivétel. Ha valaki legalább öt terméket nem árusít egy termékcsoporton belül az akciós rendben, akkor abból a termékkörből nem kötelező a 15%-os akciót meghirdetnie” – jegyezte meg.
Szavai alapján a kisboltoknak is megvan a maguk ­tere és létjogosultsága. Előnyük a lakóhelyközeliség lehet, ­illetve, hogy gyorsabban tudnak alkalmazkodni egyes vásárlói igényekhez.

Se növekedést, se csökkenést nem okoz
Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy tavaly is volt egy időszak, amikor fel lehetett használni a SZÉP-kártyát hideg élelmiszerre is. Úgy véli, a tavalyi statisztikák alapján körülbelül ugyanakkora arányú felhasználása várható a HORECA-szektorban a SZÉP-kártyának, mint 2022-ben.
„Visszaesésre nem feltétlenül számítok, de növekedés sem lesz belőle vélhetően a HORECA-szektort nézve. Legalábbis ez érzékelhető az eddigiekből. Ha lesz is visszaesés a HORECA-szektorban, az nem emiatt lesz. Se növekedésre, se csökkenésre nem számítunk emiatt” – összegezte.
A szövetségen belül folyamatosan figyelik a tagjaik statisztikáit, de Krivács András saját vállalkozást is vezet. Szállodájában inkább az üzleti vendégek vannak többségben, ezért ott kevesebb SZÉP-kártya csapódik le. „Nálunk az összes fizetésből a készpénzforgalom körülbelül 20-25%, a többi bankkártyás fizetést jelent, amelyből 25–30% a SZÉP-kártya” – közölte.
Hozzátette, hogy egyes szállodákban a SZÉP-kártyás fize­tés az összes fizetés 80%-át is eléri. Térség, szálloda szerint eltérőek az arányok. Emiatt azt látja, hogy ott ijedtek meg az esetleges forgalomcsökkenéstől, ahol nagyobb arányban fogadják a SZÉP-kártyákat.
Májusban nagy mennyiséget költött a lakosság a lejáró SZÉP-kártya keretek miatt. Krivács András szerint most sokan kivárnak, és az időjárás miatt a nyár is lassan indult.
„Talán ősszel kitolódhat a szezon, hiszen az itteni idő­járás is egyre inkább a mediterrán éghajlatra kezd hasonlítani. Emiatt a vendégfogadás feltételeit, az időintervallumot is át kell alakítani, nem csak a szolgáltatások portfólióját” – állapította meg.
Úgy véli, a SZÉP-kártya megemelt kerete egy kisebb réteget érint, még nem tudni, hány munkahely tud majd vele élni. Véleménye szerint a HORECA-szektor az árstop kivezetéséből, a kötelező akciózásból nem érzékel sok mindent, hiszen a vállalkozások eddig is piaci áron szereztek be mindent.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2023. július)

aktuális szám ITT elérhető: