Ugyan a hazai sörfogyasztás felét a középkategóriás világos sörök iránti kereslet teszi ki, mégis a prémium és szuperprémium kategóriájú termékek iránti igény nő a legütemesebben. A nyár kiemelt eseményei, mint a foci-Eb és az olimpia, jót tesznek majd a kisüzemi sörgyártók forgalmának. Hogy mik a terveik és hogyan készülnek erre az időszakra, illetve általában mi a kisüzemi sörgyártás és fogyasztás helyzetképe ma itthon, ezekről is kérdeztük Starcsevics Pétert, a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnökét.
» Mennyire szezonalapú a sörfogyasztás?
A testesebb, sötétebb, magasabb alkoholtartalmú sörök inkább télen, és az ünnepekkor fogynak nagyobb mennyiségben. A gyümölcsösebb, világosabb, alacsony alkoholtartalmú, lágyabb, könnyedebb sörök a nyári, meleg időszakban fogynak jobban.
» Az idei nyár bővelkedik a nagyformátumú programokban. A foci-Eb, és az olimpia rengeteg lehetőséget kínál, hogyan készülnek a szezonra?
A „nyári szerencse” mindig időjárásfüggő is, de sokat várunk az olimpiától, és az Eb-től. Főként különböző nyereményjátékokkal készülünk e nagy eseményekre. Vannak sörfőzdék, akik várhatóan limitált szériás termékekkel is jelentkeznek majd, de erről bővebben egyelőre nem tudok beszélni.
» Hányan foglalkoznak ma Magyarországon kisüzemi sörgyártással?
Nagyságrendileg százan képviselik ezt az ágat.
» Kikből tevődik össze az elsődleges célcsoportjuk?
A felmérések azt mutatják, hogy a 35–49 év közöttiek körében a legnagyobb az igény a minőségi sörök fogyasztására. Pár éve megjelentek a gyümölcsös ízvilágú sörök a termékkínálatban, és ez lehetőséget teremtett annak a közönségnek a bevonzására, akik elsősorban, mint frissítő italra gondolnak a sörre. Ők az alacsonyabb alkoholtartalmú termékeket részesítik előnyben a gyümölcsös ízű készítményekkel szemben.
» Általában mely sörökkel szerepelnek a retail piacon?
A nagy áruházláncokon belül kevésbé jelentős a kisüzemi sörök forgalma, vannak sörfőzdék, akik nem is szeretnének nagy áruházakban szerepelni termékeikkel. Ezzel együtt széles portfólióval vagyunk jelen a kiskereskedelemben, minden elérhető a fogyasztók számára a klasszikus búzasöröktől, a világos söröktől a sötétebb, telítettebbekig, az IPA és lager sörökön át, a gyümölcsös változatokig. Hozzá kell fűznöm, áruházláncfüggő, hogy ki, mit részesít előnyben a kínálatában.
» A hazai célközönségen túl mik az export célországok, ahol igény mutatkozik a magyar kézműves sörökre?
Több, mint 19 országba exportálunk, ezek közül Hollandia kiemelt célország.
» Visszatérve a magyar fogyasztókra, a fogyasztási igényeikben, szokásaikban aktuálisan milyen változások tapasztalhatók?
Azt látjuk, hogy egyre nagyobb igény van az alacsonyabb alkoholtartalomra. Az IPA, a lager sörök és a gyümölcsös söreink mindig mennek. A gourmet söröknél látható mindig elmozdulás, ennél a kategóriánál folyamatosan változnak az igények.
» Van különbség a sörfogyasztásban a nők és férfiak igényeit illetően?
Úgy tapasztaljuk, hogy a nők körében keresettebbek az alacsony alkoholtartalmú, lágyabb textúrájú, gyümölcsös sörök. A férfiak „mindenivók”. Mi a gyümölcsös söreinket 30%-os gyümölcstartalommal állítjuk elő, ez rendkívül magas, és kedvező ízhatást kölcsönöz az italoknak. Széles körben kedvelik ezeket az innovatív söröket a fogyasztók. Az elmúlt években – látva a gyümölcsös sörök sikerét, népszerűségét – a „nagyok” is elmozdultak a kisüzemi sörök irányába, azzal, hogy ízesített termékeket hoznak be külföldről, illetve saját fejlesztésbe is kezdtek, azonban jellemzően nagyon alacsony (1–3%) valódi gyümölcstartalommal készülnek ezek a sörök.
» Mi alapján mondható egy sör minőséginek? Milyen feltételeknek kell érvényesülniük?
A Magyar Élelmiszerkönyv pontos meghatározása az irányadó. Idézem: „A különleges minőségű sörök olyan, más söröktől megkülönböztethető, különleges tulajdonságokkal rendelkező termékek, amelyek a fogyasztók számára előállítási módjuk, összetételük, érzékszervi és egyéb tulajdonságaik miatt további hozzáadott értéket jelentenek. A különleges minőségű sörökre jellemző, hogy kizárólag természetes anyagokat tartalmazhatnak. Különleges minőségű sörökhöz pótanyagok és adalékanyagok nem használhatók.”
Vannak konkrét szabályai az összetevők és ízesítők használatának is. De a legfontosabb szempont, hogy a kisüzemek nem használnak visszahigításos eljárást a gyártás során, azaz nem vizezik vissza a sört. Nem alkalmaznak olyan enzimeket, amelyekkel felgyorsítják a sör erjedését, érlelését. Nálunk a sör elkészítésének ideje minimum 21 nap. Fontos elmondani azt is, hogy jelen pillanatban ismét változás alatt van a Magyar Élelmiszerkönyv. A változások jelenleg jogalkotási szakaszban vannak, mielőtt véglegesítenék őket, alakulhatnak még. De az elmondható már, hogy szigorított szabályozások lépnek majd életbe. Most zárult le az egyeztetés. Hogy mikor iktatják törvénybe, ez még kérdés.
» Mely támogatások jelentik a legnagyobb segítséget a vállalkozóknak ebben a szektorban?
Az 50%-os jövedéki adókedvezmény, a Kisfaludy Pályázat, az energiahatékonysági beruházást ösztönző kedvezmények.
A „sörüzlet” az állam számára jól jövedelmező üzletág. Az államkassza több tízmilliárd forintos bevételt köszönhet a sörgyártók költségvetési hozzájárulásának.
A GVH kutatásai alapján készült kimutatások azt erősítik meg, hogy az állami költségvetés még jobban járna, ha mi nagyobb támogatást élveznénk. A GVH körülbelül féléves ágazati felmérése szerint, a 30 és 49 év közöttiek kifejezetten igényelnék a nagyobb számban elérhető kisüzemi csapokat a vendéglátóhelyeken, sőt, hajlandóak lennének többet is áldozni a kézműves sörökre, ezáltal nőne az áfabevétel.
» Január óta Ön az elnöke a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének. Mit lehet tudni az új elnökség által képviselt irányról, koncepcióról?
A célkitűzések között szerepel a kommunikációnk egységesítése, és nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a fogyasztók edukálására is.
Legfontosabb törekvésünk minden eszközzel azon lenni, hogy „helyzetbe hozzuk” a kisüzemi gyártókat.
(TERMÉKMIX magazin – 2024. júniusi szám)
