Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója az Élelmiszerbank munkájáról, a magyarok adakozókedvéről és a szervezet új szolgáltatásairól mesélt lapunknak.

Kimagasló eredménnyel zárult a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 18. karácsonyi tartósélelmiszer-gyűjtő akciója. Idén 42%-kal több, összesen 342 ezer kiló felajánlás érkezett, így sikerült megközelíteni a 2021-ben elért 348 ezer kilós rekordot a novemberi akción. Az adományokból az Élelmiszerbank 68 ezer élelmiszercsomagot tud összeállítani és nélkülözőkhöz juttatni az egyes áruházak környékén működő karitatív szervezetek közreműködésével.
A szervezet a lakossági felajánlásokból, valamint a kereskedelmi szereplőktől mentett árukból összesen 500 ezer élelmiszercsomagot tervez ­kiosztani rászorulók között novemberben és decem­berben.

Országszerte 700 üzletet látogatnak

Nagygyörgy András, a Magyar Élel­mi­szerbank Egyesület külső kapcso­latok igazgatója közölte, hogy az Élelmiszerbank összesen 3000 négyzet­méternyi raktárral rendelkezik, ahol havonta átlagosan 200 tonnányi, gyártóktól érkező élelmiszert készítenek elő továbbadományozásra. Partnereik és önkénteseik eközben 700 áruházba látogatnak el szerte az országban, ahonnan összegyűjtik azt a megmaradt pékárut, zöldséget, gyümölcsöt, amit a boltok már nem adnak el az előző napról. A frissárut még aznap ki is osztják az együttműködő szervezeteken keresztül a rászorulóknak.
Az Élelmiszerbanknak összesen 21 alkalmazottja van, és mintegy 600 karitatív partnerszervezettel ­működik együtt az országban: például helyi családsegítők, idősgondozók, karitatív szervezetek, gyermekotthonok, hajléktalangondozók vannak köztük.
„Ők látják, hogy az ellátottak között kinek milyen igényei vannak. Abban is segítenek, hogy a helyi rászorulókhoz eljusson az étel. Így a sümegi rászorulóknak például a sümegi áruházból juttatják el a mentett termékeket” – mondta.
Az élelmiszer mindig lejárati idő előtti, vagy közeli lejáratú, esetleg csomagolási hibás, vagy promócióból visszamaradt termék. Ezek a forgalmazók számára már nem feltétlenül bírnak értékkel, feleslegessé váltak – pedig fogyasztásra még tökéletesen alkalmasak. Éppen ezért mentik meg őket a megsemmisítéstől, rászorulók számára.


Helyi szervezetekkel együttműködve

Az Élelmiszerbank minden áruházlánccal külön folyamatot dolgozott ki, hogy az ő logisztikai rendszerükbe illeszkedjen a mentés. Van olyan, ahonnan hűtött árut vagy húsárut is tudnak menteni, de többnyire pékárut, zöldséget és gyümölcsöt kapnak. Az osztási pontokon ellenőrzik a kapott termékeket egyesével, amelyekből 3–5 kilós csomagokat állítanak össze.
„A helyi karitatív szervezetek csak a saját klienseiknek osztanak. Minden egyes átadott csomagot dokumentálunk. Az önkénteseink ezt folyamatosan ellenőrzik azért, hogy azokhoz kerüljön a csomag, akiknek valóban szükségük van rá. A kereskedők is azzal a feltétellel adják át, hogy nyomon követhető legyen, kihez került a termék” – magyarázta.
Nagygyörgy Andrásék minden szervezet kapacitását ismerik. Például nemrég levescsontot ajánlottak fel Kiskunfélegyházán, amihez olyan szervezeteket kerestek a környéken, akik hűtővel rendelkeznek. Arra is figyelnek, hogy milyen ellátotti csoportoknak segítenek. Egy hajléktalan-ellátó szervezeteknek nem küldenek lisztet, mert a klienseik saját konyha híján nem tudnák elkészíteni.

Országszerte 250 ezer rászoruló

Az Élelmiszerbanknak vannak saját járművei, de fuvarozók is segítenek nekik a szállításban. Többnyire azonban a karitatív szervezetek szállítják el az árut.
„Így a teljes országot le tudjuk fedni. Összesen 250 ezer ember részesül az adományokból, amiből 170 ezer ember legalább havonta egyszer, vagy gyakrabban kap belőle” – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy nagyon sok ember munkája van ebben, mintegy 6500 önkéntes vesz részt az adományok gyűjtésében, feldolgozásában, kiosztásában. Az áruházak dolgozói is részt vesznek a válogatásban. A helyi kis karitatív szervezetek részben önkéntes alapon, de van, hogy saját munkatársat beállítva működtetik a rendszert.
Ez a szervezeteknek azért éri meg, mert az ott élő rászorulóknak nagy segít­séget jelent az élelmiszer. Emellett a visszajelzések alapján a ­szociá­lis gondozást és fejlesztést is segíti az élelmiszer­adomány. Például egy ­tanoda lényegesen hatékonyabb oktatást végezhet, ha a gyerekeknek nem üres a hasuk tanulás közben.

Hatékony működés Költséget főként a logisztika jelent az Élelmiszerbanknak

„Azt szokták mondani ránk, hogy mi vagyunk a jótékonysági szervezetek nagykereskedői, csak mi ingyen biztosítjuk az adományokat. Nagyon hatékonyan kell ezt a feladatot ellátnunk. Magánemberek és cégek pénzadományaiból működtetjük a gépparkot és a raktárat, de az élelmiszert ingyen vesszük át” – jegyezte meg.
Mindezt vállalatirányítási rendszerük támogatja, ami minden egyes terméket a lejárati idővel, beszállítással, értékkel nyilván tart. Így biztosan nem kerül lejárati időn túlra egy termék.
A lakosság minden évben a háromnapos novemberi tartós élelmiszer-gyűjtésen keresztül támogathatja a rászorulókat. Emellett pénzadományok felajánlásával is segíthetik az egyesületet.
„Egy 1000 forintos felajánlás arra elég, hogy 30 ezer forintnyi élelmiszert juttassunk el a rászorulóknak. Ha valaki háromezer forintot küld nekünk, abból mi 32 élelmiszercsomagot tudunk összeállítani. Tehát megharmincszorozzuk a pénzadományok értékét” – hangsúlyozta.

Catering szolgáltatás és céges rendezvények

Az Élelmiszerbank a közelmúltban több új szolgáltatást is bevezetett. El­in­dították a „JótéKonyha” nevű, profi catering szolgáltatásukat, amit céges rendezvényekhez kínálnak. Az ebből befolyt összeg a szervezet működését támogatja. A rendezvényekre természetesen nem mentett élelmiszerből főznek, hanem vásárolják hozzá az alapanyagot. Ha marad étel a főzésekből, azt rászorulókhoz juttatják el.
„Van, hogy családi napokra kitele­pülünk, és több száz főre főzünk. Edukációs és játékos csapatépítő programokat is tartunk már céges csoportoknak. Sőt, akár esküvőkre is főzünk, hiszen ez is egy támogatási formája a munkánknak” – sorolta.
Mindezt felszerelt konyhájuk teszi lehetővé. Vannak profi szakácsaik, de önkéntesek is részt vesznek a főzésekben.

Éttermek is csatlakozhatnak

Újabban már sokkoló hűtők is segítik a munkát, öt iskolából mentik így a fel nem szolgált ebédeket. Az élelmiszerbiztonsági előírások szerint a készételek esetében három óra áll rendelkezésre a maradékok átvétele és kiosztása között, de a sokkoló hűtővel ez 24-48 órára növelhető.
„Elkezdtünk kijárni vendéglátóhelyekre, rendezvényekre, és forgalomba állítottunk egy készétel-mentő autót. Ez egy olyan teherautó, amin van sokkoló hűtő, egyszerre 300 adag ételt tud lehűteni. Most év végén szinte minden este járunk a Budai Vigadóhoz, a Várkert Bazárhoz, egyéb nagyobb rendezvényhelyszínekre, és mentjük a maradékot” – mondta.

Az üzleteknek is megéri

Nagygyörgy András azt mondja, idén több adománykéréssel fordultak a lakossághoz, mert már februárban érezhető volt, hogy kevesebb ember és cég tudja segíteni a munkájukat az infláció miatt. A tapasztalatok szerint egyértelműen nő közben az igény a segítségre, ebben az évben már jóval a fűtési szezon előtt megemelkedett a rászorulóktól érkező kérelmek száma.
Nagygyörgy András felhívta a figyelmet arra, hogy az sem könnyítette meg a helyzetet, hogy a kereskedőknek be kell fizetniük a környezetvédelmi termékdíjat és az EPR-díjat, ami a felajánlásokat is befolyásolja, hiszen a szabályozás nem tesz különbséget aközött, hogy a forgalmazók kereskedelmi céllal vagy adományként adják tovább a terméket. Az viszont az üzleteknek is előnyös, hogy az adományozás miatt nem kell a termék megsemmisítéséről gondoskodniuk, ráadásul az Élelmiszerbank közhasznú szervezetként adóigazolást tud kiállítani az adományok értékéről, ami alapján adójóváírást igényelhetnek a vállalatok. A szakember szerint ezért mindenképpen megéri a boltoknak és a gyártóknak is az együttműködés.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2023. decemberi szám)

DIGITÁLIS LAPSZÁM ITT ELÉRHETŐ: