Interjú

Az Európai Bizottság statisztikái szerint az Európai Unióban átlagosan a fogyatékossággal élő személyeknek csak a fele rendelkezik munkahellyel – ezzel szemben a fogyatékossággal nem élők háromnegyedének van munkája. Magyarországon még úgy is 75 ezer megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatása marad el idén, hogy a cégek éves szinten több millió forintot spórolhatnának az alkalmazásukkal.

A Jamba Hungary megváltozott munkaképességű embereknek segít az elhelyezkedésben, és karrierfejlesztést biztosít számukra. Nemrég elindult a Jamba Karrier Akadémia, amely minőségi, átfogó oktatási programot, fejlődési lehetőségeket kínál fogyatékossággal élő álláskeresők számára. A szervezet alapítója és ügyvezetője, Pásztor Sára lapunknak kifejtette, hogy a fogyatékossággal élők foglalkoztatottságát nézve a hazai átlag nem éri el az unióst, a 2015-ös mikrocenzus szerint mindössze 28,8%-a dolgozott Magyarországon a fogyatékossággal élő, munkaképes korú személyek közül.
A szakember felhívta arra a figyelmet, hogy a fogyatékossággal élő emberek egészen a korai évektől kezdve rendszerszintű diszkriminációnak vannak kitéve.
„Nagyon kevesen tanulnak közülük integráltan, ami egy burkot jelent. Az akadálymentesség hiánya, például a közlekedés, sokuknak problémát jelent, nehezen jutnak be közintézményekbe, kulturális eseményekre. Felhalmozódik egy olyan hátrány, hogy mire eljutnak a munkaképes korig, teljesen más tapasztalattal rendelkeznek, mint azok, aki előtt nem állnak ilyen akadályok, és hozzáférnek a szolgáltatásokhoz” – magyarázta.
Hiába emelte meg az állam a rehabilitációs hozzájárulást januártól, még mindig elég kevés cég alkalmaz megváltozott munkaképességű embert az előírt kvótának megfelelően.
„A nagyvállalatok esetében akár 200 millió forintra is megnőhet a hozzájárulás éves összege, ha nem megváltozott munkaképességű ember minden 25. munkavállalójuk” – mondta.

Szakképzés és készségfejlesztés
Szavai szerint az is fontos probléma, hogy nincs átfedés aközött, amire a munkaerőpiacon szükség van, és amire a megváltozott munkaképességű emberek az eltérő tapasztalat miatt fel vannak készülve. A Jamba ezt a távolságot csökkenti, és hidat épít a nyílt munkaerőpiac és a megváltozott munkaképességű emberek igényei között.
Az alapítvány többféle soft skill képzést kínál a Jambásoknak, vagyis olyan készségeket, amelyek egy munkakör betöltésének eredményességét segítik. Például tanulhatnak nyilvánosság előtti beszédet, konfliktuskezelést, önéletrajzírást, vagy azt, hogyan viselkedjenek egy állásinterjún, hogyan legyenek proaktívak egy állással kapcsolatban.
„Olyan tudást adunk át nekik, amire szükség van a munkaerőpiacon. Mivel sokuknál első munkahelyről van szó, vagy kevesebb a jó minőségű munkatapasztalatuk, olyan szaktudást nyújtunk nekik, amelyekkel képesek lesznek arra, hogy jó belépő pozíciókat töltsenek be, és elkezdjék építeni a karrierjüket” – sorolta.

Szoftvertesztelés és angol nyelvoktatás
A felkészítési folyamatot mindig egyénre szabják. Egy tudás­palettát kínálnak a Jambásoknak, amiből mindenki választhat aszerint, hogy mire van szüksége, de akár mindegyik képzésen részt vehet. Jelenleg szaktudásként szoftver­tesztelést tanítanak a Jambásoknak. Azért ezt kínálják, mert a vizsgálatok alapján viszonylag gyorsan versenyképes tudást ad, és munka­erőhiány van benne a piacon. A képzést az alapítvány stratégiai partnerével, a Prezivel együtt végzi.
„Ezt követően szoftvertesztelőként kereshetnek az emberek állást, vagy mentorálást kínálunk nekik önkéntes mentorokkal” – mondta.
Három csoport már végzett az elmúlt két évben. Most őket szeretnék tovább oktatni accessibility testingre. Ebben is együttműködnek a Prezivel és más szakemberekkel.
Egy EU-s reguláció szerint ugyanis minden online platformot akadály­mentesíteni kell 2025-ig. Magyarország is vállalta, hogy elvégzi ezt határidőre. Ezért a Jamba stratégiai partner egy olyan cég létrehozásában, ami teljeskörű akadálymentesítést végez webes felületekre és digitális platformokra.
Heti rendszerességgel angolt is taní­tanak a Jambásoknak, mivel az angoltudás nagymértékben fokozza a fogyatékossággal élők versenyképességét.

Előzetes felmérés és felkészítés
Amikor a Jambát megkeresi egy cég az együttműködés lehetőségével, Pásztor Sáráék megnézik, hogy milyen pozícióban tudna ott beilleszkedni egy megváltozott munkaképességű ember, milyen szintű az akadálymentesség.
„Ennek köszönhetően úgy tudunk oda valakit ajánlani, hogy jól ismerjük a körülményeket, és azt az embert, akit a pozícióra javaslunk. Az ő felkészültsége mellett nagyon fontos szempont, hogy a szervezeti kultúrába be tudjon ­illeszkedni: milyen hangulat van egy cégnél, milyen szemé­lyiségű emberek dolgoznak ott. Ezeket előzetesen nagyon pontosan fel tudjuk mérni, és olyan embert viszünk oda, aki jól illik az adott munkahelyi közegbe” – fejtette ki.
Mindössze pár hetet vesz igénybe, amíg felmérik a céget, megtalálják a megfelelő embert a pozícióra, és felkészítik őt a belépésre. Ez azt is jelenti, hogy Sáráék bejárják az épületet, megvizsgálják a szervezeti kultúrát, beszélnek a vezetőkkel, azonosítják azt a pozíciót, amire embert keresnek. Előszűrik a jelölteket, és közülük küldenek egy, esetleg több személyt a céghez, akik megfelelnek a feltételeknek. Ezt pedig már a cég saját felvételi eljárása követi.

Csökkenhet a fluktuáció
Azok a cégek, amelyek végigmennek a felmérésen és Jambást alkalmaznak, ott az a tapasztalat, hogy óriási arányban, 90% fölötti arányban meg tudják tartani a munkatársat. Ennek az az oka, hogy alaposan elő van készítve a belépésük, ­hálásak a felvett emberek a lehetőségért, és ha jól érzik magukat, ­akkor semmi okuk arra, hogy elmenjenek onnan. Pásztor Sára ­szerint ezért több szempontból is megéri alkalmazni a megváltozott munkaképességű embereket, nem csak a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása miatt. Számszerűen kimutatható, hogy javít a csapatok hatékonyságán és a teljesítményén.
„Azt is látjuk, hogy a Jambások egy-két év után elkezdenek előre lépni a munkahelyükön, és egyre nagyobb felelősséget kapnak. Terhelhetőnek tartják őket a munkaadók” – mesélte.

Egyénre szabott folyamat
Pásztor Sáráék a cégek egyéni igényei alapján alakítják ki az együttműködést. Például, ha egy műemlékvédelmi épület­ben van a munkavégzés helye, amit nem lehet átalakítani úgy, hogy egy kerekesszékes ember is be tudjon járni, ­akkor olyan embert keresnek, akinek ez nem jelent gondot.
„Nagyon rugalmasak vagyunk. Nem kell mindenki felé akadály­mentesnek lenni” – foglalta össze.
Ezért is jó terület az IT sok fogyatékossággal élő munka­vállaló számára, mivel azok a feladatok sok esetben otthonról is elláthatóak.
Nagyon változatos az a paletta, amilyen szektorokban a Jambások már elhelyezkedtek. Van, aki marketing területen dolgozik, van, aki technológiai startupnál, vagy UX design cégnél, de dolgoznak olajtermelőnél, biztosítónál vagy telekommunikációs vállalatnál is. Sára szavai szerint a Jambások számára eleinte inkább a belépő jellegű irodai munkák az ideálisak. Vannak fizikailag terhelhető és kevésbé terhelhetők is közöttük.

Országosan terjeszkednének
Pásztor Sára azzal érzékeltette a munkájuk jelentőségét, hogy a WHO adatai alapján a globális populáció 16%-a valamilyen akadályozottsággal, speciális szükséglettel él. Azáltal, hogy egy fogyatékossággal élő ember is tud munkát vállalni, aktív gazdasági szereplőként vesz részt a társadalomban, önállóvá válik, be tud kapcsolódni a szolgáltatásokba, és fontos cél­csoportja lesz a vállalkozásoknak.
A szakember úgy véli, hogy a különböző szektorok csak együtt, összefogva találhatnak megoldást erre a társadalmi problémára. A Jamba ennek a katalizátora, de csak a cégekkel együtt működhet jól.
Főleg Budapesten van jelen a Jamba, de a fogyatékossággal élő emberek az ország minden területéről jelentkeznek. Az alapítvány nyitott a vidéki cégek megkeresésére is, a szervezet a tervek szerint országosan fog terjeszkedni.

(TERMÉKMIX magazin – 2023. novemberi szám)

BELELAPOZOK: