A Veresi paradicsom olyan új termékkel rukkolt elő, amely elmondásuk szerint a hagyományos rágcsálnivalókkal fog versenyezni. A cég csúcsterméke a Cukorfalat, ez a rendkívül édes snack-paradicsom. Tavaly beválasztották őket a világ 100 legjobb kertészete közé. Márkus Zsolt ügyvezetővel beszélgettünk a paradicsompiac trendjeiről, a zöldség-márkaépítés nehézségeiről és a régi berögződésekkel való harcról.
» Termékeiknél és értékesítésükben megtalálható szinte minden, ami trend és irányadó: snack paradicsom on the go csomagolásban, hidrokultúrás termesztés… Mekkora potenciált lát a hazai piacban?
A hazai piac átalakulóban van. Úgy gondolom, hogy kiemelt fontosságú a megfelelő termékhez tartozó helyes kereskedelmi csatorna kiválasztása, például az egészségtudatos fogyasztók egyelőre csak egy szűkebb réteget jelentenek, a tradicionális piac a hagyományos kiskereskedelmi csatornákon keresztül zajlik, ami nálunk nagy volumenű értékesítési csatorna, amely úgy látom, csak részben támogatja a hazai termelőket.
Ausztriával összevetve abszolút nem működik a „hazai termelők” támogatása, nálunk egy-két kereskedelmi lánc kivételével ez nem működik, tisztán financiális célok vannak.
Pedig igény van a magyar és prémium termékekre is, bár a pontos piacméretet megítélni nagyon nehéz.
A disztribútorok, akik a HORECA szegmenst látják el prémium termékkel, sem nagyon mozgolódnak.
» Azt kommunikálják, céljuk, hogy közvetlenül a vásárlókhoz jusson el a paradicsom, így az online értékesítésben érdekeltek. De biztos, hogy olcsóbb az online értékesítés például a kiszállítási költségekkel együtt?
Az győz majd, aki a hatékony logisztikai rendszert ki tudja alakítani a termelőtől a fogyasztóig. Az online értékesítéshez magas disztribúciós költség tartozik – mert sajnos a zöldséget nem lehet beilleszteni a hagyományos rendszerekbe -, de tény az is, hogy a fogyasztói ár sokszor duplája a termelői áraknak. Angliában nagyon gyorsan fejlődik ez a modell.
» Hol lehet még kapni a terméket?
2017-től jelen vagyunk a nagy kereskedelmi láncok üzleteiben, de mégsem mondhatjuk, hogy be vagyunk listázva, mert nem minden boltban elérhető a termékünk. Elsősorban arra való hivatkozásként, hogy nincs rá mindenhol megfelelő kereslet. Ez kicsit olyan „hozott is ajándékot, meg nem is” szituáció.
» Hányféle termékük van jelenleg, és kik a célcsoportok?
A négyféle paradicsom a Bíborka, a Csenge és Piroska, valamint a csúcstermékünk, a Cukorfalat. Előbbiek 300-450 gr-os és hagyományos tálcás kiszerelésűek. Ezek tágabb célközönségnek is szólnak, a Csengét elsősorban a gasztronómiailag képzett embereknek ajánljuk.
A Piroska pedig egy hagyományos koktélparadicsom, de lédús, ami unikum a koktélok között.
A szuperédes Cukorfalat „egészséges édesség”, igazi snack paradicsom on the go csomagolásban, amelyben hat-hét darab édes paradicsom van. Egyenként válogatjuk kézzel, ami rettentő munkaigényes.
A Brix-fok a paradicsom cukortartalmát jelöli. Egy hagyományos paradicsom Brix-értéke 4-5, az itt termett San Marzanóé 7-8, a Sunstreamé 9-10, a Cukorfalaté pedig 12. Ez a világon az egyik legédesebb paradicsom, a szőlőnek például 12-13 a Brix értéke.
» Az on the go csomagolású édes snack-paradicsom, ami ráadásul gyerekeknek szól, elég nagy újdonságnak számít. Nem csak itthon, hanem ebben a kiszerelésben Európában is.
Az on the go és a hagyományos rágcsálnivalók piaca egyre nő: ha megnézzük, hogy pár évvel ezelőtt és mostanában milyen kiszerelésekben lehet kapni például mandulát, akkor ez a trend egyértelmű.
Ezen a típusú dobozon egyébként Hollandiában is csodálkoztak: a nyugaton kapható snack paradicsom általában „designos műanyag” csomagolásban elérhető, ami viszont rettentő drágává teszi.
A mi dobozunk papírja újrahasznosított. Ez is prémium termék, amit jól kell tudni pozícionálni.
Két dolgot csinálunk ezzel az újdonsággal: egyrészt brandelünk egy zöldséget – ami Magyarországon nem szokás, mondjuk úgy, ritka – másrészt pedig olyan piacot célzunk meg, ami teljesen más kategória. Tehát konkrétan a csokoládéval versenyzünk, és a hagyományos snackekkel.
A hagyományos rágcsálnivalók a cukrozott termékek felé tolódnak, ezért is szeretnénk egy egészséges és finom édes termékkel jelen lenni a piacon. A fogyasztók pozitívan reagálnak, a láncok elsőre meglepődtek és eltérően reagáltak.
» Furcsállják a terméket a láncokban?
Természetesen igen. Egy nagyobb láncnál eleinte falakba ütköztem, aztán, amikor a marketinges meglátta a csomagolást, nagyon megörült, amikor pedig megkóstolta, még jobban. Be is kerültünk az áruházba.
» Licencelik magát a paradicsomot. Egy zöldség esetében hogyan kell elképzelni a folyamatot?
Ez úgy néz ki, hogy egy vetőmag előállító cég nemesíti az új paradicsom fajtákat. Minél finomabbra ‒ és jobban termeszthetővé ‒ sikerül a paradicsom fajta, annál nagyobb a verseny, hogy ki kapja meg azt a vetőmagot.
Országonként általában egy kertészet kaphat licensz jogot, van, amikor több országra jut egy kertész. Ezért is nagy szó, hogy a Cukorfalat esetében mi kaptuk meg a jogokat, büszkék is vagyunk rá.
A vetőmag előállítók nagyon figyelnek, hogy kinek adják oda a jogokat.
Az európai piacon ebben a kategóriában is az győz, akinek erősebb a brandje, aki jobban tudja a piacot kezelni és szakmailag is kiváló. A paradicsom különlegességeket nagyon nehéz termeszteni, egész évben tartani kell a jó minőséget, plusz hozni kell az elvárt hozamot is – a négyzetméterre vetített termelési volument – hogy az év végére profitábilis legyen a termelés.
Ráadásként folyamatosan ellenőriznek minket: a Cukorfalatból rendszeresen mintákat kell küldenünk Hollandiába, ahol megvizsgálják a minőséget. Ha nem jók a minták, először segítséget kapunk, és ha nem tudjuk kijavítani a hibákat, akkor elveszik tőlünk a vetőmag licenszet.
» Miért rendhagyó a termesztési módszer?
A mi rendszerünk a biológiai növényvédelemmel kezelt hidrokultúrás termesztési technológia, nagyon magas higiéniás előírásokkal. Gyakorlatilag vegyszermentes, szermaradvány mentes a termesztésünk.
Magyarországon a bio termesztés az ismert „elit” a növénytermesztésben, ami inkább egy jogi kategória, például nem hívhatjuk bionak azt a termesztést, ami nem a földben terem.
Mi kókuszpaplanban termesztünk, de felfüggesztve egy ún. vápa rendszerben, ezért nem is lehetnénk bio gazdaság, de láttam már spanyol biokertészetet, ahol ugyanúgy kókuszpaplant használnak, de beleássák a földbe. Azt mégis bionak minősítik, tehát kreatív módon tartják be az előírást.
Vannak országok, ahol többféle elismert kategória létezik, nálunk hiányzik a fogyasztók edukációja. Nem tudják, hogy milyen a valódi jó minőségű zöldség, milyen a tiszta termesztés, de honnan is tudhatnák, ha eddig senki nem magyarázta el nekik, mi a különbség a vegyszeres kezelés és a biológiai növényvédelem között.
Vagy miért kell ún. „passporttal” vásárolni a palántát, ami rögzíti, hogy palánta korban milyen növényvédő szerrel volt kezelve a növény. A mi rendszerünkben havi vevő auditok vannak, teljeskörű vegyszer vizsgálatok, heti vízvizsgálatok.
Egy nagyon kontrollált és dokumentált rendszerben termesztünk.
A köztudatban az él, hogy a háztáji a jó, mert sok a negatív tapasztalat az alacsony minőségű import termékkel kapcsolatban. A magyarok kicsit idegenkednek a modern technológiáktól, ezért készítünk egy Tudástár nevezetű bemutató videó anyagot, ahol részletesen meg lehet ismerni a technológiánkat.
» Miben áll a korábban említett piaci átalakulás?
Egyrészt változnak a fogyasztói szokások, és a vásárlók egyre inkább egészségtudatosak lesznek. Másrészt pedig a termelésben is van változás: EU-s támogatások révén, egyre több hidrokultúrás termelő jelenik meg, ami egy sokkal tisztább, és koncentráltabb termelői kapacitást eredményez.
A piac fejlődése nyilvánvaló és az új termelők már rá lesznek szorulva az export értékesítésre, mert itthon szűk a piac. Ha nem exportálnak, bajban lesznek.
» Ha jól tudom, az önök cégénél is erős az export.
Igen, a kivitelünk tavaly 85 százalékos volt, amit idei magyarországi termékbevezetésünkkel szeretnék csökkenteni és a hazai piacot erősíteni, tehát mi pont az ellentétes irányt követjük. Ennek pedig a termékdiverzifikációnk az oka.
» Említette, hogy nagy hangsúlyt kell helyezni a brandingre. Hogyan építik a márkát?
A márkaépítésünk még gyerekcipőben jár, hiszen idén indultunk a hazai piacon. Hamarosan megújul a facebook oldalunk, és vannak persze további terveink, melyek még nem publikusak.
A CSR gyakorlatunkról viszont annyit elárulhatok, hogy nemrégiben a Heim Pál gyermekkórháznak adományoztunk fél tonna Cukorfalatot, aminek óriási sikere volt a gyerekek körében.
(TERMÉKMIX - 2017 júniusi szám)
