A kevésbé feldolgozott élelmiszert keresik jövőre a fogyasztók. A világ vezető piackutatója, a Mintel felmérte, hogy 2024-ben és a közeljövőben milyen trendek alakítják a globális élelmiszer- és italgyártást. A fogyasztók viselkedése ugyanis jelentős mértékben megváltozott a pandémia, a gazdasági instabilitás, a politikai
feszültségek és a mesterséges intelligencia megjelenése következtében.
A Mintel 2024-es globális élelmiszer- és italtrendek című riportja abból indul ki, hogy a fogyasztói elvárások alapján az ételeknek és italoknak jóízűeknek kell lenniük, meg kell érniük az árukat, és csökkentett környezeti és etikai hatást kell kifejteniük. A trendeken keresztül jól látható, hogy a vásárlók egyensúlyt próbálnak teremteni az egészség és az élvezet között, ezt a folyamatot pedig az étel- és italmárkák nagy mértékben megkönnyíthetik a fejlesztések révén.
Megbízható folyamatok
A cégeknek egyértelmű információt kell nyújtaniuk a fogyasztóknak a termékeikről azért, hogy tájékozottan dönthessenek arról, hogy a feldolgozott és ultra-feldolgozott élelmiszerek és italok hogyan illeszkednek az étrendjükbe. A nagyfokú feldolgozottságot övező viták arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy alaposabban vizsgálják meg az összetevőket, a táplálkozást és az előállítás módját.
2024-től kezdődően több fogyasztó informálódik tudatosan a különböző feldolgozottsági szintekről a médiabeszámolók, a jogszabályok és a csomagoláson található címkék, illetve minősítések alapján. Ez arra fogja ösztönözni őket, hogy az élelmiszerek és italok kiválasztásakor vegyék figyelembe a feldolgozottsági szintet, és gondolják át, milyen gyakran és milyen alkalmakhoz fogyasztanak feldolgozott élelmiszereket és italokat.
A minimálisan feldolgozott élelmiszerek és italok előtt nagy lehetőségek rejlenek. Például a fagyasztott termékeket, friss pékárukat és természetes konzervleveseket kínáló márkáknak érdemes beépíteni a kommunikációjukba, hogy a feldolgozás hogyan javítja termékeiket, hogyan őrzi meg a tápértéket, növeli az eltarthatósági időt vagy csökkenti a környezeti hatásokat.
Ugyanakkor a nagymértékben, túlzottan vagy ultra-feldolgozott élelmiszereket és italokat előállító márkáknak emlékeztetniük kell a fogyasztókat arra, hogy milyen örömöt és kényelmet nyújtanak számukra a termékeik. Amint azt már a magas zsír-, cukor- és sótartalmat feltüntető címkézés is bebizonyította, a fogyasztók a több információ hatására nem feltétlenül mondanak le bizonyos élelmiszer- és italkategóriákról, főleg nem az olyan kedvenceikről, mint a sós rágcsálnivalók, kekszek és édességek.
A következő kettő-öt évben a feldolgozással kapcsolatos nagyobb átláthatóság azt eredményezi, hogy a vásárlók tájékozottabbá válnak az eljárásokról. Míg néhány ultra-feldolgozott élelmiszer- és italmárka vélhetően azt az utat választja, hogy kevésbé feldolgozott változatokat fejleszt ki termékeiből, a legtöbb fogyasztó továbbra is mértéket tart a kedvenc ultra-feldolgozott élelmiszereiből és italaiból, vagy csak alkalmanként fogyasztja azokat.
Ugyanakkor a magasabb tápértékkel rendelkező és könnyen fogyasztható, minimálisan feldolgozott termékek több fogyasztót fognak megnyerni maguknak. Az energiaköltségek miatti folyamatos aggodalmak arra késztetik a fogyasztókat és a kiskereskedőket, hogy a hosszú élettartamú, eltartható termékek felé nyissanak. Fontos, hogy ezek olyan feldolgozási módszerekkel készüljenek, amelyek csökkentik a hűtés vagy fagyasztás szükségességét.
Az elkövetkező években fokozódik az érdeklődés a vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban, fehérjében és egyéb tápanyagokban gazdag, újrahasznosított összetevőkből készült, kevésbé feldolgozott élelmiszerek és italok iránt is.
Újragondolt öregedés
A következő években egyre nagyobb figyelmet kap az, hogy a fogyasztók meghosszabbíthassák az egészségben töltött évek számát. Ennek érdekében újraértékelik az egészséges öregedés fogalmát, és lerombolják az öregséghez kötődő stigmákat.
Az X generáció tagjai, akik 1965 és 1979 között születtek, úttörő szerepet játszanak abban, hogy új értelmet nyerjen az egészséges öregedés. A társadalmak fókuszpontja az egészséges élettartam meghosszabbítása lesz: az egészségben eltöltött életszakasz, ami proaktív, és hosszú távú stratégiát igényel.
A jövőben, miközben a márkáknak meg kell érteniük az ezredfordulós generáció és az egyre erősebb Z-generáció (1995 és 2012 között született) igényeit, elengedhetetlen, hogy a 40 éves és idősebb fogyasztók változó igényeire is összpontosítsanak, akik a világ számos piacán az élelmiszerekre és italokra fordított kiadások legjelentősebb részét adják.
A következő 12 hónapban a márkák fontos szerepet kapnak majd abban, hogy az X-generációt átsegítsék a közép- és idősebb felnőttkor átmeneti időszakain. A márkáknak figyelembe kell venniük a különböző táplálkozási, fizikai, mentális és érzelmi egészségügyi igényeket, és innovatív termékeket kell kifejleszteniük a szív- és érrendszer, az agy egészségének megőrzéséhez, illetve a stressz kezeléséhez. Ehhez arra is szükség van, hogy a tápanyagokban gazdag élelmiszerek és italok megfizethetőek, elérhetőek és kényelmesek legyenek minden aktív idősebb ember számára.
A márkák abban is fontos tényezők lesznek, hogy népszerűvé váljon az öngondoskodás a 40 éves és idősebb fogyasztók körében. Segíthetnek kielégíteni ennek a demográfiai csoportnak az egészségügyi igényeit olyan termékekkel, amelyek például proaktívan foglalkoznak az ízületek egészségével, támogatják a fitneszprogramokat és fenntartják az egészséges alvási szokásokat.
Sok középkorú fogyasztó gyakran több generációról is gondoskodik. Fontos, hogy a cégek ne felejtsék el marketingstratégiájuk kialakításakor, hogy az idős szülők esetében sokszor már a felnőtt gyerekeik a döntéshozók. Emellett a márkák virtuális közösségek létrehozásával összehozhatják a hasonló érdeklődésű embereket.
Optimalizált étkezés
A kényelem új korszaka köszönt be, ahogy a technológia az étkezés-tervezés, a vásárlás és a főzés részévé válik. A kényelem mindig is egy fejlődő fogalom volt, de a koronavírus-járvány felerősítette a fogyasztók azon vágyát, hogy a mindennapokban is rövid úton jussanak hozzá a minőségi étel- és italélményekhez. Ahogy egyre több fogyasztó ismeri fel a technológia segítő szerepét, úgy lesznek egyre érdeklődőbbek az új technológiák iránt, amelyek segítenek optimalizálni az étkezéseiket.
A márkák hozzájárulhatnak, hogy a fogyasztók a konyhában töltött időt is a lehető legjobban osszák be, például olyan receptekkel és termékekkel, amelyek több készülékhez is alkalmazhatóak, vagy amiket azonos ideig és hőmérsékleten kell főzni a különböző eszközökkel. Az olyan kényelmi funkciók, mint az automatikus bevásárlólisták és az étkezés-tervezési alkalmazások, a mindennapok szerves eszközeivé válnak.
A mesterséges intelligencia és a kiterjesztett valóság (AR) is új megoldásokat kínál ahhoz, hogy időt takarítsunk meg a főzéskor. A kiskereskedők például olyan valós idejű szolgáltatásokkal élhetnek, mint a push-értesítések, a személyre szabott figyelmeztetések, vagy a mesterséges intelligencia, amely abban segíti a fogyasztókat, hogy megtalálják a termékeket az online és a fizikai boltban. A lokalizált adatok új lehetőségeket kínálnak a személyre szabott igények kielégítéséhez egy adott közösségen belül.
A marketing a célzott hirdetésekről a termékelhelyezés egy továbbfejlesztett formájára fog fókuszálni, így a mesterséges intelligencia és az AR konkrét márkákat javasolhat a fogyasztók saját étkezés-tervezéséhez. A márkák fel fogják használni az interakciókból kinyert adatokat, és a fogyasztói visszajelzések alapján újabb termékeket fejleszthetnek ki.
A fogyasztók egyre szélesebb spektrumát aknázzák ki a technológiának. Lesznek, akik a technológiát a kényelemmel és időmegtakarítással azonosítják, míg mások az öröm és felfedezés forrásának tekintik, ami a konyhai kreativitásukat támogatja.
(TERMÉKMIX magazin – 2023. decemberi szám)