A Spar Magyarország elnök-ügyvezetője a Közgazdász-vándorgyűlésen elemezte, hogy mi okozta a kiugróan magas hazai élelmiszer-inflációt.
Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország elnök-ügyvezetője a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásáról a hvg.hu számolt be. A szakember úgy fogalmazott, hogy mindenki maga megítélheti, mennyire tudták csökkenteni a hatósági árak az élelmiszer-inflációt, ami ekkor jó másfélszer akkora volt nálunk, mint bármelyik másik országban, ahol a Spar jelen van.
A különadóról elmondta, hogy „a miniszter úr azt mondta, hogy januártól elkezdődik ennek az adónak a kivezetése, ez nálunk úgy kezdődik, hogy 4,1 helyett 4,5 százalékot fizethetünk januártól”. Heiszler Gabriella ezzel a közvetlenül előtte felszólaló, de a Spar-vezér felszólalása előtt távozó Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek üzent.
Kitért arra is, miszerint a kormány kifogásolja, hogy túl kevés a magyar áru. Heiszler Gabriella erről azt mondta, hogy mióta árstop van, az összes eladott sertéshús 46 százaléka comb.
„Most mutasson valaki egy olyan sertést, aminek a 46 százaléka comb” – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy a boltok és a beszállítók profitja is elszakadt egymástól.
„Ezért vagyok nagyon ideges, amikor jönnek a gonosz multik megfogalmazásai, hogy mindenről a kereskedő tehet” – mondta.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy az elmúlt években a hat legnagyobb magyar kiskereskedelmi lánc nyeresége egyre kisebb lett, a 36 legnagyobb beszállítóé viszont növekedett. A fogyasztó eközben a jobb ár-érték arányt és az olcsó termékeket keresi.
„A vásárló nem hülye” – szögezte le.
Heiszler Gabriella elmondta, hogy a Sparnál az árbevétel 25 százalékáról 33 százalékra nőtt a saját márkás termékek eladási aránya, és kevesebbet is vásárolnak az emberek.
„A nehezén mindenesetre túl vagyunk, de nagyon sokba került” – összegezte.
Számításaik szerint 2024-re átlagosan 7 százalékos élelmiszer-infláció lesz az országban, ám most sokat kell tenni azért, hogy a vásárlói bizalom helyreálljon. Előadása végén felhívta a figyelmet arra, hogy az árak alakulásában négyen vannak: a beszállítók, a döntéshozók, a fogyasztók és a kereskedők. Ezért nem lehet csak az utóbbit bírálni.
