Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az élelmiszerinfláció tetőzik, aminek az előjele az volt, hogy az élelmiszeripar belföldi átadási árszintje sem nő már.
Az árstopból napról-napra nehezebb kiszabadulni, de közben mindenki a végét keresi – nyilatkozta a Portfolionak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
A szakember szerint az élelmiszerinfláció tetőzik, aminek az előjele az volt, hogy az élelmiszeripar belföldi átadási árszintje sem nő már. Szerinte ez lehetőséget ad az árstopok kivezetésére, amely csökkentené az importkényszert. Úgy véli, fékezi a drágulást, hogy az élelmiszerüzletekben a vásárlások mennyisége folyamatosan csökken, az átlagosan közel másfélszeresére ugrott élelmiszerárak miatt 2018-as szint közelébe süllyedt a fogyasztás szintje a tavalyi év vége felé.
Napról-napra nehezebb szabadulni az árstop spirálból
Úgy fogalmazott, hogy mind az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mind a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fellépése a termelőkkel és a kereskedőkkel közösen az élelmiszerár-sapkák kivezetésére irányuló mielőbbi kormánydöntés érdekében azt jelzi, hogy a hatósági árszabályozás egy „árstop spirálba” kényszerítette a piacot. Ebből pedig napról-napra nehezebb kiszabadulni, de közben mindenki a végét keresi.
A portál azt követően kereste meg az OKSZ-t, hogy a Központi Statisztikai Hivatal azt közölte, januárban már nem emelkedett tovább az élelmiszerek árindexe. Egy év alatt 44%-kal nőttek az élelmiszerárak, ami a legmagasabb növekedés az egész EU-ban.
Vámos György megjegyezte, hogy egyértelmű, hogy mind az élelmiszeripar belföldi átadási árszintje (november-decemberben), mind a bolti élelmiszerárak (december-januárban) tetőzést mutatnak az átlagokat tekintve.
„Igaz, magas szinten tetőzve – az ipar valamivel 50% felett, az élelmiszerkereskedelem valamivel 50% alatt mozgatta az átlagárakat az utolsó mért időszakokban -, de a drágulás üteme már nem növekedett tovább. Mindez alátámasztja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter erre irányuló értékelését, azzal megtoldva, hogy az árstop kivezetésének ez a fordulat lehet a feltétele” fogalmazott.
Véleménye szerint az is fékezi a drágulást, hogy az élelmiszerüzletekben a vásárlások mennyisége (volumene) a második félévben hónapról-hónapra csökkent, decemberben már 8,3%-os volt a visszaesés. Ez azt mutatja, hogy a vevők egy árszint felett kevesebbet vásárolnak, és az alacsonyabb árfekvésű árucikkeket keresik.
Közölte, hogy a visszaeső vásárlás azért is súlyos jelzés a piacnak, mivel a december hagyományosan az év legerősebb hónapja az év végi ünnepi bevásárlások miatt. 2022 utolsó negyedévében 7% volt a piacvesztés volumene, éves szinten pedig 1,6%.
Sürgető a döntés
Vámos György elmondta, hogy az infláció mérséklődhet a következő hónapokban, de fontos, hogy egy 2022-ben durván megemelkedett árszinthez képest következik ez be.
Vámos György szerint az ástop végleges kivezetéséről szóló kormánydöntés több szempont miatt is sürgető. Az egyik, hogy az árstop kivezetését követő napon, a visszarendeződés során – napról-napra – egyre nagyobb árugrásra kell számítani az árstopos termékeknél. Ráadásul a 2021. októberi árakról kell ugrani 2023-ban.
Emellett az árszabályozás következtében torzult piac már a termelők szintjén is kikényszeríti az import alapanyag behozatalát.
Döntéshozói oldalról szerinte az lesz a fontos, hogy a vásárlók ne maradjanak majd akciók nélkül, de az általános drágulás közepette lefagyott piacon az élénkítés érdekében az árverseny éles lesz, csak éppen az árstop kényszerétől eltérően szélesebb termékkörben. Szerinte az árstop mielőbbi kivezetésétől is függ, mennyit lehet engedni a többi, drága élelmiszer árából a következő időszakban.
