Úgy néz ki, béke van a nagy áruházláncok és a dinnyetermelők között, utóbbiak szakmai szervezetének vezetője szerint sikerült minden fél számára elfogadható mederbe terelni az akciózást.

Fontos a méret is
Ezzel együtt van olyan termelő, aki messzire elkerüli a hipermarketeket és a bevétel maximalizálása érdekében maga értékesíti a termést. A hódmezővásárhelyi Pap Róbert (aki egyébként azzal szerzett hírnevet, hogy hobbiból kocka alakú dinnyéket is „készít”, legutóbb például egy Rubik-kockával nyűgözte le az internet népét) szerint így jóval magasabb árat tud elérni.
„Két és fél hektáron termelünk sárga- és görögdinnyét. Azt mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy csak saját gyökerű palántákkal, nem tökre oltva, mert az a tapasztalat (a vevőimé és az enyém is), hogy utóbbiak termései elmaradnak édességben a saját gyökerű növényekétől – bocsátotta előre. – Ezzel már azt is elárultam, hogy a termést mi magunk értékesítjük a piacon, évek alatt sikerült kiépítenünk a saját brandünket, ami a Vásárhelyi Dinnye. Mi a hevesi típusú, csíkos héjú görögdinnyét termeljük, a palántákat több szakaszban ültetjük ki, hogy a szezonban folyamatosan tudjuk kiszolgálni az igényeket. Lenne kereslet a sötétzöld héjú dinnyére is, régen abból volt több a piacon és azt is szeretik a fogyasztók, de mi a csíkos dinnyehibridekkel, azok tulajdonságaival elégedettebbek vagyunk. Szóval ez inkább termelői preferencia, semmint fogyasztói. A dinnye esetében fontos a méret is, ez is a csíkosak mellett szól, a vásárlóink ugyanis szívesebben veszik a nagyméretű terméseket, mert azok édesebbek, jóízűbbek, lazább a hússzerkezetük. Másrészt nekünk is optimálisabb, mert az áru kétharmadát szeletelve, negyedelve, vagy félbevágva adjuk el, és egy nagy dinnye ebben a kiszerelésben mutatósabb, mint egy kicsi. Sokak kedvelik a magszegény dinnyét – ez nálunk, a Dél-Alföldön nem igaz, itt az embereket zavarja, ha a dinnyében nem feketék a magok, számukra azt sugallja, hogy éretlen. Mi is próbálkoztunk a termelésével, de épp emiatt nem jött be…”
Ami pedig az árakat illeti: amikor e cikk íródik, július elején ők a dinnye kilóját 580 forintért adják, de a termelő szerint ez nem mérvadó, mert még nagyon a szezon ­elején járunk. Ha ennek közelében maradna az árszint, az természetesen jó lenne a termelőknek, hisz kompenzálná az input­költségek emelkedését. Ezt azonban Róbert nem ­tartja életszerűnek, ugyanis ennél az árnál visszaesés ­érzékelhető a forgalomban – vannak, aki nem engedhetik meg maguknak ennyiért a görögdinnyét. Ez a tendencia egyébként évről évre erősödik. Pap Róbert jelezte: ugyanakkor sajnos, néha éppen maguk a termelők rontják a piaci pozícióikat, amikor például annak örömére, hogy jól sikerült a termés, a rákövetkező évben duplaannyit termelnek; aztán amikor ­rájönnek, hogy nem tudják hová eladni, leviszik az árakat. Ez persze a többieket is hasonló lépésekre kényszeríti.

A termőterület nő
„A dinnye hazai termőterülete évek óta nő és a nagy áruházláncok is egyre inkább előnyben részesítik a magyar földön termő dinnyéket a külföldiekkel szemben” – tudtuk meg Göcző Mátyástól, a Magyar Dinnyetermelők Országos Egyesületének elnökétől, aki maga is termelő. Területei Dél-Békésben, Medgyesegyházán találhatók; 30 hektárján már javában érik a fekete héjszínű, magnélküli görögdinnye.
„Ami a fogyasztói szokásokat illeti, egyre keresettebbek a magnélküli dinnyék, nemcsak azért, mert nem kell a maggal bajlódni, hanem azért is, mert a cukortartalmuk 1-2 Brix-fokkal magasabb, mint a többié” – bocsátotta előre az elnök. „A bolti és a termelői árak még csak most fognak kialakulni, hiszen a szezon nemrég kezdődött, de úgy gondolom, az indulással elégedettek lehetünk. Ha ezeket az árakat ­július végéig tartani lehet, akkor augusztus elején sem kell szégyenkeznie senkinek, én azt gondolom. Reményeink szerint a végleges árszint ösztönzi majd a további területnövekedést, s vissza tudunk erősödni az exportpiacainkon is. Az elmúlt évek legnagyobb arányú területnövekedése egyébként a Nyírségben következett be, mintegy 30%-os. Az ottani termés augusztusban érkezik az üzletekbe.”
Göcző Mátyás hozzátette: reméli, hogy idén sem kell hábo­rúzniuk az áruházláncokkal, melyek nem egyszer irreá­lisan alacsony fogyasztói árakkal csábítják a vevőket, ellehetet­lenítve ezzel a megfelelő termelői árképzést. Hogy az akció után persze visszatérjenek a korábbi árakhoz…
„Pár éve már szerencsére, nem kell belemennünk ilyen csatákba, korrekt kommunikáció alakult ki a termelői érdekképviselet és az áruházláncok között. Sikerült abban megállapodnunk, hogy az akciókat ne vevőcsalogatónak használják, hanem a hirtelen megnövekvő felhozatal, a dömping levezetésére” – jelentette ki az elnök.
Azt is hozzátette: tavalyi afférjukat egyik kiskereskedelmi lánccal az okozta, hogy az áruházlánc akkor jött ki nagyon alacsony árral, amikor azt semmi nem indokolta. De azóta ezt is sikerült tisztázniuk a feleknek. Hozzátette: a korrekt kapcsolat kialakulását a nagy áruházláncokkal az is jelzi, hogy ezek értékesítik a magyar dinnye csaknem kétharmadát.

Döntő tényező az időjárás
Kocsis Márton, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Termék­tanács szakmai referense érdeklődésünkre előre bocsátotta: tavaly kifejezetten jó évet zárhattak a termelők. Ahogy az ilyenkor általában lenni szokott, az előző évihez képest bővül a termőterület, mégpedig igen jelentősen, több mint 15%-kal. Ennek is nagy része a Kelet-Magyarországon termelő gazdáknál mutatkozik meg, ebben a régióban akár ­30%-os is lehet a növekedés. A 2022-es évhez képest (ez volt a mélypont, amikor 2635 hektáron folyt a hazai termelés) idén már akár 3300 hektár is lehet a termőterület.
„A termést tekintve egyelőre kedvező a helyzet – semmit nem szeretünk elkiabálni, viszont június végén olyan ­tényezőt sem látunk, ami akár időjárási, akár növényvédelmi okból ­katasztrofális, vagy kedvezőtlen lenne. Jó esetben ez akár ­20-25% körüli, esetleg nagyobb termésnövekedést is jelenthet a tavalyi 130 ezer tonnás terméshez képest” – fogalmazott a szakmai referens. – „A termelői költségek kétségtelenül növekedtek, viszont ami a leginkább meghatározza a dinnye árát Magyarországon, az a kereslet és a kínálat alakulása, ebben pedig döntő tényező az időjárás alakulása. Általánosságban elmondható, hogy minél melegebb van, a vásárlók annál jobban keresik az üdítő, hűsítő gyümölcsöt, míg borongós, hűvös időben a kereslet visszaesik – ilyenkor felhalmozódhatnak a készletek a kiskereskedelmi láncokban és főleg ezek kipörgetése érdekében szoktak megindulni az akciózások. A ­hazai termőterület bővülése és a termés volumenének várható növekedése elsősorban nem a hazai piacnak szól, mert a hazai kereslet kielégítésére bőségesen van dinnyénk, a termelők elsősorban export­piacainkra szánják az árut.”
Kocsis Márton szerint a fogyasztói szokásokat illetően Magyarországon az utóbbi 10-15 évben több olyan hosszú távú trend figyelhető meg, amelyek még napjainkban is zajlanak. Az első ilyen a dinnyék méretének változása, ami több vásárlási feltételhez is kapcsolódik. A magyar fogyasztók jól kimutathatóan 60-65%-ban kiskereskedelmi láncokban, ­35–40%-ban pedig hagyományos értékesítési forrásokból (zöldséges, út menti értékesítés stb.) szerzik be a dinnyét. Egy tipikus magyar család 5–8 kg dinnyét szeret venni egyszerre. Ahol lehet szeletelni, ott ez általában egy nagy dinnyének a felét vagy negyedét jelenti. A nagyobb kiskereskedelmi láncokban, ahol nem lehet szeletelni, ez egy közepes méretű (5–8 kg-os) egész dinnyét ad ki. Ez a vásárlási szokás a magyar fogyasztók 80%-ára jellemző, de persze nyilván vannak eltérő ízlésű vásárlók is, akik például a minél nagyobb (akár 10–13 kg-os) dinnyét kedvelik, vagy a 4–5 kg-os gyümölcsöt vásárlók csoportja (kisebb gyerekek, kisebb család). A változatos fogyasztói szokások ellenére is egyértelműen csökken a fogyasztók által igényelt, preferált dinnyék mérete és ez európai trend. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közepes méretkategória helyett a kicsit, a kicsi helyett pedig a 2–4 kg-os minidinnyét keresik a vásárlók, és ez a tendencia egyre gyorsul.
A másik trend, hogy nálunk is nő a magszegény dinnyék aránya. Ilyen fajtákat Magyarországon 2007 óta forgalmaznak, és azóta minden évben 1-2 %-ot nőtt a részesedésük, jelenleg körülbelül 20% arányban vannak jelen a piacokon.
„Érdekes módon a dinnye alakját és színét illetően (hosszú­kás vagy gömbölyű, fekete vagy csíkos héjú) nem figyelhető meg egyértelmű magyar preferencia, az egyéni ízlés dönt. A szezon korai szakaszában a piacokon több gömbölyű dinnye található, augusztustól pedig már inkább a hosszú­kás válik dominánssá, de nem túlzottan (60:40 arányban). Sárgadinnyéből pedig hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb. A hazai sárgadinnyetermelés koncentrálódik, a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek, jelentős iránta a kereslet, melynek közel egyharmadát tudjuk hazai előállításból fedezni, ugyanakkor a termelés kockázata is magasabb és munkaerőigénye is nagyobb. A hazai sárgadinnye-fogyasztás növekszik, évente 1,5–2 kg/fő, de még mindig jóval kevesebb a nyugat-európai országokénál – tudtuk meg végül a szakembertől.”

 

(TERMÉKMIX magazin – 2024. júliusi szám)

digitális lapszám ITT: