A biotermékek értékesítési forgalma 28 százalékkal bővült 2023 és 2025 között Magyarországon, ez csaknem kétszerese a teljes élelmiszer- és italpiac növekedésének - derül ki az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) elemzéséből, amelyről közleményben tájékoztatták az MTI-t.
A vizsgált időszakban a biotermékek forgalmának összértéke elérte az 53,8 milliárd forintot, az eladott mennyiség pedig 26 százalékkal bővült.
A kutatóintézet szerint az adatok alapján a biotermékek belföldi piaca még mindig a korai fejlődési szakaszánál tart, a kereslet egyre erősebb. A népszerűséget elsősorban a kedvező ár-érték arány növelheti.
Kitértek arra, hogy miközben 2023 és 2025 között jelentősen, 34,5 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, a biotermékek átlagára ennél jóval kisebb mértékben, 11,2 százalékkal nőtt, relatív megfizethetőségük tehát javult.
Tavaly a legkeresettebb bioáru-kategória 9,6 milliárd forintos összértékkel a bébiételeké volt, ezt követték 9,1 milliárd forinttal a növényi tejhelyettesítők, a gyümölcsök 7,5 milliárd forinttal, és a zöldségek 6,6 milliárd forinttal.
A biotermékek legfontosabb értékesítési csatornái a szupermarketek és drogériák, részesedésük megközelíti az 50 százalékot, de az online kereskedelem aránya nő a leggyorsabban. A biotermékek térnyerését az is segítené, ha nem kizárólag elkülönített biopolcokon kapnának helyet, hanem a saját kategóriájukban is - írták.
Magyarországon az ökológiai termőterület megközelíti a 400 ezer hektárt.
Az elemzés kiemeli, hogy számos bioalapanyag alacsony feldolgozottsági fokon kerül exportpiacokra, holott a hazai biotermék-feldolgozás fokozása nagyobb hozzáadott értéket teremthet, új piaci lehetőségeket nyithat meg, és csökkentené az importfüggőséget.
Az adatok alapján a biotermékek iránti fogyasztói kereslet egyre erősödik Magyarországon. A következő fontos kérdés az, hogyan lehet ezt a növekvő keresletet minél jobban összekapcsolni a hazai ökológiai termeléssel és feldolgozással - vetik fel az elemzők, hozzátéve: a nagyobb forgalom új lehetőségeket nyithat a hozzáadott érték növelése és a bioélelmiszer-termékpályák fejlesztése előtt, az ökológiai gazdálkodás pedig olyan fejlődési irányt jelölhet ki a magyar agrárium számára, amely egyszerre teremt gazdasági és környezeti értéket, segíti a természeti erőforrások és a fogyasztók egészségének megőrzését.
(MTI)