Remélhetőleg megfordul az utóbbi évek csökkenő ásványvíz-fogyasztása, és enyhe növekedés indul meg – fogalmazott a közeljövőt nézve lapunknak dr. Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség (MAGYÜSZ) titkára.
A szövetség felhívja rá a figyelmet, hogy az emberek egyre inkább felismerik az egészséges táplálkozás fontosságát, és értékelik az ásványvíz kedvező táplálkozás-fiziológiai tulajdonságait. Az ásványvíz mindennapi fogyasztási cikk lett.
Az alkoholmentes italgyártók önkéntes vállalásai nyomán Magyarországon 2022-ben tovább csökkent a hazai üdítőitalok és gyümölcslevek átlagos cukor- és kalóriatartalma, így ezek az értékek 45,5%-kal alacsonyabbak, mint 2010-ben voltak. Az utolsó tájékoztatás szerint a legutóbbi receptúrák átalakításával és új, innovatív termékek bevezetésével a csökkentett kalóriatartalmú és kalóriamentes italok aránya 23%-ról 62%-ra emelkedett az alkoholmentes italkategórián belül.
Rendeződni fog a piac
Dr. Bikfalvi Istvánné elmondta, a tapasztalat szerint hazánkban nem egyhangú a termékválasztás, azaz változó a fogyasztók igénye: „van, aki ragaszkodik egy márkához, van, aki az ár alapján választ, illetve a lakóhelyéhez legközelebb palackozott vizet preferálja.”
Mint mondta, a szénsavmentes vizek a legkedveltebbek, az összes vízfogyasztás mintegy 60%-a, aztán következnek a szénsavval dúsított vizek. Az ízesített vizeket főként azok isszák, akik szeretik, ha a víznek íze is van, de kalóriamentes.
„A fogyasztók megtanulták, hogy fontos a folyadékbevitel, illetve annak változatossága” – fűzte hozzá. Egészségre gyakorolt hatása szempontjából egyébként teljesen mindegy, hogy szénsavas vagy szénsavmentes ásványvizet iszunk, ki-ki ízlése szerint választhat.
„Minden más élelmiszerhez hasonlóan az ásványvizek és az alkoholmentes szomjoltók kategóriájában is a gazdasági helyzet, valamint az időjárás befolyásolja a forgalmat. Pozitívnak tekinthető, hogy a termékfejlesztés az ásványvizek esetében kizárólag az ízesített és funkcionális vizekre korlátozódik – az ásványvizeket eredeti állapotukban kell palackozni –, ez viszont a gazdasági nehézségek ellenére folyamatos” – ismertette dr. Bikfalvi Istvánné. Hozzátette: a kötelező visszaváltási rendszer miatt valószínűleg lesz átmeneti visszaesés, ez azonban vissza fog rendeződni, amint a fogyasztók megszokják a visszaváltási rendszert.
Az ár és az íz számít
A tapasztalat azt mutatja, hogy a szomjoltók kategóriájában az egészségtudatosság, a környezetvédelem is egyre fontosabb a fogyasztók számára, egyre népszerűbbek az alacsony kalóriatartalmú, illetve a kalóriamentes termékek.
„Az üdítővásárlás ár- és ízvezérelt. Ez azt is jelenti, hogy a két legfontosabb döntési szempont a kedvező ár és az utó- és/vagy mellékíz mentesség. A piacot jellemző trendek alapján elmondható, hogy átlag feletti szerepe van a természetes íznek, a méretnek, az akcióknak és a beszerezhetőségnek” – említette a szövetség titkára.
A kiskereskedelemben az 1,5 literes és a 0,5 literes PET palackok, a vendéglátásban a 0,25 és a 0,33 literes aludobozok, illetve üvegpalackok a keresettek. Mint mondta, nehéz arra válaszolni, mely üdítők a legkedveltebbek, hiszen ez főként a termék jellegétől, ízétől – mindig van érdeklődés a különböző új ízekre – függ. Mindemellett érdekes, hogy a fogyasztóknak egy komoly rétege márkahű, a többség az ár alapján dönt.
Dr. Bikfalvi Istvánné megemlítette, hogy bár egyre színesebb az alkoholmentes sörök kínálata, az üdítőitalok piacán nem jelent komoly konkurenciát.
Nem a gyümölcstartalom számít
A fogyasztói választáskor a különböző gyümölcstartalmú levek iránti igényben jelentős különbség vehető észre: a legkedveltebbek a 25%-nál kevesebb gyümölcslevet tartalmazó gyümölcsitalok, azután következnek a 100%-ban gyümölcslé tartalmú juice-ok, végül a gyümölcsnektárok.
„A tudatosság változó, egy réteg ragaszkodik a magas gyümölcslé tartalomhoz, ám a többség a kevesebb gyümölcslevet, de olcsóbb termékeket választja” – fűzte hozzá.
Az egészségtudatosság ezeknél a termékeknél is jelentkezik, egyre keresettebbek a csökkentett kalóriatartalmú gyümölcslevek. Tavaly decemberben az Európai Parlament (EP) elfogadta a "reggeli irányelvek" módosítását, amelyben korszerűsítette az egyes, reggeliknél népszerű élelmiszerek – méz, gyümölcslé, lekvár – összetételére, elnevezésére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó, 20 évvel ezelőtt elfogadott jogszabályokat. Az új szabályok rendelkeznek a gyümölcslevek cukortartalmának egyértelműbb címkézéséről és új előírásokat vezetnek be a lekvárokban és dzsemekben található gyümölcsökre is.
Az alacsony cukortartalmú termékek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében az újratervezett gyümölcslevek a „csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” feliratot kaphatják.
(TERMÉKMIX magazin – 2024. májusi szám)
DIGITÁLIS LAPSZÁM ITT:
