Durva hónapokon van túl a hazai húsipar, hiszen a tavaszi zár miatt teljes egészében kieső HORECA szektor komoly piacvesztést hozott az ágazat szereplői számára. Körképünkben annak jártunk utána, hol tartanak most az érintett ágazatok, és mire számítanak rövid és hosszabb távon.
Karácsonykor, szilveszterkor és újévkor a lakosság olykor erőn felül is, de jelentősebb összegeket költ nemcsak ajándékokra, hanem élelmiszerre is. Az ünnepi asztalra így nem akármi kerül, ilyenkor húsból és húskészítményekből is a drágább és exkluzívabb termékek fogynak, ezek kereskedelme fellendül.
A következő két évben 1,7 százalékos visszaesés várható a globális hústermelésben a különböző állatbetegségek, a koronavírus járványhoz kapcsolódó piaci zavarok, valamint a szélsőséges időjárási viszonyok elhúzódó hatásai miatt – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) előrejelzéséből.
A FAO 2020/2021 jelentése alapján az élelmiszerpiacok még több hónapos bizonytalansággal nézhetnek szembe a koronavírus-járványnak köszönhetően, de más ágazatokkal szemben az agrár-élelmiszeripar valószínűleg nagyobb rugalmasságot fog mutatni. A negatív hatást leginkább a legkeresettebb alapanyagok ágazatai, így a gabonafélék, olajos növények mellett például a húsok, tejtermékek, halak és cukor fogják érzékelni.
Javuló kilátások
A Takarékbank barométere szerint viszont itthon 2020 harmadik negyedévében tovább javultak a kilátások a magyar agráriumban, ezt jelzi, hogy az előző negyedévi, 27,5-ös pontértékről 30,5-re emelkedett a Takarék AgrárTrend Index értéke. Magyarázatképpen pedig azt mondják, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom jelentős mértékű bővülése jótékonyan hatott az egyes termékpályák szereplőire, továbbá a vendéglátóhelyek újranyitása is javuló hangulatot eredményezett az agráriumban. Az előző negyedéves eredményekhez képest a sertéságazat kivételével a vizsgált termékpályák mindegyikén javultak a kilátások.
Pedig nagyon kemény hónapok állnak a hússzektor szereplői mögött, hiszen a koronavírus, az afrikai sertéspestis, az éttermi és a közétkeztetési fogyasztás visszaesése, a komplett HORECA szektor kiesése, valamint a legnagyobb piac, vagyis Kína hektikus döntései miatt az elmúlt hónapokban a húspiac teljesen kiszámíthatatlan lett, az árak is föl-le ugrálnak, ebben a helyzetben pedig nehezen tudnak tervezni a gyártók, a kereskedők és a fogyasztók is.
„Bárhol, bármikor, baromfi”
A hazai hústermelés több mint felét a baromfiágazat adja, közel 2600 baromfitartó gazdaság állítja elő a friss, egészséges baromfihúst és tojást. Magyarországon a baromfihús a legnépszerűbb állati eredetű fehérjeforrás, a magyarok csaknem 35,5 kilogramm baromfit esznek évente. Középtávon a baromfihús fogyasztás lassú, de folyamatos növekedésével lehet számolni a következő évtizedben.
Baromfihúsból 700 ezer tonnát állítottak elő tavaly, az idén a koronavírus- és madárinfluenza-járvány miatt az ágazat termelése akár 10 százalékkal is csökkenhet – számol Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke, igazgatója.
A koronavírus-járvány a baromfi- és a tojáspiacot is negatívan érintette, emellett a madárinfluenza is komoly károkat okozott, ugyanakkor a hazai baromfiágazat ilyen körülmények között is képes volt helytállni, és a lakosság számára biztosítani a folyamatos élelmiszerellátást. Csorbai Attila szerint a legnagyobb magyar csirkeelőállító vállalkozások többsége a kiskereskedelmi láncokat látja el, az értékesítéseikben csak kisebb arányt tesznek ki a Horeca szektor szereplői, így ezek a cégek egy kicsit kisebb mértékben sínylették meg a tavaszi lockdown miatti piacvesztést. Sajnos vannak olyan ágazatok (víziszárnyas, pulyka), ahol az értékesítésből jelentős hányad irányult a vendéglátásba, az elnök ezen ágazatok esetében tart nagyobb mértékű termeléscsökkenéstől.
A BTT szerint az ágazati pozíciók stabilizálása érdekében többek között szükség lenne arra, hogy valós idejű online adatbázis épüljön ki a járványos megbetegedések megelőzésére, mérséklésére. Ugyanígy fontos az országos gabonapiac folyamatos nyomonkövetése, annak érdekében, hogy az árutermeléshez szükséges takarmánymennyiség rendelkezésre állhasson.
A terméktanács szerint a jövőben a felvásárlásban legjelentősebb multinacionális cégek adatainak elemzésével nyomon kellene követni, hogy az ellátás biztonságához szükséges árumennyiség rendelkezésre áll-e az országban, illetve hogyan alakulhat az azt követő időszakban.
A terméktanács nem bízza a véletlenre az ágazat helyzetét, ezért novemberben az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum támogatásával „Bárhol, bármikor, baromfi. Jól teszed, ha ezt eszed!” szlogennel a baromfitermék fogyasztását ösztönző kampányt indítottak. Az óriásplakátokon, rádióban és online futó promóció a baromfihús sokféleségét mutatja be, és arra ösztönzi a háztartásokat, hogy minél több és minél változatosabb formában kerüljön a csirke-, a pulyka-, a liba-, a kacsahús vagy az étkezési tojás az asztalokra minden nap. A BTT elnöke érezhető forgalomnövekedést remél a kampánytól.
A baromfiágazat Európa-szerte nincs könnyű helyzetben, ráadásul újabb aggasztó hírek érkeznek a holland és az angol piacról is. A terméktanács legfontosabb feladata az elkövetkező hetekben, hónapokban a madárinfluenzával sújtott hazai víziszárnyas szektor talpra állítása, az influenza miatti kockázatok és károk enyhítése. Csorbai Attila szerint jövő áprilisra-májusra vergődhet ki az ágazat abból a gödörből, amibe a madárinfluenza és a koronavírus miatt került.
Jó év végére számít a sertéshús
Az elmúlt években a magyar sertéságazat a tenyésztés és a feldolgozás területén is jelentős fejlesztési beruházásokat hajtott végre. Mindezek eredményeként a megmaradt hazai piaci szereplők egy jelentős része már nemzetközi szinten is versenyképesen gazdálkodik. Az idei év ugyanakkor nem kímélte a sertésszektort sem, hiszen nem volt elég a Covid miatti komoly piacvesztés, szeptemberben Németországban afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznót találtak, amelynek következményeként átmenetileg megszűnt a németek kínai exportlehetősége, ez pedig alapjaiban átrajzolta az európai sertéspiacot. Az átvételi árakban ez egy azonnali közel 10 százalékos csökkenést okozott.
A magyar húsipar szereplői partnerséget és szolidaritást kértek a kiskereskedelmi láncoktól. A Magyar Húsiparosok Szövetsége, gyorsan reagálva a helyzetre, még szeptemberben arra kérte a Magyarországon működő kiskereskedelmi láncok képviselőit, hogy a rövidtávú profitmaximálás helyett a hosszú távú, biztonságos hazai ellátás érdekét helyezzék előtérbe, és ne vásároljanak irreálisan alacsony, a termelési költségeket nem fedező árral rendelkező külföldi sertéshúst.
Éder Tamás, a szövetség elnöke szerint úgy tűnik, hasznos volt a szövetség kérése és nyilatkozata, mert a felhalmozódott akciós német hús egyenlőre nem okozott nagyobb problémát, nem került a boltok polcaira érdemi mennyiségű, piaci ár alatt kínált hústermék. Ez azért jelentett volna veszélyt a hazai hústermelésre, mert a hús áresése magával hozta volna az élősertés árának csökkenését is, aminek következményeként a hazai sertéstenyésztők jelentős része kilátástalan helyzetbe került volna.
Ez szerencsére nem történt meg, sőt a tőkehúsok forgalma szempontjából most egy biztató másfél hónap következik. Az ünnepek alatt megugrik a sertéshús iránti kereslet, ráadásul ebben a kiemelt időszakban a jobb minőségű, drágább húsfélék is nagyobb tételben fogynak. Éder Tamás szerint az ár egészen biztos nem lesz gátja annak, hogy a fogyasztók sertéshúst vásároljanak.
Az ünnepeket követő hetekben viszont hagyományosan jelentősebb visszaesésre számíthat az ágazat, amihez hozzájárul az is, hogy vidéken még a disznóvágások, a saját előállítású hús elveszi a teret a kereskedelemben kínált sertéshúsok elől.
Nem esszük a marhát
Míg a Takarékbank AgrárTrend Indexe szerint a sertéságazat kilátásai borúsak, a húsmarha termékpályát javuló kilátások jellemzik, a termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, és egyelőre nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést.
Világszerte emelkedőben van a marhahús iránti kereslet, a fogyasztás és a termelés 2015 óta növekszik, és ma már eléri az évi 65-70 millió tonnát is. A növekedésnek az ausztrál, az amerikai, a török, a brazil és az argentin termésbővülés az elsődleges oka. Ebből az Európai Unió körülbelül 7,9 millió tonnával veszi ki a részét, ám ennek Magyarország alig 0,8%-át adja. Ez konkrét számokban 165 ezer húshasznú tehenet jelent, ami a 2010-es 69 ezerrel szemben igen látványos növekedés.
Magyarországon a húsmarha-tartás a rendelkezésre álló komoly uniós támogatási források miatt kifizetődő, a tevékenység biztos megélhetést ad. Ennek ellenére elég rosszul állunk marhahúsfogyasztás terén: míg egy átlagos európai uniós polgár átlagosan 11 kilogramm marhahúst fogyaszt évente, addig ez egy magyar embernél alig több mint 3 kilogramm. Ennek egyik oka az, hogy a marhahús, mint homogén termék jelenik meg a piacon, így a tejhasznú, selejt tehén húsa ugyanabba az árkategóriába tartozik most, mint a legjobb húsfajta fiatal, hízott bikájából származó, amúgy elsőrendű termék. Ezen a trenden ezidáig sajnos a fogyasztásösztönző kampányok sem tudtak segíteni.
Az egészséges és környezetbarát bárányhús
Egy húspiaci összefoglalóban kissé furának tűnhet, de mindenképpen szót kell ejteni arról is, hogy környezetvédelmi megfontolások miatt egyre nagyobb teret kapnak azok az elvárások, amelyek egyrészt a húsfogyasztás csökkentését, másrészt a magasabb minőségű hús fogyasztását helyezik előtérbe. Ennek az ajánlásnak maximálisan megfelel a legeltetett állatok húsa, mivel a legeltetéssel „készült” hús némileg eltér a zárt tartásúaktól, az élelmiszer „természetesebb” és maradványmentes, így egészségesebb, emellett állatjóléti szempontból is kedvezőbb az előállítása. Ennek a célnak kitűnően megfelel a bárányhús, a juhhús vagy a kecskehús.
Az elmúlt két évben a bárányhúsfogyasztás ösztönzése kommunikációs támogatást kapott idehaza, miután a Juh Terméktanács egy spanyol partnerrel közös pályázaton évi 220 ezer eurós támogatást nyert el a 2018-2020-as időszakra a bárányhús és hústermékek promóciójára. A kampány egyik fontos célja, hogy a bárányhúst ismertté tegyék az azt elfelejtő városi, főleg fiatal lakosság számára, illetve megváltoztassák a juhhúsról hangoztatott téves képzeteket (zsíros, nehezen elkészíthető, szakértelmet igényel, stb.).
Kukovics Sándor, a terméktanács ügyvezetője úgy véli, a bárány- és juhhús fogyasztása egészséges, ízletes és mindenekelőtt fenntartható. Ez az állattenyésztési ágazat képes a legjobban arra, hogy életben tartsa a vidéket és annak környezetét. Fenntarthatósága azon környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökön alapul, amely az állatállomány legeltetési gyakorlatából adódik. Az előnyei továbbá hatnak a fogyasztókra is, mivel a bárány- és juhhús nemcsak ízletes, de természetes és fenntartható is.
De itt is igaz, hogy ami jó, ami egészséges, azt meg is kell fizetni. Mivel ez a legegészségesebb és legdrágább állati fehérje, mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki Magyarországon bárányhús vásárlásra adja a fejét. Az egész EU-ban hiány van belőle, nagyon keresett és értékes exporttermék, így az itthon előállított bárány közel 90 százaléka exportpiacokon köt ki. 2019-ben 500–550 tonna, zömében bárányhúst exportáltunk, és ettől jóval többet, 500 ezer egyedet élőállatként adtunk el külföldre. A hazai állomány 5 százaléka kerül csak hazai vágóhidakra. Az ügyvezető szerint egy magas áron elérhető hiánycikkről van szó, és az elkövetkező hónapokban is óriási kereslet lesz a bárányhús iránt.
Sláger exporttermék a nyúl
Egy másik ínyencségnek számító húsféleség esetében, a nyúlnál is az exporté a főszerep. Magyarország Európa legnagyobb nyúlhús-exportőre, a termelés 97 százalékát, mintegy 4,5 millió nyulat, több mint tízezer tonna nyúlhúst szállítunk elsősorban Svájcba, Németországba, a Benelux-államokba, Olaszországba, illetve a Távol-Keletre. A Nyúl Terméktanács megítélése szerint az ágazat piaci lehetőségei középtávon biztatónak látszanak, de ezeket a kínálkozó lehetőségeket csak a versenyképesség, a hatékonyság jelentős növelésével használhatják ki az ágazat szereplői.
Az elmúlt három évben megduplázódott a hazai nyúlfogyasztás, igaz a korábbi 15–20 dekagrammos hazai átlagfogyasztást könnyű volt megkétszerezni. Sikerült elérni azt is, hogy a legtöbb hazai áruházlánc kínálatában megjelent a nyúlhús, ami a boltok polcain napi fogyasztási cikként elérhető. Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: évente 580–600 tonna friss, csomagolt terméket értékesít az ágazat a hazai áruházláncokon keresztül, és szeretnék ezt a mennyiséget 5–10 százalékkal növelni az elkövetkező években.
(TERMÉKMIX magazin – 2020. novemberi szám)
