Egyre többeknek megfizethetetlen az alma, a körte, a szilva és a többi kora őszi vitaminforrás, mert csaknem másfélszer annyiba kerülnek a friss hazai gyümölcsök, mint egy évvel korábban. Zöldségfronton valamivel jobb a helyzet.

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké extra módon 46 százalékkal drágult. Az emelkedés minden korábbi időszaknál meredekebb és ebben az évben tovább gyorsult. Sokak számára elérhetetlen a kilónként 880 forintos körte, a 600–800 forintos alma, vagy a nagyjából hasonló áron kínált őszibarack. A csemegeszőlőt is többnyire 500 forint körüli áron adják a piacokon, de nagy élelmiszerláncokban sem olcsóbb. Érthető, ha a boltokban a 300 forintos akciós árú banánt teszik be a vevők a kosarakba a hazai gyümölcsök helyett.
A megugró árszintben többek között a szélsőséges időjárás, a fagykárok, az aszály és a koronavírus-járvány is szerepet játszott. De jelentősen megdrágultak a növényvédő szerek, a műtrágyák, üzemanyag és gyakorlatilag minden más is. Mindezt tovább drágítja a kiugróan magas, 27 százalékos áfa, s persze mindemellett még számolni kell a kereslet-kínálat dinamikájával, amely túlmutat a határokon.

Az időjárás miatt kevesebb a termés
A kereskedelemben a gyümölcsárakat elsősorban az átadási árak emelték – jegyezte meg Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A termelők az időjárás miatt kevesebb termést szüretelhettek, ez a kereslet-kínálat szabályai szerint drágulást okozott. Szerinte a kereskedőknek amúgy sem lehet a célja az áremelés, hiszen el akarják adni az árut és figyelembe kell venniük a vásárlóerőt is, a piaci versenyről nem is szólva. A bolti árakban már benne van az áfa is. Az újból bevezetett ágazati különadó, amely elsősorban a nagy láncokat sújtja, bár valóban beépül a költségekbe, de arányait tekintve sokkal kisebb, mint a beszerzési ár drasztikus megugrása.
A 2020-as év a gyümölcskultúrák fekete éve volt, nagyon rossz évjáraton vagyunk túl – értékelte az elmúlt hónapokat a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeB alelnöke. Apáti Ferenc elmondta: a tavaszi fagykárok gyümölcsfajtól függően elvitték a termés 50–80 százalékát, aztán a megmaradt szerény cseresznye- és meggytermésben, valamint a szabadföldi szamóca esetén is további jelentős problémát okoztak az extrém júniusi esőzések. Sok olyan eperföld volt az országban, ahol a szárán rohadt meg a gyümölcs, mert nem tudták leszedni.
A koronavírus miatt sok család spórolni kényszerült, ami többek között azt eredményezte, hogy a drágább gyümölcsök, így a földieper, ribizli vagy málna esetében drasztikusan csökkent a kereslet. A nyár már egészen jó időjárást hozott: kevés volt a kánikulai időszak és a napégés, illetve a jég- és viharkárok is átlagosak maradtak.
A barackok szegmensén jól érzékelhető ez a drasztikus ­áremelkedés. A NAIK AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a 24. héten jelent meg a belföldi őszi­barack 800 forint/kilogramm termelői áron. Ez 39 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az importból származó őszibarack nagykereskedelmi ára ettől is nagyobb arányban, 43 százalékkal drágult egy év alatt. A belföldi nektarin a 26. héten jelent meg 600 forint/kilogramm termelői áron, ez 43 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest, ugyanúgy mint az import. Az ágazat egyik fő problémája, hogy a jelenlegi magas gyümölcsárak jobbára csak a kereskedelem, a fogyasztók szintjén jelentkeznek, a termelők a legtöbb esetben nem részesülnek a fogyasztói árak emelkedéséből.

Rossz helyzetben a gyümölcstermelők
Igen sötéten látja a hazai gyümölcstermelők helyzetét Csizmadia György vállalkozó agrármérnök, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete elnöke, aki facebook bejegyzésében egyenesen azt állítja, a magyar gyümölcstermesztés eljutott a csőd szélére, és az idei évet lehet, hogy sokan nem élik túl, abbahagyják. Ennek egyik fő oka, hogy az elmúlt 10-20 évben nem történt meg az ültetvények korszerűsítése, azok többsége elöregedett, és nem lehet rajtuk költséghatékonyan termelni.
Az időjárási anomáliák és az ágazatot is komolyan sújtó munkaerőhiány következtében egész ültetvények, sőt kultúrák tűnhetnek el a közeljövőben. Jó példa erre a magyar málna. A klimatikus viszonyok változása és a nehezen megszerezhető munkaerő miatt évről évre csökkenő tendenciát mutat ugyanis a magyar málnatermesztés. Míg az ezredfordulón 1500 hektáron termesztettek málnát, azóta a termőterülete folyamatosan csökkent, jelenleg 160 hektár körül alakul. A friss és a fagyasztott málna külkereskedelmi egyenlege negatív volt tavaly: a KSH adatai szerint a friss málna behozatala 31 százalékkal 458 tonnára nőtt, ugyanakkor a kivitele 0,7 tonnáról 2,5 tonnára emelkedett az előző évihez képest.

A zöldséghelyzet kedvezőbb
Zöldségfronton valamivel kedvezőbb a helyzet, itt nem olyan drasztikus az áremelkedés, az árak csupán néhány százalékkal emelkedett tavalyihoz képest, de egyes termékek esetében még alacsonyabbak is az árak a tavalyihoz képest, illetve számos zöldségféle esetében pl. a nagybani piacon alulmaradtak a felvásárlási árak az egy évvel korábbi­hoz képest.
Apáti Ferenc adatai szerint a zöldségtermesztőknek elsősorban a júniusi esőzésekkel gyűlt meg a bajuk. Egyes kultúrák esetében állományok pusztultak ki, vagy lehetetlenné vált a betakarítás a sok víz miatt. A zöldségtermesztők termésveszteségei viszont ezzel együtt is jóval mérsékeltebbek, mint a gyümölcstermesztőké. Ebben az is szerepet játszik, hogy a zöldségek egy részét, így a hagymaféléket, gyökérzöldségeket, káposztaféléket szántó­földön termelik és jól öntözhetők, és ha nincs extrém időjárás, akkor elég stabil terméssel lehet számolni. Sok zöldségfélét üvegházakban, fóliákban állítanak elő már Magyar­országon is, így ezeknek sokkal kisebb a kitettsége, ami azt is ­jelenti, hogy az árak kevésbé változnak radikálisan egyik évről a másikra. Paprika, paradicsom vagy uborka esetében jelentős termesztés folyik fűtetlen fóliákban, ezek ára a tavalyi árszint alatt volt idén, pedig itt is jelentős költségnövekedés következett be. A nyári dömping idején akcióban már 330–360 Ft/kg áron is lehetett fürtös paradicsomot kapni az áruházláncokban.
A Budapesti Nagybani Piacon április közepén került piacra a primőr, fehér fejes káposzta, méghozzá a tavalyinál 15 százalékkal alacsonyabb áron (340 forint/kilogramm), de a szabadföldi fehér fejeskáposzta megjelenésével ismét mélypontra estek az árak. Az új termés 31 százalékkal alacsonyabb áron (116 forint) volt értékesíthető a 26–39. héten, mint egy évvel ezelőtt. A háttérben az áll, hogy az idén nagyon mérsékelt volt a kereslet a termék iránt, a termelőket pedig negatívan érinti, hogy az árak Európa-szerte az egész szezonban az önköltségi szint alatt mozogtak.

A járvány is hatott a burgonya piacára
Európa-szerte a burgonyatermelőket is súlyosan érintik a koronavírus járvány miatti visszaesés következményei. A feldolgozott burgonya ára gyakorlatilag szabadon esik, aminek az az oka, hogy nagy többletkészletek alakultak ki, miközben idén is nagy termés várható. A feldolgozott burgonya nagyon nagy mennyiségben áll rendelkezésre az összes nagyobb északnyugat-európai országban. A fagyasztott, hűtött és száraz burgonyatermékek értékesítésének katasztrofális csökkenését elsősorban a vendéglátás, az étkezdék bezárása okozta, ezzel párhuzamosan a németországi exportágazatában több 100 ezer tonna feldolgozott burgonya halmozódott fel.
Ez hatással van a magyar piacra is, a behozott krumpli ára 130 forint volt a tavalyi év első öt hónapjában, most pedig 95 forint. A KSH adatai szerint idén júliusban átlagosan 6,4%-kal csökkent a burgonya ára Magyarországon a júniusi szinthez képest. Ennek okai a felhalmozódó készletekben és a rekordalacsony termelői árakban kereshetőek. A jelenség azonban még nem ért véget, további árcsökkenések várhatóak burgonyafronton, hiszen az eladatlan tavalyi készletek mellett idén kimagasló burgonyatermés várható. Idén a csapadékosabb időjárásnak köszönhetően 500 ezer tonna burgonyát takarítottak be Magyarországon. Ez a korábbi évek átlagánál mintegy 20 százalékkal több. A betakarítást követően még 10–15 százalékot csökkent a burgonya ára a magyar boltokban.

Költséghatékonyságra van szükség
Az, hogy mi olcsó és mi drága, részben nézőpont kérdése. A termelő például azt látja, hogy évről-évre emelkednek a költségei és egyre kevesebb jövedelem marad nála. Míg a csökkenő áraknak, a viszonylag olcsón beszerezhető alapanyagoknak a vásárlók örülnek, addig a termelők küszködnek az alacsony átvételi árak miatt, és folyamatosan fejleszteniük kell, költséghatékonyabbá kell tenni a gazdaságukat, ha talpon akarnak maradni. A klímaváltozás is feladja számukra a leckét, új kártevők és kórokozók jelennek meg, amelyek ellen már nem a hagyományos kémiai szerekkel, hanem a drágább, természetes anyagokkal (hasznos rovarokkal) védekeznek.
A klímaváltozás miatt arra is kell számítani, hogy az elkövetkező években, évtizedekben az időjárási szélsőségek, így a jég- és fagykár, az aszály, vagy éppen a belvíz miatt jelentkező nehézségek mind súlyosabbak és gyakoribbak lesznek. Ezek kiküszöbölése, vagy legalább enyhítése hosszabb távon egyértelmű piaci előnyt biztosít azoknak a szereplőknek, amelyek hajlandóak beruházásokat eszközölni.
Ez rövidebb távon a beruházásokat halogató termelőknek kedvez ugyan, hosszabb távon viszont éppen a fejlesztésekkel jobb költséghatékonyságot és piacképesebb minőséget előállító szereplők nyerhetnek – véli Malatinszki György. A tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó Malagrow ügyvezető igazgatója szerint ebben a bonyolult helyzetben egyértelművé vált, hogy mindazok, akik intenzív módozatokkal, vagyis kevesebb munkaerőt igénylő, és az időjárási hatásoknak kevésbé kitett módon termelnek, ők biztosíthatják a folyamatos áruellátást, ők maradhatnak versenyben az ágazatban.
Érdekes szituációról van szó, hiszen amellett, hogy a termelő aránylag alacsony árat kap a terményéért, ezzel párhuzamosan folyamatosan emelkednek a kereskedelmi szereplők minőségi és küllemi elvárásaik. Ilyen körülmények között hosszabb távon csak az olyan termelők tudnak talpon maradni, eredményesen gazdálkodni, és pl. a szupermarketek számára beszállítani, aki kedvező fajlagos költségszerkezet mellett egységes minőségű és nem utolsósorban kinézetében és színében is vonzó zöldségeket és gyümölcsöket tud biztosítani.
Bonyolult és komplex dolog a gyümölcs és zöldségár alakulása – reagáltak a Budapesti Nagybani Piactól az árakkal kapcsolatos felvetésre. Szerintük a keresleti és a kínálati törvényszerűségek mellett a vásárlói igények átalakulására is érdemes odafigyelni. A mostani 400-500 forintos alma fajtáját, frissességét, állagát és minőségét nehéz összehasonítani a 15-20 évvel ezelőtti almakínálattal. A változás mögött magasan fejlett termesztési, tárolási, hűtési technológiák és korszerű fajtaválaszték állnak, amiknek bizony komoly költségvonzata van. 
Jól tudják ezt a Heves megyei Hatvan mellett található Simon Gyümölcsnél is, ahol azt vallják, a magas hozzáadott érték, a tapasztalat, a megfelelő kockázatkezelés, a jól felmért piaci igények, az ehhez alakított termelési struktúra és korszerű technológia adja egy vállalkozás eredményességét. A Simon gyümölcsnél a modern, de fenntartható fejlődést tartják igazán fontosnak. Ennek jegyében nyáron adtak át egy új beruházást: a gyümölcsfeldolgozó 82 millió forintból épült fel, melyhez 32 millió forint támogatást kaptak. A beruházás része egy dió szárító gép, gyümölcsfeldolgozó gépsor, aszaló- és gyümölcsprés, valamint gyümölcslé és aszalt gyümölcs-csomagoló gépek. A sikeresen működő vállalkozásnál úgy gondolkodnak, hogy nemcsak a kert, a gyümölcsfák, a kertészeti szakma, de a vállalkozás ismerete is fontos összetevője a szakmai sikernek. A mostani beruházással is jó példát kívánnak mutatni, hogyan is érdemes nem csupán a kertet gondozni, de az erőforrásokkal is meg­felelően gazdálkodni.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2020. októberi szám)

BELELAPOZOK