Piac

A klímaváltozás miatt a magyar burgonyatermesztés drámai visszaesést mutat: a termőterület zsugorodik, a termés a negyedére esett, a hazai fogyasztás felét már import fedezi. A kutatók szerint a folyamat csak radikális kibocsátáscsökkentéssel és alkalmazkodással lassítható – különben néhány évtizeden belül eltűnhet a magyar termőföldekről a krumpli.

A klímaváltozás következtében a hazai konyha egyik fő alapanyaga, a burgonya számára egyre kedvezőtlenebb hazánk éghajlata: egyrészt a növénynek az ország jelentős részén már most is túl meleg van, másrészt új kártevők is érkeznek, melyeknek kedvez a melegebb éghajlat. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – azt vizsgálták, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés itthon az elmúlt évtizedekben, illetve mikorra tűnhet el végleg a termőföldekről.

Forró nyarak, új kártevők, csökkenő termés

A burgonya ma már a hőség és a kártevők kettős szorításában van. Magyarország a termesztés déli határán fekszik, vagyis a növény számára az ország jelentős részén már túl meleg a nyár.
A folyamatot súlyosbítja, hogy a melegebb klímához alkalmazkodó új kártevők – például a 2015-ben megjelent burgonyamoly – már tartósan megtelepedtek Magyarországon. 
Szabó Péter elmondta, hogy a klímaváltozás két irányból is támad: – Egyrészt a hőstressz miatt csökken a gumóképzés, másrészt az új kártevők már át is telelnek hazánkban, így a pusztításuk nem idényjellegű, hanem folyamatos – fogalmazott.
A kutatók a burgonya termeszthetőségét meteorológiai adatok és kártevőmodellek alapján elemezték. A módszertan egyik legfontosabb mutatója a júliusi átlaghőmérséklet, amely döntően befolyásolja, hogy az adott térségben a növény életciklusa teljes és termékeny lehet-e.

A hazai termés négyötöde eltűnt

– A 2000-es évek legelején még 800 ezer tonna burgonyát takarítottunk be, ma pedig ennek a negyedét, körülbelül 200 ezer tonnát tudunk megtermelni – mondta Szabó Péter. – Ez azt jelenti, hogy míg tíz évvel ezelőtt a hazai fogyasztás 90 százalékát tudtuk fedezni, most már csak a 40–50 százalékát.
A hiányzó mennyiséget nyugat-európai importtal pótoljuk.
– Hollandia, Franciaország, Német­ország, Lengyelország és kisebb részben Szlovákia az, ahonnan beszerezzük a burgonyát. Ezek mind hűvösebb éghajlatú országok, ahol a krumpli ma is stabilan termeszthető. Érdekes, hogy a fogyasztás viszont csak enyhén csökkent (2010 és 2020 között 7%-kal). Az átlag magyar évente az európai átlagnál jóval kevesebbet, mintegy 30 kilogramm burgonyát fogyaszt, ami azt mutatja, hogy nem a kereslet, hanem a kínálat esett vissza drasztikusan – hang­súlyozta Szabó. – Emiatt pedig egyre inkább ki vagyunk szolgáltatva az európai piac áringadozásainak.

A termőterületek drámai csökkenése

A burgonya vetésterülete ma már csak töredéke a két évtized­del ezelőttinek. Míg a 2000-es évek elején szinte minden térségben volt termelés, addig mára Budapest kertes övezetei­ben teljesen megszűnt, a Dél-Alföldön pedig már csak ­úgynevezett hűtőöntözéssel lehetséges.
– A legnagyobb visszaesés az Észak-Alföldön és Pest vármegyében történt – magyarázta a kutató. – Ma Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyében van a legtöbb burgonya, de e két térség együtt sem termel annyit, mint amennyit húsz éve egyedül Pest megye.
Az öntözés nélkülözhetetlenné vált, de nem mindegy, hogyan végzik.
– A hagyományos esőztető öntözés ma már rossz stratégia, mert ugyan hűt, de közben szétveri a talaj szerkezetét – tolmácsolta Somfalvi-Tóth Katalin szavait a lapunknak adott interjújában Szabó Péter. – Finom, gyakori adagolásra, csepegtető vagy sávos mikroszóró öntözésre, tápoldatozásra és talajtakarásra van szükség. Csak így védhető ki, hogy a nyári forróság és a vízhiány teljesen tönkretegye a hozamot.

A melegedés és a kártevők együtt támadnak

– A burgonya nem bírja sem az 5 °C alatti, sem a 35 °C feletti hőmérsékletet – mondta Szabó. – Az elmúlt években egyre gyakoribbak a 38–40 fokos hőségek, és ezzel együtt az éjszakai hőmérséklet sem csökken 20 °C alá. Ezek az úgynevezett trópusi éjszakák különösen károsak, mert nem engedik a növény regenerálódását.
A szakemberek szerint nemcsak a melegedés, hanem a kártevők térnyerése is kulcsszerepet játszik.
– A burgonyabogár mellett a burgonyamoly már állandó­sult hazánkban, és hamarosan megjelenhet a burgonya­bolha is – mondta a szakember. – Ezek a fajok korábban nem tudtak áttelelni, most viszont a melegebb telek miatt túlélnek, és tavasszal azonnal újra támadnak.

Van alternatíva – de nem egyszerű

Felmerül a kérdés: mi jöhet a burgonya helyett?
– Az édesburgonya egy lehetséges irány – hallottuk a kutatótól. – Jobban tűri a meleget, hosszabb tenyészidőt igényel, és szereti a felmelegedett talajt. Sok gazda már kísérletezik vele, de az íze és textúrája más, így a fogyasztói elfogadás lassú folyamat. Egyelőre ez inkább kiegészítő megoldás lehet, nem teljes helyettesítés.
Az édesburgonyához ráadásul más tárolási és feldolgozási technológia is szükséges.
– Nem lehet egy az egyben beilleszteni a jelenlegi rendszerbe – tette hozzá Szabó Péter. – De ha a fogyasztók nyitottabbak lesznek, és megértik, hogy a magyar burgonya már nem képes mindenhol megmaradni, akkor ez a növény segíthet a hazai kínálat fenntartásában.

A nyírségi minta és a „téli krumpli” lehet a jövő

A Nyírség továbbra is az egyik legígéretesebb térség maradhat, de ott is komoly alkalmazkodásra van szükség.
– A burgonya csak akkor maradhat életképes, ha nem esik a gumóképződés ideje a júliusi hőségre – mondta Szabó. – Ezt korai vetéssel és védett takarással, vagy éppen késői (másod)vetéssel lehet elérni.
A kutatók szerint érdemes lenne tanulni a mediterrán orszá­gok gyakorlatából is. – Egyiptomban és a Földközi-tenger térségében nem nyáron, hanem télen termesztik a burgonyát – mondta Szabó Péter. – Januárban vetnek és májusban betakarítanak, így kikerülik a forróságot. Nálunk erre a hideg telek miatt nincs lehetőség, de a vetési idő további előrehozása, illetve a korai és gyors érésű fajták használata életképes megoldás lehet.
A kutatók három klímamodellt készítettek a jövőre nézve:
• Zöld forgatókönyv: azonnali kibocsátáscsökkentés esetén a burgonya még megtartható bizonyos térségekben;
• Realista forgatókönyv: 2040 után kezdődő csökkentéssel már csak kis területek maradnak termeszthetők;
• Pesszimista forgatókönyv: a jelenlegi trendek mellett 20–30 éven belül sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya Magyarországon.

– Ha sikerül megtalálni a legalkalmasabb termőterületeket, és hatékony védelmet kialakítani a kártevők ellen, akkor még van esély a magyar burgonya fennmaradására – mondta Szabó Péter. – Ehhez azonban a zöld forgatókönyvet kellene megvalósítani: a kibocsátások csökkentését, az öntözési infrastruktúra fejlesztését és a tudatos fajtaválasztást.
A kutatók szerint a burgonya sorsa sokkal több, mint agrár­kérdés: kulturális és gasztronómiai ügy is.
– A magyar krumpli történelme több mint 200 éves, a fajtanemesítésünk világhírű volt – szögezte le végül a kutató. – Azonban, ha nem változtatunk, a következő generáció már csak importból ismeri a „magyar krumplit”, melynek drágulásával a következő időszakban bizonyosan számolni kell.

(TERMÉKMIX magazin – 2025. novemberi szám)

BELELAPOZOK