A nassolás világszerte szokássá, sőt jutalommá, vagy éppen „szeretetnyelvvé” vált – derül ki a Mondelēz megbízásából 12 országot lefedő, globális kutatásból.
A Covid-19 járvány idején világszerte megnövekedett a nassolás gyakorisága a lakosság körében. Ennek okát nem kell sokáig kutatnunk, az emberek olyan kényelmi és kényeztető ételeket kerestek, amik segítségével könnyebben megbirkóznak a negatív érzésekkel. Azóta a járvány ugyan elvonult, de az emberek igénye megmaradt a nassolásra, hiszen a finom falatok továbbra is segítenek elterelni a figyelmünket a világ problémáiról. A nassolás ugyanis nemcsak gasztronómiai, hanem kulturális és érzelmi jelenség – és aki ezt megérti, az nyeri meg a fogyasztók szívét és kosarát a jövőben.
A nassolás világszerte szokássá, sőt jutalommá, vagy éppen „szeretetnyelvvé” vált – derül ki a Mondelēz megbízásából, a The Harris Poll által végzett legfrissebb, 12 országot (Ausztráliától Kanadáig) lefedő, globális kutatásból. A több mint 3700 fogyasztó megkérdezésével készült felmérés adatai azt mutatják, hogy a nassolás ma már messze túlmutat az éhségcsillapításon: a mindennapi élet ritmusát, a társas kapcsolatokat, sőt a fogyasztók lelkiállapotát is alapvetően befolyásolja.
A tavaly októberben elvégzett online kutatás nem meglepő eredményt hozott: majdnem mindenki nassol! A válaszadók 91%-a legalább egyszer, 61%-a pedig naponta kétszer is fogyaszt snacket. A fiatalabb generációk körében pedig a nassolás egyre inkább átveszi a főétkezések helyét.
A nassolás, mint új étkezési norma
Az adatok alapján a fogyasztók 62%-a inkább több kisebb étkezést részesít előnyben a hagyományos három nagy étkezés helyett. A snackfogyasztás tehát nem kiegészítés, hanem egyre inkább a napi étrend része. Ráadásul a megkérdezettek 58%-a a snackeket jobban várja, mint a főétkezéseket. Ez komoly üzenet lehet az FMCG-piac szereplőinek: a termékeknek ma már nemcsak a polcokon, hanem a fogyasztói élmény középpontjában is helyet kell kapniuk.
A generációs különbségek is árulkodók, a Z és az Y generáció tagjainak 71%-a a több kisebb étkezést preferálja, míg az idősebb generációknál ez az arány mindössze 50%. A fiatalabb fogyasztók ráadásul jóval nagyobb arányban (65%) számoltak be arról, hogy az elmúlt évben többet nassoltak, mint korábban. Míg a lakosság több mint fele napi kétszer is nassol, 31%-uk legalább napi háromszor fogyaszt snacket, és 66%-a vallja azt, hogy nem tudna nassolás nélkül élni.
|
Így nassoltunk anno A nassolás korántsem mai, modern találmány, hiszen már az ókorban is ettek az emberek két főétkezés között különféle falatokat. Amíg az ókori görögök mézzel édesített dióféléket, a rómaiak aszalt gyümölcsöket fogyasztottak, addig a középkori Európában a kenyér és a sajt szolgált könnyű harapnivalóként. A 19. század ipari forradalma hozta el a modern snackkultúra hajnalát: ekkor jelentek meg a csomagolt kekszek, a burgonyachips és a csokoládétáblák, amelyek már tömeggyártásban is elérhetők voltak. A 20. században a globalizáció és a reklámipar terjedésével a snackek szimbolikus státuszt kaptak – a kényelem, az élvezet és az életstílus kifejezői lettek. A mai snackfogyasztás már jóval túlmutat a gyors éhségcsillapításon, a nosztalgia és az egészségtudatosság, a kulturális identitás ugyanolyan fontos szerepet játszik benne, mint maga az ízélmény. |
Nosztalgikus hangulatú kelet
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a nassolás egyre inkább társas élmény. A fogyasztók 64%-a kifejezetten másokkal való kapcsolódás miatt nassol, míg 71%-uk szerint a megosztás maga a „szeretetnyelv”. Az FMCG-márkák számára ez azt jelenti, hogy a közösségi élményt erősítő csomagolások, kampányok és limitált kiadások piaci előnyt biztosíthatnak. De a nosztalgia is fontos mozgatórugó, a megkérdezettek 80%-a vallja, hogy a gyerekkori kedvenc snackje nosztalgikus érzéseket kelt benne. Különösen erős ez az érzés Ázsiában, Indonéziában például a megkérdezettek 98%-a vélekedik így.
Ez a szemlélet a márkahűségben is megmutatkozik: globálisan a fogyasztók 80%-a ragaszkodik bizonyos snackekhez és márkákhoz, Indiában és a Fülöp-szigeteken pedig ez az arány meghaladja a 88%ot.
Tudatos fogyasztás: élvezet és egészség egyensúlya
Habár a nassolás gyakran az élvezetről szól, a fogyasztók egyre tudatosabban állnak hozzá. A megkérdezettek 96%-a végez valamilyen tudatos nassolási gyakorlatot, 79% pedig úgy érzi, hogy tudatos fogyasztással jobban értékeli a snackeket. Az egészségtudatosság új szintet ért el, 2024-ben már a lakosság 38%-a kifejezetten az egészséget támogató összetevőket keresi, miközben mindössze 25% az, aki a kerülendő komponensekre figyel.
A „mértékkel rendben van” szemlélet egyre inkább átveszi a korábbi szigorú diétás trendek helyét. A fogyasztók 81%-a „énidőként” tekint a nassolásra, miközben a 78%-uk a minőségi összetevőket keresi, és 69%-uk pedig kimondottan az adagolt kiszereléseket részesíti előnyben.
És hogy mennyire elkötelezettek a fogyasztók kedvenc termékük mellett az áremelkedések ellenére is? 66%-uk árérzékenyebbnek tartja magát, ám érdemben nem változtat, 71%-uk állítja, hogy amíg a minőség marad, a zsugorítás mellett is kitart a snackje mellett. Bár az infláció hatással van a snack-vásárlásra is – vallja az 59%-uk, mégis 94%-uk talál a büdzséjébe illeszkedő nassolnivalót a boltok kínálatában.
Kis luxus a mindennapokra
Az élvezet szempontjából a kutatás adatai egyértelműek: a fogyasztók 87%-a szerint az élet szórakoztatóbb egy kis élvezettel, 80% pedig a nassolást kifejezetten jutalomként értékeli egy produktív nap után. A snackek így a hétköznapi luxus szerepét töltik be, amelyhez a fogyasztók nem akarnak kompromisszumot kötni az íz terén.
A csokoládé és a kekszek továbbra is a legkedveltebb kategóriák: globálisan a fogyasztók kétharmada legalább hetente egyszer fogyasztja őket, és 73% állítja, el sem tudná képzelni a világot csokoládé nélkül. Az FMCG-vállalatok számára ez az üzenet világos: a klasszikus kategóriákban is folyamatos megújulásra van szükség, miközben meg kell őrizni az autentikus élményt.
Felfedezés és kalandvágy
A kutatás szerint a fogyasztók háromnegyede izgalommal tekint egy új snack kipróbálására, kétharmaduk pedig kifejezetten „snack-kalandornak” tartja magát. Az impulzusvásárlás, a limitált kiadások, valamint a közösségi médiából érkező inspiráció így mind kulcsszerepet játszanak a vásárlói döntésekben. A digitális tér hatása erőteljes: a fogyasztók 60%-át inspirálta közösségi média az elmúlt évben, fiataloknál ez az arány még magasabb. Egy dietetikus/táplálkozási szakértő, sztárséf, sportoló, vagy fitnesz-influenszer véleményében bíznak meg e téren leginkább a fogyasztók, az ő ajánlásuk a legbefolyásolóbb. Olyannyira, hogy a hűségük is megingatható: 91%-uk nyitott lenne alternatív termék kipróbálásra, és 81%-a márkát is váltana, ha az jobb!
Ugyanakkor a hagyományos bolti élmény sem veszített vonzerejéből: 73% szerint a polcok böngészése maga is inspiráló élmény, 66% pedig hajlandó több boltba is elmenni a kedvenc snackjéért. Legtöbben (77%) a sarki kisboltban szerzik be a snacket, a hagyományos bolton kívül, de a bevásárlóközpontok (74%) is jó beszerzőhelynek minősülnek és sokan szerzik be kedvenc csemegéjüket ingázás közben (61%).
Fenntarthatóság és jövőbeni elvárások
A mai világban a fenntarthatóság egyre erősebb tényezővé válik. Olyannyira, hogy a válaszadók 94%-a követ valamilyen környezettudatos gyakorlatot, és 69%-uk kifejezetten előnyben részesíti az öko-forrásból származó összetevőket snackek esetén is. Az Y és Z generáció még érzékenyebb erre a kérdésre, ami hosszú távon formálja a piaci elvárásokat. A kényelmes, környezetbarát csomagolás és az etikus beszerzés a következő években a versenyképesség alapfeltételévé válhat. Amíg jelenleg a fogyasztók 75%-a boltban és 25%-a online vásárolja a snack-et, addig egy év múlva nagyobb mértékű online beszerzés (32%) jósolható.
Az FMCG szektorban a snack kategória dinamikája egyértelműen mutatja, hogy a fogyasztói igények gyorsan változnak, és a gyártóknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell. A Mondelez példája jól szemlélteti, hogy a piaci szereplők miként tudják ötvözni a hagyományos márkaértékeket az innovációval, legyen szó egészségtudatos, fenntartható vagy prémium termékekről. A jövőben a piac várhatóan még inkább a személyre szabott élményekről, a fenntarthatósági szempontokról és az élvezeti érték megőrzéséről fog szólni. A kérdés már nem az, hogy lesz-e kereslet snackekre, hanem az, hogy mely márkák és gyártók tudnak leginkább megfelelni a fogyasztók gyorsan változó elvárásainak. Ebben a versenyben azok kerülhetnek előnybe, akik nemcsak reagálnak a trendekre, hanem aktívan alakítják is azokat.
(TERMÉKMIX magazin – 2025. szeptemberi szám)
BELELAPOZOK
