Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. felmérése szerint nagyot nőtt azoknak az aránya, akik szerint várható a koronavírus-járvány negyedik hulláma. Ennek ellenére nincs az országban akkora pánik és vásárlási láz, mint ami az első hullámot jellemezte.
Klenovszki János, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője a koronavírus-járványt követő megváltozott fogyasztói környezetről, a változó vásárlói szokásokról és elvárásokról beszélt a Termékmixnek. Elmondása szerint a kutatásokból az látszik, hogy a májusi nyitás óta a boltokban való vásárlás kezd visszatérni, vagyis többen vásárolnak offline, és csökken a házhoz rendelések száma.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2020 tavaszán a pandémia első szakaszában a pánik lett úrrá az országban, akkor mindenki bevásárolt otthonra. Ez a trend azonban elég hamar lecsengett. Az őszi zárás már nem hozott pánikot, a lakosság felkészültebben várta a dolgot. Nem is történt olyan nagy mennyiségű bevásárlás, mert az emberek konstatálták, hogy ki tudja szolgálni őket a piac.
Szavai szerint most alapvetően annyi változott, hogy a fogyasztók kevesebbszer járnak áruházba, de akkor több mindent vásárolnak. Az online vásárlást sem hagyták el teljesen, vagyis nem állt vissza a járvány előtti állapot, hanem inkább két részre szakadt.
– Sokan a járvány előtt nem vásároltak online élelmiszert, de a járvány alatt belekóstoltak, és rájöttek, hogy ez jó és kényelmes. Ők, ha továbbra is otthonról dolgoznak, maradnak az online vásárlásnál. Vannak azonban, akik jobban szeretik megnézni a terméket. Ráadásul tapasztalható volt némi minőségromlás egyes üzletekben bizonyos áruknál, ezért ott a felhasználók visszatértek ahhoz, hogy vagy offline vásárolják meg a terméket, vagy másik boltot választottak – mesélte.
Kiszállítás helyett bolti átvétel
Az NRC tavaly áprilisban megvizsgálta, hogy milyen termékeket vettek főként a fogyasztók. Akkor például a tisztítószerek és fertőtlenítőszerek eladott mennyisége abszolút felfutott, az emberek több élelmiszert vásároltak, és több ételt is rendeltek. A lisztek, tészták, a zöldség-gyümölcs, valamint a mirelit termékek voltak azok, amelyekből a vásárlók legalább 20 százaléka a szokásosnál nagyobb mennyiséget tett a kosarába, de ugyanez volt érvényes a papírárukra, illetve a vitaminokra, táplálék-kiegészítőkre is. Klenovszki János szerint most május óta inkább csak a szezon hatott a vásárolt termékekre.
A házhozszállításokkal kapcsolatban viszont a kutatásokból az a kép rajzolódott ki, hogy a növekvő kiszállítási költségek miatt sokan inkább személyes átvételt kérnek a boltban, még akkor is, ha online rendelik meg az adott terméket. Esetleg megnézik online, hogy a környékükön található boltban megvan-e a termék raktáron, majd elmennek oda és megveszik.
Ügyfélélmény és átláthatóság
A szakember elmondása szerint azok a boltok erősödtek a járvány alatt, amelyek brandben is erősek, és azok az üzletek, amelyeknél jó az ügyfélélmény. Ez azt jelenti, hogy olyan élményt tudnak nyújtani, ahol a vásárló a megrendeléstől számítva a kiszállításig folyamatosan tájékoztatást kap, követni tudja a termék útvonalát. Az NRC tavaly megvizsgálta, hogy mi kell ahhoz, hogy egy adott üzletet válasszon a felhasználó. Akkor az jött ki, hogy azok az online üzletek számíthatnak fennmaradásra és nagyobb árbevételre, amelyek transzparensen működnek, ahol vannak vásárlói vélemények, láthatóak az árak, ahol nyomon követhető a rendelés. Május óta nem történt nagy változás abban, hogy milyen plusz szolgáltatást kell nyújtania az üzleteknek.
Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy azok a boltok már rövidtávon sem maradhatnak fenn, amelyek nem érhetőek el az interneten. Ennek az az oka, hogy a legelső információforrásunk a világháló. Korábban a család, ismerősök voltak az első forrás, de a fiatalok ma már előbb keresnek meg interneten egy boltot, ha szolgáltatást vagy terméket akarnak venni.
– A pandémia egyértelműen felerősítette azt, hogy aki nincs a neten és nem nyújt kimagasló ügyfélélményt, az lemarad – jelentette ki.
Hozzáfűzte, hogy aki pedig online elérhető, annak meg kell felelnie annak, hogy átlátható legyen, összehasonlítható árakkal működjön, ne titkolja a vásárlói visszajelzéseket, megkereséskor pedig szolgáltatástól függetlenül legkésőbb 24 órán belül válaszoljon.
Várakozás és felkészülés
Klenovszki János elmondta, hogy az NRC egyik kutatásából, a pandémia-indexből látható, hogy megnőtt azok aránya, akik szerint várható a járvány negyedik hulláma.
– A járvány várakozási indexe 36 százalékról júliusban 52,4 százalékra ugrott, ami egy elég komoly változás – közölte.
Márciusban volt utoljára magas ez az arány, akkor 65 százalékon állt. Úgy véli, ez a médiának nagyban betudható, valamint annak a ténynek, hogy egyes országokban újra zárnak.
– Most már viszont nincs az a pánik, ami az első hullámra volt jellemző. Felkészülnek rá az emberek – tette hozzá.
Azt tapasztalta, hogy ahol a háztartások megengedik, ott van egyfajta felhalmozás, de már nem halmoznak túl az emberek. Mindenhol több a tisztítószer, a fertőtlenítőszer, mindenki betárazott maszkokból, most már inkább csak a szezonális hatás érződik a beszerzéseknél. A felmérésekből az látszik, hogy van egyfajta várakozás, de nyugalom van. Ezt támasztja alá az is, hogy a társadalmi katasztrófaindex csak nagyon picit növekedett, és az egzisztenciális válság, illetve a gazdasági válság mutatója sem változott jelentősen. Tehát nincs nagy pánik, de arra számít a lakosság, hogy jön a negyedik hullám, és azzal együtt kell élni.
A kutatások alapján a leginkább az iskolai bezárásoktól tartanak azok, akiknek gyerekük van. Főleg ott, ahol alsós diák van, mert az nagy kihívást jelent a családnak, ha nekik kell tanítani a gyerekeket.
– Nyitottabbak az emberek, szabadabban élnek, de az még mindig bennük van, hogy tartanak a vírustól. Nem várnak azonban szigorú intézkedéseket. A gazdaságot kicsit borúsabbnak látják az elszabadult infláció miatt. A gazdasági félelem nagyobb, mint a pandémiától való félelem, mert a járvánnyal megtanultak együtt élni, de a gazdasági válsággal, illetve az attól való félelemmel nem tudnak – magyarázta Klenovszki János.
Elmondta azt is, hogy növekedett ugyan a pandémia alatt a digitális tartalomfogyasztással töltött idő, de a kutatások mégis azt mutatják, hogy ez nem csökkent azáltal, hogy kiszabadultunk a négy fal közül. Ez szerinte egyrészt a jó sorozatoknak köszönhető, másrészt annak, hogy többféle eszközről tudunk már jó tartalmat fogyasztani. Ez nem azt jelenti, hogy továbbra is otthon vannak az emberek, hanem hogy megszokták, hogy több, hordozható eszközön tudnak tartalmat fogyasztani.
Belföld és a túrázás előnyben
A másik érdekes adat az, hogy a külföldöt belföldre „cseréltük” utazás szempontjából. Az NRC felmérése szerint a megkérdezettek 51 százaléka tervezi azt, hogy sokkal több programot sűrít bele a nyárba, mivel a tavalyi programok elúsztak. Emlékeztetett arra, hogy Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója augusztus elején bejelentette, hogy magasak az idei költési adatok a Balatonnál, és a balatoni szálláshelyeken júniusban mintegy 10 milliárd forintot költöttek a vendégek. Ez a tavalyi érték kétszerese. Klenovszki János felhívta a figyelmet arra, hogy ez azt is mutatja, hogy nagy volt az árnövekedés. Vagyis nem duplázódott meg a forgalom létszámban, de az egyértelmű, hogy jelentősen többen választják a Balatont, és többet költenek ott, mert minden drágább lett.
A tömegrendezvényeket azonban még mindig sokan kerülik. Az NRC kérdésére 62 százalék válaszolta azt, hogy kerüli a tömegrendezvényeket. Óvatosak az emberek, mivel 56 százalék azt prognosztizálja, hogy rosszabbra fordul a helyzet. Ezzel szemben a kirándulás aránya megnőtt, és a túrázás előrébb került a rangsorban: 39 százalék mondta azt, hogy túrázni fog a nyáron.
Klenovszki János arra számít, hogy ősszel nem lesznek a korábbiakhoz hasonló, szigorú korlátozások, mivel elég nagy Magyarországon a beoltottak aránya, és lehetőség van harmadik oltásra is. Úgy gondolja, hogy a védekezési módszereknek köszönhetően nyugodtabb ősz köszönt be, hiszen a lakosság már felkészült arra, hogy miként kezelje a vírus okozta korlátozásokat.
(TERMÉKMIX magazin – 2021. szeptemberi szám)
