Nem véletlenül termel annyi hazai konzervgyártó külföldi piacokra. Míg a koronavírus-járvány kezdetén a konzerv- és készétel kategória eladásai emelkedtek, addig 2023-ra a szegmens jelentős keresletcsökkenéssel szembesült.
Vajdahunyadi Csaba, a Globus Konzervipari Zrt. regionális kereskedelmi és marketing igazgatója lapunknak ismertette a konzervipar helyzetét, a fogyasztói trendeket, illetve a klímaváltozás és az infláció hatását az eleve nehéz helyzetű iparág szempontjából.
» Milyen kihívásokkal szembesül idén a konzervipar? Hogy látja 2023-ban az ágazat hazai helyzetét?
A tavalyi év rekordszárazsága idén is éreztette hatását. Az energiaárak robbanása és a mezőgazdasági körülmények miatt jelentős mértékben emelkedtek az alapanyagárak. A konzervipar nem pusztán energiaigényes, hanem sok más igénye is van. A konzervek árképzésének jelentős részét a fémdobozok és az üvegek teszik ki, de a koronavírus-járvány idején nem lehetett elegendő fémhez jutni. Emellett más alapanyagokból is hiánnyal szembesültünk. Ráadásul az iparágnak rengeteg lemaradása van, miközben a finanszírozási költségek is megugrottak.
A kukorica például abszolút domináns a kelet-közép-európai régióban, Magyarországon is vezeti a listát. Ezért is veszélyes, hogy tavaly volt itthon olyan nem öntözött termőterület, ahol az iszonyatos szárazság következtében 80–90%-os, néhol 100%-os termésmegsemmisülés volt.
» Milyen tényezők alakítják a költségeket?
Az összes tényező – alapanyagok, munkabérek, energia, csomagolóanyagok stb. – ára nagyon komoly, 30-40–50%-os dráguláson ment keresztül. Ennek következtében tavaly már megdőlt az a hiedelem, hogy a konzerv olcsó és hogy mindig van.
» Mennyire tudták érvényesíteni az árakban a költségnövekedést?
A Globus a költségnövekedés egy jelentős részét tavaly még érvényesítette az árakban, de ez idén már nem sikerült. Gyakran éri a piacot olyan vád, hogy az elvárthoz képest nagyobb árakat emeltünk azért, hogy a profitábilitáson javítsunk. Bár így lett volna! A munkabérek nem mentek lefelé, a logisztika költségei folyamatosan emelkednek, és minden egyes költségtétel növekszik. Ezeknek az érvényesítése az árakban a magyarországi piacon nagyon komoly fejtörést okoz. A kereskedők szeretnék az árakat kordában tartani, de gyártóként nem rendezkedhetünk be arra, hogy költségszint alatt szolgáljunk ki egy piacot.
» Hogyan változik a hazai kereslet a konzervekre?
A júniusi FMCG Top konferencián elhangzott, hogy a GfK fogyasztói adatai szerint a konzerv és készétel kategória mennyiségi változása -28% volt 2023. első negyedévében 2022. első negyedévéhez képest, míg az árváltozás 44%. Ez egy meglehetősen nagy változás, nagyot csökkent a kategória a magyar piacon.
» Miért pont a konzerveladások csökkentek ilyen mértékben?
A konzerv egy kényelmi kategória, nem tervezett vásárlás, a boltban döntjük el, hogy megvesszük-e vagy sem. Jól látható, hogyan változik az infláció hatására az átlagos kosárérték, egyre kevesebb termék „fér a kosárba”, így a konzervek sok esetben kimaradnak, mivel nem számítanak alapélelmiszernek.
Ugyancsak a júniusi FMCG-konferencián az Ipsos Zrt. bemutatta a Global Inflation Monitor című kutatását. Eszerint a magyar vásárlók közel 70%-a arra számít, hogy az élelmiszervásárlás költségei, a rezsiköltségek és a háztartási termékek ára tovább fog növekedni. A fogyasztók megnézik, hogy mire költenek.
» Ilyen markáns a változás a koronavírus-járvány időszakához képest?
A pandémia elején elkezdtek a kis konzervekről feles konzervekre, majd azokról nagy, kilós konzervekre váltani a vásárlók. Otthon volt az egész család, sokat főztek, elindult a felfelé vásárlás. Most azt látjuk jó pár országban, hogy rendeződik vissza a trend a kilósról a negyedesre, pedig az már a Covid előtt is inkább egy próbaméret volt.
Ezen is spórolnak az emberek, és elkezdtek lefelé vásárolni, a jól ismert, drágább márkákról az első áras, vagy saját márkás termékekre térnek át. Magyarország az egyik leginkább akcióérzékeny ország Európában és a régióban, de már akcióban is kevesebb mennyiséget vásárolnak a magyarok.
» Az utóbbi időben megjelent a kínai kukorica a régióban. Hogyan hat ez a hazai ágazatra?
Tavasz végén jelent meg a kínai kukorica az európai piacon. Főként a HORECA vagy a B2B piacot érinti, ahol nagyobb kiszereléseket rendelnek, és alapvetően a kukoricát valamilyen feltétként, salátában vagy pizzához használják fel alapanyagként.
A vendéglátóiparban nagyon komoly hiány jelent meg a tavalyi szárazság kapcsán. Talán ez volt az a csatorna, ahol a legnagyobb volt a felvásárlók kitettsége a szállítók szempontjából. Erre adott választ egy jó ár-minőség arányú kínai kukorica. A hajóval történő szállítás ellenére jó néhány európai kikötőben nagyon komoly volument mozgattak meg. Vagyis lecsaptak a kínálkozó piaci lehetőségre.
» Nem jelent fenyegető konkurenciát a kínai kukorica, miután évről évre csökken a hazai és a régiós termés? Begyűrűzhet a hazai feldolgozóiparba is?
Nem tartok attól, hogy a kínai kukorica invázió jelleggel letarolná az európai piacot. Európában meglehetősen komoly szabályozási rendszerek között dolgozunk. Európa például kategorikusan GMO-mentes. A jelenlegi jogszabályok szerint a konkrét származási helyet nem kötelező feltüntetni, elég azt kiírni, hogy EU. A kínai kukoricánál a címkéken viszont az európai disztribútor neve és elérhetősége van feltüntetve, így nem derül ki, hogy az magyar vagy kínai gyártmányú. Azt gondolom, hogy hamarosan Európában fel kell majd tüntetni a konkrét származási országot a termékeken. Ha pedig komolyan gondoljuk a fenntarthatóságot, akkor az is megfontolandó, hogy a Föld másik feléről idehajóztatunk-e sok ezer kilométeren keresztül valamit csak azért, hogy olcsóbb legyen a termék a polcon.
» Mit tud kezdeni ezzel a rengeteg kihívással egy hazai gyártó?
A Globus nem pusztán gyárat üzemeltet. Figyelünk a márkánkra, a fogyasztókra, és azokra a trendekre, amelyek meghatározzák ezt a kategóriát. Már évekkel korábban belevágtunk számos fejlesztési projektbe. Mostanra például már van portfóliónk, ami „minden mentes”. Ez azt jelenti, hogy csak egy kevés vizet, felöntőlevet teszünk bele, így amikor kibontják, valóban a zöldség eredeti íze érezhető. Ebből a típusból van már egy komplett választékunk, amit a magyar piacon Globus Vital-nak hívunk. Csak vizet adunk a zöldségekhez a hőtartósítás során, se cukor, se só nincs benne.
» Milyen fogyasztói trendeket látnak a konzervételek terén? Milyen irányba tartanak a fejlesztések?
Az élelmiszeriparban azt látjuk, hogy a növényi alapú étrend és az alternatív proteinforrások határozzák meg a fejlesztések irányát. Európában az Euromonitornak volt nemrég egy trendkutatása, amelyben néhány kulcstrendet azonosítottak a vásárlói és fogyasztói szokásokat nézve. Az egyik, hogy az élelmiszerre egyfajta gyógyszerként, eszközként tekintenek az emberek a személyes jóllétük és egészségük fenntartásához. A másik trend a növényi alapú táplálkozás és alternatív proteinforrás, amelyre nekünk hüvelyesekből már most is komoly választékunk van, de dolgozunk a kategórián. A harmadik a „termőföldtől az asztalig” elv, ami azt jelenti, hogy a termék előállítása, származása átlátható, követhető. Ezeket a trendeket mi is integráljuk a működésünkbe.
» Hogyan változnak a zöldségfogyasztási szokások Magyarországon, illetve Európában? Melyek a toplistás zöldségkonzervek?
Jó néhány évvel ezelőtt a kelet-európai toplistát a kukorica vezette, második helyen a zöldborsó állt, és a harmadik helyen állt a bab, illetve a hüvelyesek. Ez most úgy néz ki Kelet-Európában, hogy első helyen még mindig a kukorica áll, de második helyre húzódott a bab és a hüvelyesek csoportja, vagyis megerősödtek az alternatív proteinforrások. Már a harmadik vagy negyedik helyen áll a zöldborsó, aminek a kelet-európai fogyasztásában az elmúlt pár évben a babok javára komoly visszaesést látunk. Van olyan ország, ahol a csicseriborsó már a második helyen áll a kukorica mögött. Látszik az alapanyagok körében is egyfajta igényváltozás.
» A régió többi országához hasonlítva milyen a hazai konzervipar helyzete?
Itthon nagyon magas az áfa, 27%, és a kereskedelmi láncokat terhelő adminisztratív terhek is súlyosak. Most a legnagyobb kihívásokkal a magyar piac néz szembe a régióban. A lengyel kormány például az élelmiszerek áfáját levitte nulla százalékra, így egy nagybevásárlást pl. Krakkóban már 30–40%-kal olcsóbban meg lehet ejteni, mint itthon.
» Hogyan hat ez a hazai konzervipar versenyképességére?
Magyarország kiemelkedően magas polcárakkal dolgozik. A konzervágazatban azonban a magyarországi gyártók túlnyomó többségben külföldre dolgoznak.
» Melyek a fő piacai a hazai gyártóknak?
A magyar zöldségkonzerv legnagyobb felvevőpiacának a német ajkú országok számítanak. A mi debreceni gyártásunk kevesebb mint 10%-át értékesítjük a belföldi piacon. Alapvetően a kelet-európai régióba, a német nyelvterületre, Skandináviába, az Egyesült Királyságba, és mellette a nemzetközi szerződések alapján még sok más országba szállítunk.
Azt gondolom, nem véletlenül dolgozik olyan sok konzervgyár sokkal erősebb piacokra. Nem feltétlenül lényegesen magasabb árat jelent a külföldi értékesítés, de olyan volument ad, hogy viszonylag kis profit mellett is alapvetően befolyásolja egy gyártó fókuszát.
» Mivel lehet kitűnni a versenyben?
Lehet, hogy a Globus drágább, mint a saját márkás termékek, de mi azt is bemutatjuk, hogy milyen minőséget nyújt a márka, mi mellett áll ki a cég, milyen társadalmi felelősségvállalást nyújt, hogyan kötelezte el magát a fenntarthatóság mellett. Hosszú távra építjük a brandet.
» Hogyan változott a gyártástechnológia az elmúlt években?
Mi mindig azzal szembesülünk, hogy a konzerv egy unalmas kategória, sokáig elállnak, nem jelentenek nagy rizikót. A kategória megítélése unalmas, pedig rengeteg újítás történt ezen a téren. Például mára meghatározóvá vált a vákuumos kiszerelés, melyben 70%-kal kevesebb felöntőlé van a hagyományos konzervekhez képest.
Vagy ott van a tépőzár. Lassan az emberek leszoknak a konzervbontó használatáról, igénylik a könnyen felbontható termékeket.
» Mit látnának szívesen a szektorban, mi segítene az ágazatnak?
Az öntözés kérdése meghatározó. Nyugat-Európában például vannak szövetkezetek, amikor a gazdák összeállnak, és tudatosan invesztálnak abba, hogy felújítsanak, modernizáljanak. Ez a fajta pozitív szövetkezeti szerveződés a közös érdekek mentén nem igazán jellemző a hazai termelők esetében.
A másik, hogy középtávú, 3-5 éves, jól kiszámítható fejlesztési tervekkel, pályázatokkal lehetne fejlesztésre, öntözésre ösztönözni a gazdákat. Ehhez stratégia, középtávú programok kellenek, és nyilván források.
» Mit terveznek a közeljövőben? Mit látnak az ágazatban, mire készül a Globus?
A Globus határozott célja, hogy egyre inkább komplett élelmezési megoldásokat nyújtson a márka. Van például olyan multi-pakkunk, amelyben az olasz minestrone leves három alapanyagát egy recepttel ellátott kartongyűrűbe csomagoljuk, ezzel egy komplett levescsomagot nyújtunk a vásárlóknak. A piac is mozdul a készételek, konyhakész alapanyagok irányába, amelyek minél kevesebb befektetéssel, energiával és idővel, egészségesen, fenntartható és etikus módon elkészíthetőek, és növényi alapú proteint nyújtanak. Vagyis a tudatos táplálkozási igényt kell egyre inkább kiszolgálni. Szeretnénk fejleszteni a fogyasztásra kész termékek irányába is.
Egyébként a Globus márka jövőre 100 éves lesz, méltóképpen szeretnénk megmutatni, hogy mi történt ezalatt az idő alatt, és mi az irány, ahova haladunk. Erre egy komoly kampányt építünk.
(TERMÉKMIX magazin – 2023. szeptemberi szám)
