Keleti Arthur kibertitok jövőkutató, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás alapítója, az Informatikai Biztonság Napja főszervezője a Termékmixnek arról mesélt, milyen lehetőségeket nyújthat az élelmiszeripar és az FMCG szektor, illetve az e-kereskedelem részére a mesterséges intelligencia. A szakember arról is beszélt, hogy szerinte nincs olyan emberi képesség, amit ne helyettesíthetne a mesterséges intelligencia a jövőben.

Az elmúlt hónapokban számtalan hír született arról, hogy a ChatGPT és a hasonló, nagyméretű nyelvi modellek milyen feladatokat tudnak elvégezni. Egyelőre azt is nehezen látni, hogy milyen előnyökkel és veszélyekkel járhatnak a gazdaságokra, szakmákra nézve a chatbotok és a ChatGPT-hez hasonló generatív modelleket használó megoldások automatizálása, amelyek várhatóan már a következő egy-két évben is a ­jelenlegi kapacitásuk többszörösére lesznek képesek. Olaszország mindenesetre azonnali hatállyal betiltotta az országban a Chat GPT használatát adatvédelmi aggályokra hivatkozva, és más országokban is vizsgálják a szoftvert.
Keleti Arthur az aggodalmakat azzal magyarázta lapunknak, hogy a mesterséges intelligencia (MI) terén olyan tempóban zajlanak hatalmas változások, amitől nehezen megjósolható jelen pillanatban, hogy milyen helyen és formában lehet majd alkalmazni az MI-t a közeljövőben.
„Most egy szokatlan technológiai ugrás zajlik az informatikában, mert olyan algoritmusokat és modelleket kezdtünk el használni, amelyeknek a képességeit még mi sem ismerjük teljesen. Ez egy ritka pillanat, mert nem olyan feladatokra használjuk ezeket a technológiákat, amikre létrehozták őket és naponta okoznak a készítőknek is meglepetéseket” – fejtette ki.
Ezt azzal magyarázta, hogy az új, neurális hálózat alapú modelleket betanítják valamilyen feladatra, hatalmas mennyiségű adatot mutatnak nekik, és utána a programok maguk kapcsolják össze a paramétereket, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy ember tanul. Ezért még a tervezők sem biztos, hogy tisztában vannak azzal, hogy mire képes a találmányuk, mind pozitív, mind negatív irányban.

Sok feladatot átvehet
A mesterséges intelligencia gyári alkalmazása már évek óta zajlik, Magyarországon is. Példaként megemlítette, hogy az élelmiszeriparban, a gyártósorokon bizonyos eszközök azt felügyelik, hogy a termékeknek milyen a színe, formája, és a különböző szenzorokból beolvasott paraméterek alapján elemzik, osztályozzák azokat, esetleg döntéseket hoznak. Ahol komplexebb ismeretre van szükség, vagy olyan emberi érzékelés játszik szerepet, amit nagyon drága lenne robotizálni, ott még bőven emberi munkaerőre lehet szükség. Selejtezésnél, csomagolástechnikai feladatoknál is szép számban dolgoznak még emberek az üzemekben, idővel azonban az ilyen feladatokat is várhatóan átveszi az MI, mivel a képeken lehetséges mintafelismerési képessége az általánosabb modelleknek is egyre jobb.
A fejlődés gyorsaságát illusztrálva elmondta, hogy a most meglepetést okozó transzformatív, generatív modellek első említése 2017-ben történt, azóta jutottak el oda a kutatók, hogy a modellek már mutatják a generális mesterséges intelligencia korai jeleit.
„Sőt, ezekkel a modellekkel újabb modelleket lehet terveztetni, vagyis saját magát tudja építeni a mesterséges intelligencia. Azt gondolom, hogy öt év múlva exponenciálisan messzebb leszünk attól a szinttől, ahol most tartunk” – jelentette ki.
Ennek alátámasztására elmondta, hogy a ChatGPT ­mögött működő GPT-4 tréningezését és tesztelését csak tavaly zárták le. A szoftver 5. verzióját már most készítik, ­ehhez már trilliós tételekkel dolgoznak a milliárdos adat­bázis helyett, ami nagyon erősen közelíti az emberi para­méterek számát. És ez még csak a következő modell.
„A GPT 5 pillanatokon belül itt lesz, bár a gyártó OpenAI éppen óvatosabban fogalmaz, mert már fegyverkezési verseny van. Az angolok most jelentették be, hogy 1,1 milliárd fontot szánnak arra, hogy saját államigazgatási modellt készítsenek” – fűzte hozzá.
Szavai szerint már a kormányok is rájöttek, hogy nagyon fontos az MI az ipar, a védelempolitika, a gazdaság és kutatások fejlesztése miatt, valamint adatszuverenitási kérdés is, hogy a saját adataikat maguk elemezzék.

Nincs, amiben ne tudná helyettesíteni az embert
Arra a kérdésre, hogy mostani logikával mi lehet az a terület, ahol nem lehet majd soha helyettesíteni az embert, Keleti Arthur azt felelte, hogy nem érdemes abban gondolkodni, hogy „soha”, vagy „mindig”, mivel a technológia állandóan változik. Korábban azt lehetett hallani, hogy a kreativitás, a zene lesz az, ahol utoljára lép be az MI. Most mégis ezek azok a területek, ahol elsőként kezdi helyettesíteni az embereket, hiszen tömegesen jelennek meg a digitális művek, amelyeket egy-egy szövegbeírással és némi finomítással nem szakemberek készítenek.
„Nem hiszem, hogy az embernek van olyan képessége, ami nem helyettesíthető a jövőben az MI-vel. Inkább az lesz a kérdés, hogy mit nem akarunk helyettesíteni valamilyen okból kifolyólag” – fogalmazott.
Ezt azzal magyarázta, hogy az embernek vannak intuitív képességei, amikor megérzi, hogy valami nem stimmel, és nagyon erős az empátiás készsége, ami úgy tűnik, hogy a gépeknek is lesz. Pontosabban egy olyan összetett empátiás szimulációt lesznek képesek futtatni, ami az ember számára nem lesz megkülönböztethető a valóditól. Már most nagyon jó mentális képet fel tudnak építeni egy ember adott problémájáról, valamint arról, hogy az ember mit érezhet egy adott pillanatban és meg is tudják mondani, hogy mi rá a megoldás. Ezért szerinte egy átlag­gyár művezetőjének mindennapi feladatait is meg tudja majd oldani az MI.
Álláspontja szerint nagyon át kell alakítanunk, hogyan gondolkodunk erről a helyzetről, és meg kell tanulnunk, hogy kell ezekkel a gépekkel együtt dolgozni, és közösen többet elérni.
„Például ki kell találni, hogy ha egy élelmiszergyártó soron az MI átveszi az emberek munkáját, azt hogyan fogjuk megadóztatni és hogyan képezzük át az embereket gépek hangolására, betanítására és új feladatok kitalálására. Ez még sci-fi-szerűen hangzik, pedig úgy tűnik, közel van” – mondta.

Még a viccet is értik
Az élelmiszeripar szerinte akár arra is használhatja majd az MI-t, hogy teljesen új molekulákat, anyagokat, ízeket, színeket terveztessen meg vele. Például megtervez a már létező édességek mellé egy olyan ízvilágot, amire korábban senki nem gondolt.
Keleti Arthur úgy véli, hogy a logisztikát egyértelműen át fogja alakítani a mesterséges intelligencia, sőt, az az egyik legkönnyebben megreformálható terület. Az új, multimodális modellek már nem csak egyfajta feladatot tudnak elvégezni, tehát nem csak szöveget, hanem képet is tudnak értelmezni, és össze tudják ezeket kapcsolni. A legfrissebb megoldások az egymással beszélgető nyelvi modell alapú MI-ket hatékonyabban tudják használni. Még a viccet is tudják értelmezni.
Ezért, ha egy későbbi modellnek megmutatnak egy képet egy termékről, a teherautókról, majd azt a feladatot kapja az MI, hogy találja ki, hogyan lehetne a lehető legrövidebb idő alatt betenni bizonyos számú árucikket egy meghatározott helyre, akkor talán némi hibát követően ­megtanulja a gép, hogyan tudja a legoptimálisabban, költségkímélően elvégezni a feladatot.

Vannak veszélyei
Az természetesen veszélyeket is rejt magában, hogy egyelőre nem tudunk eleget ezekről a modellekről. Még azt sem tudjuk, mi okozza, ha a program téved, vagy meggyőzően állít valami helytelent. Ha viszont megtanítják az MI-nek, hogy miben hibázott, akkor ki fogja javítani, mert az egy plusz paramétert jelent az összetett gondolkodásában.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az MI befolyásolja a cégek értékét, az egekbe szaladhat vele a profit. Arra azonban még nincsen válasz, hogy a cégek hogyan tudják ezt felelősségteljesen felhasználni úgy, hogy ne boruljon fel a gazdasági egyensúly. Ennek az az oka, hogy a technológia jobban tud majd folyamatokat egyszerűsíteni, gyorsítani, hibalehetőségeket kiszűrni az emberi munkaerőnél, ez pedig végeredményben átrendezheti a piacot. Minőségbiztosításban, mintafelismerésben, hiba kiszúrásában például nagyon jól alkalmazható, akkor is, ha sok és különböző minőségű, formátumú adatból, dokumentumból kell dolgoznia.
„Már most is megbízhatóan használhatóak ezek a ­nyelvi modellek olyan feladatokra, hogy foglaljanak össze több száz oldalt három mondatban. Ezek szerintem javítani fognak a gyártás tempóján, a bürokrácián, a minőségbiztosításon. Valószínűleg be lehet majd vezetni olyan szabványokat, amik korábban nagyon megdrágították volna a folyamatokat, de lehet, az MI-vel most sokkal gyorsabban, egyszerűbben végrehajthatóvá válnak” – sorolta.
Keleti Arthur elmondta, hogy már az e-kereskedelemben is van konkrét gyakorlat az MI használatára, és a termé­kek leírását ilyen módon végzik egy nagyobb portfolióról. Ez az előnyök mellett szintén rejthet magában hibalehetőségeket, például, hogy nem lesz konzisztens a leírás, vagy sok reklamáció érkezik, mert egy félreérthető termékleírás ­miatt tömegesen vesznek a vásárlók olyan pelenkát, amire az MI azt írta, hogy sosem ázik át. Emellett az automatizálásban, a küldésoptimalizálásban is hibázhat, például össze­keverhet országokat, városokat.
„Lehet, hogy a gyártók túl nagy szabadságot adnak az MI-nek, és az olyan leírásokat talál ki, ami nem igaz, és kárt okoz. Erre az lehet a megoldás, hogy egy másik MI-vel ellenőriztetik a leírásokat, és az majd kiszúrja a hibát. A folyamatot akár addig lehet automatizálni, amíg tökéletes eredményt nem ad. Ez egy olcsó és gyors megoldás. Ami az embereknek órákat jelent, azt egy pár egymással kommunikáló MI percek alatt oldja meg. Ennek az egész alkotási folyamatnak azonban még nagyon az elején járunk” – fogalmazott.

Gyorsabb a fejlődés, mint vártuk
A fejlődés gyorsaságát az is okozza, hogy az új modelleknél már nem olyan szintű a kapacitásnövelés, amit megszoktunk. Ezerszeres, milliárdos, vagy minőségbeli ugrások vannak a technológiai generációk között, amik nagyon gyorsan követik egymást. Ráadásul tudják magukat klónozni, maguk is tudnak gyorsítani a sebességen.
„Ettől ilyen meglepően nagy a technológiai ugrás, ezért nem készült még fel rá senki. Pedig általában van rá idő, már csak a gazdasági korlátok miatt is. Most viszont úgy tűnik, hogy sokkal gyorsabb a fejlődés, és nehezen tudnak rá reagál­ni az emberek” – mondta.
Eközben már most is rengeteg olyan technológiai fejlesztés van, amiket bele lehet tenni fizikai termékekbe, és azok hirtelen intelligenssé válnak. Elképzelhető, hogy a termékekbe gyárilag beletett azonosítókat majd egy otthoni digi­tális asszisztens is tudja érzékelni, együtt tudnak majd ­működni. Igaz, most még az okoshűtőnek is vannak korlátai, hiszen adatvédelmi szempontból is kérdéses, hogy mit láthat a kamerája, vagy milyen személyes információkhoz férhet hozzá, de lehet, hogy ezek a problémák egy csapásra megoldódnak a következő egy-két évben.
Mindössze pár hete jelentették be azt is, hogy már süte­ményt is sikerült nyomtatni 3D-s nyomtatóval. Az ilyen technológia otthoni felhasználása még messze van, bár a szakember szerint nyilvánvalóan erre tartunk.
„Lehet, az MI abban segít majd, hogy optimalizáltabb dolgokat találjunk ki. A tapintást, a szaglást még csak kis mértékben hoztuk be a technológiai rendszerekbe. Pedig lehet, valaki majd kifejleszt egy olyan csomagolóanyagot, amit ha megérintünk, akkor tudjuk, hogy mi van benne. Nem kell elolvasni, hanem a biológiailag adott képességgel érzékelhetjük. Ez nem csak a gyengén látóknak lenne jó” – fejtette ki.

A kis cégek is élhetnek vele
Tapasztalatai szerint Magyarország nem áll rosszul a technológia gyári felhasználásában, nagyon sok vállalat használ már szűkített fókuszú, hatékony MI megoldásokat. Azzal kapcsolatban azonban már pesszimistább, hogy itthon mennyire adat-tudatosak a vállalkozások, értik-e, hogy az adatból mi mindent lehet kihozni. Úgy véli, messze nem használják ki ennek a lehetőségeit olyan mértékben, ahogyan lehetne.
Keleti Arthur szerint ez a közeljövőben változhat. Például akár egy kisebb cég is könnyedén elkészítheti a termékleírásokat az MI segítségével. Emellett a nemzetközi kommunikációban is sokat segíthet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek még nem mertek belefogni az exportba, nyelvtudás híján. Most már nagyon könnyedén tudnak fordíttatni, sok nyelvre.
A szakember a gyártóknak és a vállalkozásoknak is azt javasolja, hogy elsőként a nagy nyelvi modellekbe (Large Language Modell, LLM) fektessenek be. Ehhez érdemes megvizsgálniuk, hogy a jelenlegi folyamataikban milyen szövegekkel kapcsolatos generálási, fordítási, változtatási lépések vannak. Ezeket már most azonnal átvehetik a jelenlegi eszközök, és jellemzően havonta csak pár tíz dolláros előfizetéssel járnak.
Emellett Keleti Arthur szerint érdemes kipróbálni a különböző képgeneráló, kreatív programokat, amelyekkel akár jobb termékdizájnt is elő tudnak állítani, vagy adhatnak ötleteket azon keresztül, hogy több szempontot vesznek figyelembe. Valószínűleg gyorsabban és olcsóbban kaphatunk tőlük tömegesen ötleteket, mint megbízások és emberi munkaerő által.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2023. áprilisi szám)

belelapozok: