Interjú

Dr. Molnár Lászlóval, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatójával a jövőt elemeztük. Mennyire emelkedhetnek még az élelmiszerárak és az infláció, mi lesz a forinttal és az energiaárakkal? Az szinte borítékolható, hogy az ideinél nehezebb év áll előttünk, de azt is túl kell élni és talpon kell maradni, mert a szakember szerint már látszik a fény az alagút végén.

» 20 éves csúcson van Magyarországon az infláció. Mi áll ennek a hátterében?
Az infláció alakulásában magyar sajátosság az extra béremelési követelmény. A minimálbért és a garantált bérminimumot is megemelték, de ott vannak a kereskedelmi szektort sújtó ágazati különadók, amik szintén jelentős tételt jelentenek, és persze jelentős költségnövelő tényezők az ­ársapkák is. A hatósági árak ugyan önmagukban 1,5–2 ponttal mérsé­kelnék a teljes fogyasztói árindexet, de mivel a kereskedelem ezt szétteríti a maradék termékek körén, így valójá­ban emiatt mégsem csökken ennyivel.

» Meddig emelkedhetnek még az élelmiszerárak?
Az élelmiszerárak mögött objektív piaci folyamatok állnak. Idén az aszály egy olyan tényező, ami miatt nem várható Európában, hogy áresés legyen jövőre a piacon, mínuszba menjen az árindex, inkább az a valószínű, hogy tovább növekednek az árak. Ne felejtsük el, hogy az energiaárrobbanás már tavaly elindult, nem a háború következménye, idén csak kiteljesedett! Ennek az az egyenes következménye, hogy a műtrágya és a növényvédő szerek ára jelentősen megdrágult, de ugyanúgy igaz, hogy megdrágult az istállók fűtése és olyan többletköltségek merülnek fel például a hús előállításban, amelyek majd csak jövőre fognak megjelenni a termékárakban.
Emiatt sem várható, hogy nálunk vagy Európában a termék­árak visszaesnek, inkább kisebb dinamika lesz, mint ami idén volt. Valószínű, hogy jövőre nem gyorsul ­tovább és nem lesz már 30% az áremelkedés mértéke, mint idén, de hogy emelkedés lesz, az biztos. Szerintem a 15% emelkedés garantált lesz jövőre hazánkban. Nem nagyon van ­ugyanis ellenható tényező.
A termelők kénytelenek a megnövekedett költségeket áthárítani, nem nagyon tudnak más tenni. Régen még meg­tehették, hogy amikor 10%-ot emelkedtek a költségek, ­akkor azt lenyelték a profitból, mondván, hogy akkor nagyobb lesz a volumen, de már nincs ilyen, nem lehet ezt megtenni.

» Ha már szóba került a műtrágya… mekkora probléma ez nekünk?
A fő probléma, hogy Magyarországon is nehézségekkel küszködik a műtrágyagyártás, Európában be is zártak már műtrágya­gyárak, és nem mellékesen az olcsó ukrán ­műtrágya sem tud most jönni, részben szállítási, részben ­termelési okok miatt. Úgyhogy az európai piaci árak lesznek az irányadók, ami azt jelenti, hogy a korábbi árakhoz képest nagyságrendekkel nő az ár. Én azt gondolom, hogy a termelési oldalon, főleg a mezőgazdaságban egy aszályos év a rendkívül megemelkedett költségekkel már magában hatalmas nehezítés. Alig találni olyan tényezőt, ami ne az ­átlag infláció fölötti áremelkedést indukálna a nyers termékek esetében, és majd még erre jön rá a béremelkedés. Ha feltételezzük, hogy az idei inflációt kompenzálni kellene a minimálbér emelésben, akkor jövőre is várható legalább egy 15%-os minimálbér­emelés, aminek köszönhetően minden tényező 15%-kal vagy afölött fog nőni, tehát a nyers termékek ára is inkább a plusz 20–30% körül lesz, mint alatta.

» A kisvállalkozások bírni fogják ezeket a terheket?
A kisvállalkozások a terheket automatikusan tovább ­fogják hárítani. Az az egyetlen kérdés, hogy a kereskedelem ­képes-e ezeken az árakon átvenni az árukat, lesz-e rájuk piaci kereslet. Az import is problémás. Bár ott kicsit kisebb a növek­mény az árakban, azonban ezt a hasznot a forint gyengesége el­viszi, hiszen az rárakódik az import termékek árára, és ­akkor ott vagyunk, hogy nagyságrendileg az import is körül­belül ugyanannyival fog drágulni, mint a hazai termelés, tehát nincs, ami olcsóbbítsa a kiskereskedők ­számára a termékeket.
A kisebb kkv-k is át tudják hárítani a növekvő ­költségeket a kereskedőkre, mert legyünk őszinték, ha ő nem ­termelne, akkor mi történne? A maradék termelő látná el a piacot annyi­val kisebb volumenben, mert nyilván a kapacitások nem növelhetők a végtelenségig. Elvben ez esetben termelői áruhiány lenne, akkor pedig az okozna áremelkedést.

» Tehát nincsen jó út…
Igen, ennek nincs jó kimenetele. Kénytelen-kelletlen be kell látnunk, hogy eddig olcsó volt az élelmiszer. Panaszkodtak mindig a termelők – emlékszünk amikor a tejet kiöntötték a Parlament elé – hogy nem lehet megélni ezekből a pénzek­ből, hát most eljött az az idő, amikor tényleg nem lehet. A termelő nem azért dolgozik, hogy éhen haljon, ­tehát ­akkor ­sajnos muszáj kifizetni neki azt a költséget, ami adott és még ­akkor sem biztos – főleg a kisebb termelőknél – hogy ténylegesen annyi jövedelmet tud szerezni belőle, amiből meg tud élni. Indokolt lehetne már csak emiatt is egy növekmény az árakban, hogy jobban megérje neki, hogy a mezőgazdasággal foglalkozzon, nem pedig az iparral.
Volt egy kegyelmi állapot az elmúlt időszakban, 0 százalékos kamattal, csökkenő árindexekkel, volt olyan Magyarországon a rezsicsökkentés megjelenésekor, hogy mínuszba ment az árindex. Ettől az időszaktól most jó pár évre biztos, hogy elköszönhetünk. Inkább arra kell berendezkedni, hogy csökkenő ütemben, de folyamatosan nőnek majd az árak, amíg helyre nem áll a rend.

» Mikorra lát esélyt arra, hogy ez megtörténhet, és helyreállhat a rend?
Legkorábban 2024-ben, mert az aszály következményei még 2023-ban is jelen lesznek, de ha a ’23-as aratás és a termények jók lesznek, akkor 2024-ben akár már árcsökkenés is lehet a világpiacon. Addigra az energiaárak is valószínűleg helyreállnak, hiszen nyilván azok sem nőnek az égig. Valószínűleg kicsit még ingadozni fognak, de aztán beállnak és akkor már az sem ad impulzust a további növekedéshez.
Az árindex növekedési üteme azonban mindenképpen mérséklődni fog, a 15% helyett szerintem már csak 8% lesz, de az sem elképzelhetetlen, hogy mínuszba menjen. Ennek feltétele, hogy jó legyen a termés és hogy az energiaárak csökkenjenek – mert ez sem kizárt.

» Ez nagyon biztatóan, ám utópisztikusan hangzik.
Egy csomó megtakarítási intézkedés életbe fog lépni, függetlenül a háború kimenetelétől. Az biztos, hogy a gázfüggés jelentősen csökkenni fog és olyan technológiák fognak elterjedni, amelyek jóval kisebb gázfelhasználást igényelnek. Elképzelhető, hogy újabb gázforrások jelennek meg, nemrég az azeriek jelentették be, hogy 30%-kal több gázt adnának Európának, de ott vannak még a türkmének, a kazahok és Irán is. Néhány éven belül biztos, hogy diverzifikálás lesz, és mivel többlet gáz­kapacitások lépnek be – plusz az LNG felhasználás is nőhet – a végeredmény az is lehet, hogy alacsonyabb lesz a földgáz ára, mint most, és az importban az orosz forrás 10% alá is csökkenhet. Ebből a szempontból már nehezebben lesz Európa sakkban tartható és a nagy ingadozások megszűnnek.

» Gyengülhet tovább a forint, van rá esély?
Csak arra van esély. Most egyelőre úgy látjuk, hogy az erősödés az, amire nem igazán lehet számítani. A magas energia­árak miatt a GDP 5-6%-ának megfelelő összeg vándorol ki az országból, és ez mind deviza. Ez látszik a külkereskedelmi mérlegben is, ami most már masszívan veszteséges. Az első 7–8 hónapban már 3 milliárd eurónál tartottunk és év végére várhatóan 5 milliárd euró körül lesz a hiány. Mivel magas az infláció, logikus lenne, hogy a forint tovább gyengüljön. De hogy ezt számszerűsítve is érzékeltessem: Magyarországon kb. 14% az infláció, az Unióban 8%, ami azt jelenti, hogy olyan 6% (kb. 24 forint) gyengülés ­kellene ahhoz, hogy ugyanott legyen a forint reálértékben, mint korábban. A nagy kérdés azonban az, hogy ez a 24 Ft már megvan, vagy még előttünk áll!

» Ön szerint?
Ha tudnám, már milliárdos lennék, mert befektetnék ­ebbe a piacba és halálra keresném magam! Nyilván nem tudjuk, de az látszik, hogy inkább gyengülés felé hajlik a forint, pont azért, mert a költségvetés hiánya extra nagy és az ­államadósság ­nominális értelemben szintén hatalmas.

» Azért csak van, ami segíthetne a forint jelenlegi helyzetén. Uniós támogatás?
Az EU-s támogatás a forintot megerősítené abban az értelem­ben, hogy várhatóan deviza jön be az országba, amit a MNB-n keresztül váltunk át, tehát a valuta tartalékunk ­nőne, ami ­stabilizálná valamelyest a forintot. De legyünk őszinték! A jelenlegi helyzetet elnézve jövő év első fele előtt várhatóan semmilyen pénz nem fog bejönni, és még azután is kérdés, hiszen erős igények vannak arra, hogy az intézményrendszer egésze változzon meg. Szerintem az át­futási időket is beleszámolva 2023 második fele előtt ebből nem lesz lényegi pénz.

» Az élelmiszerár-sapkák meddig tarthatók fent?
Szerintem hosszabb távon is fenn fognak maradni, nem ­lehet hergelni a lakosságot azzal, hogy megemelik a rezsiköltséget és utána még a csirkefarhát is többe kerül! Pont a legszegényebb rétegeket sújtaná, miközben ennek a terhét csak a kereskedelem viseli. Legyünk őszinték, az állam mit nyerne a megszüntetésével? Nagyobb inflációt, a nagyobb infláció pedig nagyobb nyugdíjemelési igényt takar. Én azt gondolom, hogy az élelmiszerár-sapkák esetében a legvaló­színűbb, hogy még egy jó ideig fennmaradnak. Az persze elképzelhető, hogy a sapka alját megemelik majd.
Az üzemanyagár-sapka a másik nagy kérdés. Az üzemanyag súlya 6% a fogyasztói kosárban, tehát ha ezt elengedik és 700 Ft-os üzemanyagár lesz, akkor az nagyságrendileg 3–4 ponttal emelné meg az éves inflációs rátát, s azt megint oda kell adni a nyugdíjasnak, és így a hatása gyakorlatilag elenyészik a költségvetés számára. Hiába jön be többlet áfa, ha jóval magasabb infláció van, akkor az kihat arra is, hogy az állami/önkormányzati dolgozók bérét is illenék annak ­megfelelően emelni, vagy legalábbis közelíteni. Összességében nem lenne kifizetődő. Szerintem hosszabb távon is fennmaradhat az ársapka, egyszerűen azért, mert logikus. Hogyha ezt is elengedik, akkor jövőre nem 10% lesz az infláció, hanem 14%, ami megint nem néz ki jól egy külföldi befektető számára, és persze felmerül a recesszió is, hiszen ekkora béremelést nem tudnak kigazdálkodni a piaci szereplők.

» Akkor jönne a recesszió?
Jövő évre egyelőre recessziót várunk. Ez persze nagyban függ az árindextől is, tehát ha feltételezzük, hogy jövőre minden sapkát feloldanak, akkor az árindex 2023-ban is elérhetné akár a 14–17%-ot, amit nyilván a bérek nem követnének le, tehát reálbércsökkenés lenne, aminek recesszió a vége.

» Hogyan reagált a lakosság a drasztikus áremelkedésekre?
Látszik, hogy mindenki nekiállt spórolni és az olcsóbb termékek felé fordultak. Nyilván a prémium termékek fogyasztása ilyenkor visszaesik. Mivel enni azért muszáj, a lakosság megpróbál előbb a szolgáltatásokon spórolni. Mindig ez szokott lenni az első lépés, ami kihagyható fogyasztási elem, azt kihagyja és próbál annak megfelelően élni.

» Az FMCG szektorban érdekelt vállalkozók hogyan látják a jövőt?
Ha csak a termelőket nézzük, ott folyamatos volt a beruházás, a mezőgazdaságban is, csak láthatóan kevés eredménnyel, mivel öntözéses beruházások alig történtek, így nem tudták az aszályt kezelni. Az a baj, hogy a termelés technikai feltételei nem a termesztést segítik.
Nyilván most az energiamegtakarító beruházások a különösen népszerűek, de annak az átfutása 2–3 év. Ne felejtsük el, hogy a kamatok is emelkednek, tehát most az a kérdés, hogy melyik az a beruházás, ami elbírja ezt a kamatot – nyilván ezek csak energetikaiak lehetnek. Nem jönnek az EU-s pénzek, a meglévők meg kifutnak, az állam eleve vissza is fogja a beruházásait és ilyen körülmények között a vállalatok nem tudják, hogy beruházzanak-e vagy sem.

» Várható jövőre elbocsátási hullám?
Ha igaz, hogy jövőre mínuszba csúszik a gazdaság, annak részben az lesz az oka, hogy sok elbocsátás lesz. Itt is ­ugyanaz a kérdés, hogy az áremelkedés mennyire hárítható át! Ha nem nagyon tudják ezt megtenni, akkor elbocsátások lesznek, mert a vállalkozások csődbe mennek. Ha valamilyen módon áthárítható, akkor ugyan magas lesz az infláció, de legalább a recesszió elkerülhető.

» Ön szerint elkerülhető?
Ez részben statisztikai kérdés. Én azt gondolom, hogy a technikai recesszió elkerülhető, statisztikai értelemben növekedés lesz, 0 fölött lesz a mutató. De nem úgy fogjuk megélni, mert számolni kell a cserarányromlással is. Most is hiába nőtt a magyar gazdaság 6,5%-kal, a cserearányromlás miatt valójában ez csak 1,8%. Már most is nagyon alacsony a növekedési ütem, ha pedig jövőre 0% körül lesz, akkor technikai értelemben – figyelembe véve a cserearányromlást – az valójában már visszaesést jelent, mert kevesebb ­elkölthető jövedelem marad.

(TERMÉKMIX magazin – 2022. októberi szám)

BELELAPOZOK: