Magyar szénsavas üdítőital-gyártóként helytállni és az élvonalban lenni a nagy nemzetközi gyártók mellett nem könnyű feladat, még akkor sem, ha az egyik legrégebbi magyar üdítőről van szó. A Márkának ez mégis sikerült, köszönhetően a cég folyamatos megújulásának, fejlesztéseinek, kommunikációjának és nagyszerű menedzsment csapatának, ami Pécskövi Tibor, a Márka ügyvezetője mögött áll.

» Milyen fogyasztói elvárások vannak a Márkával szemben?
Az irány alapvetően az, hogy folyamatosan fejlesszünk, folyamatosan tudjunk az újabb generációkhoz szólni, ­legyen szó akár a beltartalomról, a dizájnról vagy az űrméretről. A tudatos fogyasztók igénye pedig egyértelműen a tartósítószermentesség, a csökkentett cukortartalom és a fenntarthatóság. Éppen ezért mi újrafeldolgozott PET anyagot, rPET-et tartalmazó anyagot is használunk. Úttörő szerepet vállalva 30%-os rPET-et használunk a palackjainkban, így már most teljesítjük a 2025. évi előírásokat. Már a tavalyi és az idei évben is töltöttünk 100%-os rPET-be termékeket. Egy zöldmezős beruházásban vagyunk, mindhárom gépsorunk új, amiből az egyik vadonatúj, úgyhogy 100% rPET-tel is tudunk dolgozni, minden gépsorunkon. A tudatosság a cégünk életében itt is megjelenik. Látjuk a jövőt és megvannak azok az addicionális értékek, amiért a fogyasztók minket választanak.

» Milyen termékük, termékcsoportjuk lesz jövőre a fókuszban?
Vannak ízesített vizeink, vitamin vizeink – vannak más típusú termékeink, de alapvetően azért, ha a jövő évi terveinket nézzük, ami az összeladások arányát jelenti, akkor abból 70% a Márka, kb. 10% a second brand, ami saját brand, de nem a Márka név alatt fut, 20% pedig a private label.
Az üdítőitaloknál, szénsavas üdítőknél, de akár a jeges teáknál is valamilyen izgalmas, új ízre folyamatosan szükség van. Nem megy már az, hogy pár termékből álló szortimenttel elvan egy vállalat. Ez alól persze kivétel a kóla. Ez az az íz, ami a teljes szénsavas üdítőital piac 50–52 százalékát elviszi. A kóla egy abszolút fókuszban lévő, legnagyobb volumenben értékesített termék, és mi is szeretnénk ebből a piacból minél nagyobb részesedést megszerezni. Klasszikus és zéró kólánk is van, és ezek űrméretével most rengeteget játszunk és egyre jobban látszik, hogy sikeresek ezek a termékeink. Ez a siker azonban viszonylagos. Kétszázszorosát adjuk el kólából az idei évben, mint tavaly. Kétszáz százalékos növekedés az fantasztikus! Az egyetlen probléma, hogy összességében a kólapiachoz képest még mindig ­kicsi a ­bázisunk, de a következő években még erősebben fogunk fókuszálni a kóla-értékesítésre. A legnagyobb konkurenciánk­nak a két nagy piaci szereplőt tartjuk, akik kólában nagyon erősek. Minél előbb szeretnénk a szénsavas üdítők piacán meg­szerezni a második pozíciót, ehhez pedig ­egyértelműen szükség van a kólára.

» Mennyire nehéz a multikkal versenyezni?
Nehéz. Mindig ki kell használni azokat az előnyöket, amik a mi oldalunkon vannak. Mi egy családi vállalat vagyunk, és ennek minden előnyét és hátrányát hordozzuk egy multival szemben. Én azt gondolom, hogy ebben a nagyon turbulens piaci környezetben, amiben most vagyunk, rengeteg előnye van annak, hogy mi közvetlenül, akár azonnal tudunk dönteni, gyorsan tudunk reagálni minden piaci változásra, ami sokszor versenyelőnyt jelenthet. Hiszen egy multinál vagy nagy cégnél a döntéshozatal nem feltétlenül a helyi piacon történik meg. A fő döntéshozók nem ismerik a piaci szokásokat, csak részben, vagy valakin keresztül értesülnek a piaci folyamatokról.
Nálunk egy viszonylag komoly menedzsment épült föl az elmúlt évek alatt. A tízfős team minden tagja szakma­beli, mindenki ismeri a piacot és gyorsan tudunk döntéseket hozni. Mivel mi, tulajdonosok is operatív módon részt veszünk a cég napi életben, ez nagyon megkönnyíti a munkát.

» Mi a helyzet most az üdítőital piacon?
Most egy nagyon nehéz periódusban vagyunk, amit főleg az alapanyag-árváltozások okoznak. Kb. 25 éve vagyok ebben a szakmában, de még megközelítőleg sem volt ilyen év végénk, hogy szinte hetente érnek minket minden területről olyan mértékű áremelések, amikre nem tudjuk magunkat, a beszerzésünket és a partnereinket sem felkészíteni. Őrület, mi van a most a piacon!
Az biztos, hogy nagyon berögzött a piac, rengeteget küzdünk, mert a partnereinknél abszolút nem fedi le a megjelenésünk a valós piaci helyzetünket, a valós növekedésünket. A láthatóságunk az üzletekben tizede sincs annak, mint a nagyoknak, és mi még így is sokkal nagyobb növekedést tudunk elérni.

» Mi ennek az oka?
A régi berögzött szerződések és egyebek miatt, egyszerűen nem tudunk olyan láthatóságot biztosítani még mindig a termékeinknek, nem tudunk olyan széles választékkal megjelenni, mint a nagyok. Nekünk ki kell könyökölni a helyet a boltokban, míg a két nagy versenytársunknak ez már hosszú-hosszú évek óta adott. Úgy gondolom, nagyon fölül vannak reprezentálva a forgalmukhoz képest, míg a kisebb vállalatoknak, főleg a kisebb magyar vállalkozóknak sokkal nehezebb a hálózatoknál megfelelő láthatóságot elérni. De ettől nem csak mi szenvedünk, hanem az élelmiszeripar minden területe. A pár nagy multinacionális cég az évek alatt szépen lefedte a polcokat, és nagyon nehezen lehet mellettük levegőhöz jutni. Néha nagyon meglepődöm azon, hogy akár még a magyar hálózatoknál is lényegesen nagyobb láthatósága van a nemzetközi multiknak, mint a magyar gyártóknak. Közös feladat lenne, hogy szép lassan elérjük, hogy jobban jelen legyünk, láthatóak legyünk. Van, ahol van rá nyitottság és szívesen dolgoznak a magyar vállalatokkal, de vannak olyan hálózatok is – akár még magyar tulajdonosi háttérrel is – ahol egyszerűen csak az üzlet számít, a profitorientált gondolkodásmód a domináns.
» Pedig azt hinné az ember, hogy most már könnyebb helyzete van itthon a magyar vállalatoknak, a magyar termékeknek. Vagy csak a laikusok gondolják ezt?
Nagyon nehéz. Ráadásul rengeteg olyan brand létezik, amire a fogyasztó azt hiszi, hogy magyar. Persze itt az is kérdés, hogy mit számítunk magyar terméknek. Azt, ami Magyarországon készül, vagy azt, aminek magyar tulajdonosi háttere van? Számomra egyértelműen az, ha valaminek magyar tulajdonosi háttere van. Mert ha nem magyar a tulajdonosi háttér, akkor a profit, a nyereség nem feltétlenül itthon csapódik le, míg a magyar tulajdonú vállalatoknál nagyrészt azt lehet mondani, hogy ez a profit itthon kerül elköltésre, a fejlesztések és további akvizíciók Magyarországon történnek meg. Persze a hazai foglalkoztatottság is nagyon fontos, ahogy az is, hogy itthon készüljön a termék. Az biztos, hogy a tradicionális magyar termékek 90-95%-a külföldi tulajdonban van. Szerencsére azért látunk egyre több olyan magyar céget, akik folyamatosan növekednek, és vannak már olyanok is, akik meghatározó piaci szereppel, piaci részesedéssel rendelkeznek, sőt nemzetközileg is ki tudnak lépni a porondra.
Mi is erre törekszünk. A jövőbeni terveink egy részét már mi is az exportpiacok felé irányítjuk. Látunk magunk körül olyan élelmiszeripari cégeket, ahol ugyanezek a törekvések sikeresek. Jó tudni, hogy vannak olyan magyar élelmiszeripari cégek, akik külföldön is nagyon sikeresen meg tudják vetni a lábukat és itt nemcsak a kelet-közép-európai piacra, hanem a nyugat-európai piacra is gondolok.

» Mennyire okoznak konkurenciát a hálózatok saját márkás termékei?
Nagyon örülünk a diszkont kategória növekedésének, de azt azért lehet látni, hogy a diszkont kategória valamilyen szinten nyirbálja a brand termékeket, aminek már annyira nem örülünk. Az is igaz, hogy private label termékeknél vannak olyan piaci szereplők – 2–3 olyan nagy piaci lánc –, ahol emögött volumen is van, és ahol volumen van, vagy ahol nemzetközi szinten lehet private label termékeket gyártani, ott érdemes ezzel foglalkozni, hiszen a kapacitást nagyon tervezhetően, nagyon jól le lehet vele kötni. De ez egy nagyon vékony mezsgye.
Az idei év döntő lesz, hiszen akkora áremelést kell a piacon végigvinni szinte minden gyártónak, hogy nagyon sokan fognak szenvedni ettől, mivel hirtelen kieshet a forgalmunk akár 50–70%-a, ami private label-ből jön és ez életveszély. Sok céget konkrétan a csődbe fog vinni az, hogyha nem fogják elfogadni azokat az áremeléseket, amik most a piacon vannak, vagy csúsztatják ezeket.
Az élelmiszeriparban átlagosan 20-30%-os áremelkedés megy most végbe, van, ahol lépcsőzetesen jött, van, ahol év végére érkezett, de sajnos az alapanyagár-változások miatt ez mindenkit érint.
A brand termékeknél azt lehet mondani, hogy valamilyen szinten tudjuk kontrollálni az átadói árakat, de a private label termékeknél már nem feltétlen. Mi is szembesültünk azzal, hogy ahol private label töltésünk van, szóltunk, hogy januártól árat kell emelnünk, és azonnal kiírták a tendert. Ilyenkor az a kérdés, hogy ki milyen volument akar ebből a tortából megszerezni, de nagyon sokan, akiknek nagy a private label kitettségük, küzdenek ezzel, sarokba vannak szorítva. Tapossák a gyártókat és préselik bele ezekbe a szituációkba. Ezek az okok vezetnek ahhoz, hogy sokan kiesnek a piacról, a kiesett piacrészt nehéz pótolni, a kapacitásokat nehéz felépíteni erre, és mivel mindenki ezzel szenved, ez egy idő után egy ördögi körré válik, és kevés gyártó marad, aki szívesen vállalja fel ennek a terheit.

» Mennyire hűségesek a vásárlók a Márkához?
Nagyon sokat dolgoztunk ezen az elmúlt években, folyamatosan kampányolunk és rengeteget költünk arra, hogy a márkánk ismert legyen. Talán ennek köszönhető, hogy még a nem mindig megfelelő láthatóság ellenére is keresik a termékeinket a fogyasztók. Úgy gondoljuk, hogy a szénsavas üdítők ­piacán – és most már a tea és gyümölcslé piacon is – megkerülhetetlenek vagyunk. Ez annak is köszönhető, hogy rengeteget kommunikálunk a fogyasztókkal. Éves szinten két nagy kampányunk van, most is készülünk már a jövő évire, de a legnagyobbal 2023-ban fogunk megjelenni, az 50. születésnapunkra. Mostanra már eljutottunk arra szintre, hogy egy évben négy hónapot tudunk olyan szinten kommunikálni, mint a leg­nagyobb külföldi, ­multi versenytársaink. Az igaz, hogy ők képesek ezt szinte 12 hónapon keresztül megtenni, de arányaiban nagyon jók a mi számaink, és emiatt azt gondolom, hogy tényleg van egy nagyon erős fogyasztói bázisunk, aki minket választ.

» Ezek szerint Önöket nem viselte meg a vírushelyzet?
Mi is úgy gondoltuk, hogy rengeteg problémával fogunk küzdeni, ehhez képest fantasztikus évünk volt a tavalyi, 34%-os növekedést értünk el és az idei eredményünk sem fog sokkal elmaradni ettől. Akkorát nőttünk idén is, hogy nem volt elegendő kapacitásunk a nyáron, újra bértöltést kellett végez­tetnünk. Mostanra a harmadik gépsorunk is beüzemelésre került, úgyhogy most már egy nagyobb kapacitással tudunk nekimenni a jövő évnek. Köszönhető ez annak is, hogy a klasszikus ízekben még mindig van tartalék. Azt gondolná az ember, hogy nem fogunk tudni eladni több meggyet, szőlőt, narancsot és málnát, de tudunk.
Még mindig úgy gondoljuk, hogy nagyon sok hálózatnál és független piacon van ebben még növekedési potenciál, van hova fejlődni. A környező országokban is elindult a brand építésünk, Romániában már saját céggel rendelkezünk, a román piacon most már láthatóak vagyunk, valamint az ukrán és olasz piacon is elkezdtünk már kommunikálni.

» A Márka meggy íze még mindig olyan, mint évtizedekkel ezelőtt?
Nem, abszolút nem. A receptúra a fogyasztói igények ­miatt szinte folyamatosan változóban van. Nagyon sokan emlékeznek még arra, hogy a Márka meggy és málna milyen szép ­pirosra színezte a nyelvüket. Ez két abszolút mesterséges színezéknek volt köszönhető, és természetesen ma már ilyen típusú élelmiszer-adalékanyagokat nem használunk, mint ahogy annyi cukrot sem, mint amennyit az eredeti receptúra írt. Nem akarjuk becsapni a fogyasztókat, ez a termék nem az a termék, ami 50 évvel ezelőtt volt.

» Mi a fél évszázados vállalat sikerének a titka?
A siker titka talán a kollégáink és a csapatmunka erejében van. Elképesztő elhivatottság van a menedzsmentben és ez látszódik is az eredményeinken. Számomra megdöbbentő a kollégáimnak az ereje, ambíciója, ami néha még az enyémet is túlszárnyalja, és én érzem magam rosszul, hogy milyen lusta vagyok, hogy engem ez már nem érdekel annyira, mint őket. Nagyon sok ütközettel, konfliktussal járó menedzsmentünk van, nem mondom, hogy könnyű a mindennapi élet, viszont megvan ennek az eredményessége. Eddig több jó döntést sikerült meghozni, mint rosszat, és ami a legfontosabb, hogy meg merjük hozni ezeket a döntéseket.
Nem állunk meg, folyamatosan innovációban vagyunk. Aki végigköveti az elmúlt négy évünket, láthatja, hogy itt ­állandó építkezés van, ami abból adódik, hogy 10 percre sem állunk meg. Jövő októberben érkezik a negyedik gépsorunk is.

» Ön hogy viseli a mostani helyzetet, a rengeteg változást és az ezzel együtt járó stresszt?
Vannak hullámvölgyeim nekem is, most például egy olyan időszakot élünk, amitől sok ember bestresszelődik – gondolok a mérhetetlen turbulens alapanyag- és egyéb kondíciós változásokra. Én személy szerint ezt kimondottan élvezem, hogy olyan problémákat kell megoldani, ami nem mindennapi.
Ez most egy izgalmas időszak, amellett, hogy ­elképesztő stresszel jár, de azt merem mondani, hogy engem rendesen felpörget.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2021. decemberi szám)

aktuális lapszámunk digitális verziója itt elérhető: