Interjú

A mangalica sertésnek hazánkban 200 éves múltja, ezen belül 50 éves sikertörténete van. Az 1970-es évek végén a kihalás szélére került sertésfaj jelenleg a reneszánszát éli.
Amíg régen a mangalica a szegények eledele volt, ma már prémium termék. Az Országgyűlés határozatával 2004-ben a védett őshonos, vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták között a mangalicát is nemzeti kinccsé nyilvánította. Jelenleg a mangalicatenyésztés letisztulóban van Magyarországon, erről és a piaci változásokról Tóth Pétert, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnökét kérdeztük.

» A pandémiás helyzet mennyire okozott problémát a mangalicatenyésztés életében?
A mangalicatenyésztés ugyanolyan rendben zajlik most is, mint két évvel ezelőtt. A pandémia hatása meglepő módon bennünket nem érintett úgy, mint a nagyüzemi sertéstenyésztőket vagy más prémium népies termékek gyártóit. A Horeca leállása sem okozott akkora problémát, mint amire számítottunk. A mangalica sertések előállítása, feldolgozása és az ­abból származó húsoknak az értékesítése gyakorlatilag a Covid időszak alatt ugyanúgy zajlott, mint előtte, sőt! Az elmúlt egy évben az élő állatokban és termékekben egy jelentős áremelkedés is bekövetkezett, kvázi hiány keletkezett a termékből, ami teljesen ellentmond minden várható elképzelésnek és ­piaci ­véleménynek, még az én elképzeléseimnek is. Amikor 2020 márciusában bezártak az éttermek Budapesten és világszerte, végigfutott bennem a gondolat, hogy ennyi volt, de két hét döbbenet után megint elkezdtek rendelni.

» Mekkora Magyarország mangalicaállománya?
Éves szinten olyan 60.000 mangalica hízó kerül előállításra ma az országban. Ez a szám a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által előállított állatokra vonatkozik. Ez egy nagyon alacsony szám, hiszen ezt a mennyiséget – amit mi 200 különböző helyen állítunk elő az országban – egy ­nagyüzemi sertéstelep egyedül előállítja. Tenyésztőink többsége családi gazdaság, 30-50 kocás integrált gazdasági modell, ami azt jelenti, hogy a mangalicatenyésztés a legritkább esetben a fő profilja a tevékenységüknek.

» Mi a sorsa az évi hatvanezer hízónak?
Ennek a 60 ezer állatnak körülbelül a fele elkel közvetlenül a tenyésztőtől, 15.000 darabot a sonkát exportáló spanyol-­magyar vegyesvállalat, a mi cégünk, az Olmos és Tóth Kft. vásárolja fel. Marad még 15.000 hízó azoknál a családi gazdáknál, akik fesztiválokra mennek vele, és körülbelül harminc tenyésztő, aki saját brandként van jelen piacokon és üzletekben. Egyik csatornát sem befolyásolta a Covid-helyzet, olyannyira, hogy a magyar kormány pont a MOE javaslatára, a legszigorúbb járványügyi intézkedések során sem záratta be a termelői piacokat, mondván, ez alapellátási kérdés.

» Jól látom, hogy kevesebb mangalicából készült húskészítmény van mostanában a boltokban és piacokon?
2018 előtt sokkal nagyobb számban lehetett találkozni a piaco­kon mangalica termékekkel, de valljuk be, az nem feltétlenül volt jogszerűen mangalica termék. Pár évtizede már küzdünk azért, hogy csak jogszerűen lehessen használni a mangalica megnevezést, hiszen, ha nem rendelkezik valaki azokkal az uniós és magyar jogszabályokban leírt dokumentumokkal, származási igazolással, törzskönyvekkel és ellenőrzésekkel, akkor jogszerűen nem is nevezheti mangalicának a sertését.
Folyik egy piactisztítás, 2018 tavaszától ezért is tűnnek el a piacokról azok a háztáji termékek, amikre könnyen mondta rá egy piacos gazda, hogy mangalica. Mi is érezzük, hogy egy önkéntes jogkövetésre való kényszerítés van, de mi, a MOE tagjai örülünk, hogy nem lehet most már ezt jogellenesen, szabálytalanul csinálni.
Viszont az, hogy kevesebb a mangalica termék, ­nemcsak emiatt van, hanem két-három éve, amikor megjelent Magyar­országon az afrikai sertéspestis és a vad sertésekben kimutatták a vírust, szigorú védőintézkedést hoztak. Ennek hatá­sára, ha találtak valahol egy elhullott vaddisznót, ­bizonyos ­átmérőjű területen belül az összes sertéstelepet fel­számolták, nehogy véletlenül berobbanjon a járvány. Ez elég sok manga­lica­tenyésztőt is érintett, emiatt 2020 végéig kevesebb mangalica volt. Most fut fel megint az újraindított telepek nagy része.
Az állategészségügyi szigor, amit 2018-ban bevezettek, azt is eredményezi, hogy a kisgazdák abbahagyják a mangalicatenyésztést, mert nem tudták teljesíteni a feltételeket. A nagyon kicsik, a megélhetési tenyésztők három év türelmi időt kaptak, és a kormányzat kártalanítási eljárás után megszünteti a működésüket. Viszont így erősödnek a jobb családi gazdák, vagy az a nagyüzemi export­tevékenység, ami nekem van. A szektor átalakulóban van. Azt fogják látni, hogy kevesebb ajánlat van, de ami van, az jobb. Megvannak már azok a mangalicatenyésztők, akik magas minőséget képviselnek.

» Akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mangalica termékek prémium termékek, amit nem engedhet meg magának mindenki?
Hatalmas változás történt az utóbbi harminc évben, mégpedig, hogy ez az egyoldalú zsír- és szalonnatermelő sertés, ami korábban a szegények eledele volt, most a reneszánszát éli. De valójában már nem a zsírja miatt tartják, hanem a benne lévő kevés, de nagyon magas minőségű hús miatt. Éppen ezért kiváló hústermékeket lehet előállítani belőle, viszont elég drágán. Költséges a tenyésztése, így arra nem megfelelő, hogy tömegigényeket elégítsen ki.
Igen, a mangalicának megváltozott a pozíciója, ­prémium termék lett. Alkalmi étellé vált, de ennél nincs is több belőle. Komoly problémával szembesülnénk, ha most hirtelen megnőne rá a kereslet. Nem is célunk, hogy olyan sok legyen belőle, jó ez így.

» Mire számít, mit hoz a jövő?
Csökken a mangalicatenyésztők száma, a kis tenyésztők kiesnek, nem bírják teljesíteni a követelményeket. Az eddigi 230 tag az elmúlt pár évben 170-re csökkent, de a kocák létszáma nem fogyott ilyen mértékben. Tízezer koca szaporulata az, ami kényelmesen értékesül. Ez a következő 10 évben megduplázódhat, de nagyon sok akkor sem lesz, tömegtermékké sosem fog válni. Nem vagyunk növekedési kényszerben. A magyar sertésállománynak a mangalica jelenleg kb. 1–3%-át teszi ki.
Én arra számítok, hogy pár éven belül kb. 100 darab mangalicatenyésztő lesz, de nőni fognak a tenyészetek méretei. Úgy számolom, hogy gazdaságonként 100–200 koca körüli tenyészetek lesznek, mert ebből egy családot már kényelmesen el lehet tartani, úgy, hogy az állatoknak a melléktermékeit, a trágyát is fel tudják használni az ökológiai szemléletű farmergazdaságokba, nem terhelik túl a környezetüket és magas minőséget tudnak tartani. A mangalica a magyar népies gasztronómia része, de társadalmi jelentősége is van, hiszen amíg van igény és fizetőképes kereslet a minőségi élelmiszerre, addig van mangalica is.

(TERMÉKMIX magazin – 2021. májusi szám)