A többi fehérjekategóriával összehasonlítva a növényi alapú húsok mutatták a legerősebb növekedést minden felhasználási formában 2019 óta.
A Circana kutatása szerint a növényi alapú húspótlók éttermi fogyasztása 2019-hez képest 48%-kal nőtt Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Spanyolországban – írja az ESM.
Ezzel szemben az összfogyasztás más élelmiszerfehérje-kategóriákban csökkent, köztük a marhahús (-5%), a sertéshús (-16%), a csirke (-5%), a hal/tengeri ételek (-13%) és az egyéb húsok (-20%) esetében. A növényi alapú termékek az elmúlt években egyre népszerűbbek, mivel a gyorsétteremláncok és éttermek Európa-szerte igyekeznek megfelelni a fenntartható, egészségesebb és kegyetlenség-mentes menüválasztékra növekvő igényeknek. A fogyasztók mintegy 45%-a mondta, hogy hűségesebb a fenntarthatóságra figyelmet fordító éttermekhez, és az adatok szerint Olaszországban a legerősebb az aggodalom (56%), majd Spanyolországban (49%), míg az Egyesült Királyságban a leggyengébb (38%).
A többi fehérjekategóriával összehasonlítva a növényi alapú húsok mutatták a legerősebb növekedést minden felhasználási formában 2019 óta. Az adagok száma összességében minden fehérje kategóriában csökkent, egy kivétellel: a hamburgerekében. Míg más formátumok, például a szendvicsek és a wrapek esetében csökkent az adagok száma, addig a hamburgereknél folyamatos a növekedés (marhahús +4%, csirke +16%, hal +11%, egyéb húsok +14%).
Jochen Pinsker, a Circana európai élelmiszeripari részlegének vezető alelnöke közölte, hogy a növényi alapú termékekre, illetve a hamburgerekre jelentős a piaci növekedés, és ez a lendület várhatóan 2024-ben is megmarad. Annak ellenére, hogy az éttermi fogyasztás általánosságban csökkent, a növényi alapú hamburgerek fogyasztása 2019-hez képest 90%-kal nőtt a 2023 augusztusával zárult évben, és 20%-kal az előző évhez képest. Pinsker szerint az adagok csökkenése a különböző fehérjecsoportokban inkább a termékek értékesítési formátumától függ, mintsem a tényleges fehérjetípustól. Így míg a marhahúsadagok összességében csökkentek, a marhahúsburgerek esetében 4%-os a növekedés. A csirke- és halburgerek szintén növekedtek, és jelentős a növekedés a növényi alapú hamburgerek esetében. Ez annak is köszönhető, hogy egyre többen dolgoznak otthonról, emiatt az egykor a munkahelyen fogyasztott egyéb formátumok, például a szendvicsek és a wrapek adagjai csökkentek.
A növényi alapú termékekre a növekvő keresletet főként azok generálják, akik a húsfogyasztást szeretnék csökkenteni. Bár a vegán és vegetáriánus fogyasztók a lakosság csak 2%-át, illetve 6%-át teszik ki az említett öt nagy országban, a teljes lakosság 25%-a követ flexitáriánus étrendet.
A tanulmányból kiderült az is, hogy az élelmiszer-szolgáltatási piac kiadásai 2024-re várhatóan elérik a 338 milliárd eurót az öt nagy országban, ami 17 milliárd euróval több 2023-hoz képest, és 29 milliárd euróval több, mint a 2019-es szint volt. A vegetáriánusok és vegánok száma Európában várhatóan stabil marad, míg a flexitáriánusok száma tovább nő. A felmérés szerint ez a tendencia hosszú távú növekedési lehetőséget jelent a márkáknak. Ráadásul a növényi alapú alternatívák várhatóan költséghatékonyabbak lesznek, mint húsos társaik.
