Két és fél évi mélypontra lassult az éves brit infláció üteme márciusban.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán ismertetett adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal voltak magasabbak a múlt hónapban, mint egy évvel korábban.
A tizenkét havi infláció jelentős ütemben csökken: februárban 3,4 százalékos, januárban még 4 százalékos éves inflációt mértek Nagy-Britanniában.
Az ONS hangsúlyozza szerdai beszámolójában, hogy a márciusi 3,2 százalékos éves ütem több mint két és fél évi mélypont, legutóbb ugyanis 2021 szeptemberében volt ennél alacsonyabb az infláció: abban a hónapban 3,1 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet.
A tizenkét havi brit infláció 2022 szeptembere és 2023 márciusa között minden hónapban túllépte a tíz százalékot, és 2022 októberében tetőzött 11,1 százalékon. A 2022 októberében mért ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában. Az indikatív modellezéssel hosszabb távra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel.
A márciusi inflációs adatokról szóló szerdai beszámolójában a brit statisztikai hivatal kiemeli, hogy az élelmiszerek éves drágulási üteme a múlt hónapban 4 százalékra - 2021 novembere óta a legalacsonyabb szintre - lassult a februári 5 százalékról.
Az ONS hangsúlyozza azt is, hogy az élelmiszerek éves drágulási üteme tizenkét hónapja folyamatosan lassul. Az éves összevetésben mért brit élelmiszerár-infláció tavaly márciusban tetőzött 19,2 százalékkal, amely 45 éves rekord volt. Az élelmiszerárak 2023 májusa és az idei év márciusa között átlagosan alig 2 százalékkal nőttek. Az ONS összehasonlításként kiemeli szerdai beszámolójában, hogy 2022 márciusa és 2023 májusa között az élelmiszerek 22 százalékkal drágultak. A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a brit infláció az ütemes lassulás ellenére még mindig meghaladja a jegybanki célszintet. A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – 2021 decemberében agresszív szigorítási ciklust kezdett, és az addigi 0,10 százalékos mélységi rekordról tizennégy kamatemeléssel a jelenlegi 5,25 százalékra – 15 éves csúcsra – emelte alapkamatát.
A legutóbbi öt kamatdöntő ülésen azonban a monetáris tanács már nem módosította irányadó kamatát, és Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója az elmúlt időszakban többször is utalt arra, hogy a kamatcsökkentési ciklus a 2 százalékos inflációs cél elérése előtt is megkezdődhet.
(MTI)