Franciaországban az augusztusi szőlőbor előzetes termésbecslés alapján a gazdák várakozásaihoz képest kisebb lesz a termékiesés a kedvezőtlen időjárás, a csapadékhiány és a növényegészségügyi problémák ellenére.
2024-ben a francia agrárminisztérium által közzétett előzetes szüreti kilátások alapján 40-43 millió hektoliter bor előállítására alkalmas szőlőtermés várható, ami 10-16%-kal marad el a 2023. évi terméstől és 3-10%-kal kevesebb, mint az ötéves átlag. Ez alapján nem valószínű, hogy Franciaország megtarthatja a világ vezető bortermelője címet, amelyet 2023-ban vett át Olaszországtól (aki 2015 óta a cím birtokosa).
A terméskiesést elsősorban a nyár eleji csapadékos időjárásnak köszönhető jelentős lisztharmat fertőzések okozták, de sok helyen a feketerothadás is megjelent. Emellett a virág- és a korai bogyóhullás, illetve a fürtön belüli változó bogyóméretek is hozzájárultak a termés mennyiségének csökkenéséhez. Helyenként a tavaszi fagykárok és a nyári jégverés is komolyabb terméskiesést eredményezett (pl. Champagne-ban, Chablis-ban). Az északabbra fekvő, csapadékosabb területeken a jobb vízellátottság ugyanakkor valamelyest enyhíteni tudja a terméscsökkenést.
Bordeaux-ban több tényező is hozzájárul a bortermelés visszaeséséhez: 8 000 ha szőlőt kivágtak támogatással, emellett a lisztharmat folyamatos nyomást jelentett a termelők számára. 5500 ha szőlőt elvert a jég (Medoc-ban és Libourne-ban), emellett a virág- és korai bogyóhullás is jelentkezett a borvidéken. Gironde-ban a termelők további 20 000 ha szőlőültetvény kivágását tervezik, amely hosszú távon csökkentheti a termésmennyiségeket. Így megvan a remény arra, hogy visszatérhet a kereslet és a kínálat egyensúlya a borvidéken, ahol a piaci szerkezeti egyensúlyhiány elsősorban a OEM bordeaux-i vörös boroknál jelentkezik.
A déli területeket eltérő időjárási hatások érték ebben az évjáratban. Egyes termőkörzetekben (pl. a Pireneusok lábánál a tengerparti területeken) az aszály okoz rendkívüli terméscsökkenést. A Provence-i régióban és a Rhône-völgyében a tavaszi fagyok, majd a lisztharmat okozott terméskiesést.
Összességében a vegetáció fejlődése 7-14 nappal marad el az átlagoshoz képest, míg az aszállyal sújtott területeken a szüret 10-14 nappal korábban kezdődött a szokásoshoz képest.
Tekintettel arra, hogy a szüret befejezéséig több hét hátra van, az időjárási események még számottevően befolyásolhatják a végső bortermés mennyiségét Franciaországban.
(NAK)