A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2026-ban is elkészítette mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatását, amelyben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak a vállalatok az AI terjedéséhez, milyen lehetőségeket látnak benne, és milyen hatásokra számítanak a működésük kapcsán. A jelenlegi elemzés az AI megbízhatóságának vállalati megítélését, valamint az AI-használatra vonatkozó belső szabályozások alakulását vizsgálja.
A mesterséges intelligencia által generált tartalmak megbízhatóságának vállalati megítélését mérő, -100-tól +100-ig terjedő egyenlegindex 2026-ban -0,7 pontot ért el, szemben a 2025-ös -14,7 pontos értékkel, ami 14 indexpontos javulást jelez. Azok aránya, akik egyáltalán nem bíznak az AI-ban, 15%-ról 4%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan azok aránya, akik megbízhatónak tartják az AI által generált tartalmakat (4-es vagy 5-ös értékelés), 20%-ról 28%-ra emelkedett.
Forrás: GKI
A vállalatméret szerinti bontás mérsékelt különbségeket mutat. Ágazati bontásban az egyenlegindex az iparban -21,4 pontról -6,5 pontra, a kereskedelemben -12,1 pontról +2,5 pontra, az építőiparban pedig -28,8 pontról +5,6 pontra emelkedett. A legjelentősebb javulás az építőiparban figyelhető meg, ahol az index negatívból pozitív tartományba került. Ez arra utal, hogy az AI által generált tartalmak megbízhatóságával kapcsolatos fenntartások mindhárom ágazatban mérséklődtek.
Az AI megbízhatóság megítélésének javulása mellett elindulni látszik egyfajta tudatosság a belső szabályozásokkal kapcsolatban. A teljes mintára vetítve a vállalatok 14%-a rendelkezik mesterséges intelligenciára vonatkozó belső szabályozással, amely 10 százalékpontos javulást jelent a tavalyihoz képest, miközben a cégek 86%-továbbra sem rendelkezik ilyen keretrendszerrel. Ezt részben a technológia újszerűsége és a vele kapcsolatos ismeretek korlátozottsága magyarázza.
A vállalatméret szerinti bontásban trendszerű különbség figyelhető meg: a nagyobb vállalatok magasabb arányban rendelkeznek AI-ra vonatkozó belső szabályozással. A mikrovállalatok 8%-a, a kisvállalatok 14%-a, a közép- és nagyvállalatoknak pedig 16%-a számolt be ilyen jellegű AI-keretrendszerről. Az előző évhez képest az iparban, a kereskedelemben és az építőiparban is nőtt az AI-ra vonatkozó belső szabályozással rendelkező vállalatok aránya. A legnagyobb emelkedés az építőiparban (az arány 0%-ról 22%-ra nőtt) és a kereskedelemben (7%-ról 18%-ra emelkedett a ráta) figyelhető meg.
Amennyiben kizárólag az AI-t ténylegesen használó vállalatokat vizsgáljuk, a belső szabályozások elterjedtsége magasabb. E vállalati körben már 25% rendelkezik AI-ra vonatkozó belső szabályozással. A vállalatméret szerinti különbségek is markánsabbak: a mikrovállalatok 15%-a, a kisvállalatok 24%-a, a közép- és nagyvállalatoknak pedig 31%-a számolt be ilyen keretrendszerről. Az ágazati bontásban különösen az építőipar (42%) és a kereskedelem (30%) emelkedik ki a belső szabályozással rendelkező vállalatok arányát tekintve.
Összességében az eredmények az AI vállalati megítélésének fokozatos javulására utalnak: a technológia megbízhatóságával kapcsolatos bizalom erősödik, miközben az alkalmazás tudatosabb használatának igénye is megjelenik. Ugyanakkor a belső szabályozások még nem váltak általánossá, ami arra utal, hogy a vállalatok technológiai nyitottsága egyelőre nem minden esetben jár együtt a használat intézményesült kereteinek kialakításával.
(GKI)
