A magyarok közel fele már online szerzi be a kívánt prémium terméket, ezzel lassan közelít a 61 százalékos európai és a 69 százalékos világátlaghoz. Sőt 15 százalék akár szívesen rendel a tengerentúlról is, és leginkább magasabb minőségű kávéért/teáért ad ki több pénzt, derült ki a Nielsen, a fogyasztók prémium termékekhez kapcsolódó percepcióját felmérő, 64 piacon végzett online globális tanulmányából.
A Nielsen „Changing Consumer Prosperity” riportja az online kiskereskedelem erőteljes előretörési trendjét mutatja a prémium termékkategóriák tekintetében, amelyből mind nagyobb szeletet hasítanak ki a helyi webshopok (Európában a fogyasztók 45%-a voksol a helyi kereskedőre; itthon pedig a prémiumtermék-vásárlók egyharmada).
A hagyományos boltok emellett őrzik bástyáikat: 100-ból 81 magyar még mindig itt vásárolja meg a vágyott minőségű terméket, ezzel szemben az öreg kontinensen ez „csupán” a fogyasztók épphogy háromnegyedére igaz. Érdekesség, hogy a magyarok 8 százaléka akár repülőre is ül, hogy beszerezze a maga külföldi „prémium cuccát”, ami még mindig a globális átlag (15%) nagyjából fele, igaz, az európai átlagtól (13%) nem marad el kirívó mértékben.
A prémium szóhoz a fogyasztók legfőképp a kimagasló minőséget (56%), a teljesítményt (51%), a dizájnt (43%), a termékélményt (42%) és a márkát (42%) kapcsolják. Ötből kettő globális átlagfogyasztó (41%) hajlandó többet fizetni a „bióbb” vagy csak természetes összetevőkből álló termékekért. A fenntarthatóságot és társadalmi felelősségvállalást kidomborító termékekre is a vevők jelentős hányada (38 és 30%) hajlandó nagyobb összeget áldozni.
A hazai fogyasztók körében a prémiumtermékek fő vonzereje a kimagasló minőség vagy termékbiztonság, ezért 43 százalék hajlandó mélyebben a pénztárcájába nyúlni. Az extrafunkciókért vagy pluszteljesítményért 100-ból 39-en fizetnének többet, míg a környezettudatosságot, fenntarthatóságot szem előtt tartó termékek a hazai fogyasztók közel egyharmadának (28%) érnek többet. A származási ország és a társadalmi felelősségvállalás kevesebb, mint a fogyasztók 15 százalékának éri meg a prémiumárat.
„Egy sor termékkategóriában tapasztalható a prémiumszegmensek előretörése; az olyanoké, amelyek kényelmi, egészséges vagy extra élvezeti szempontból tudnak valami újat, többet” – mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Magyarország ügyvezető igazgatója. „Mindez összhangban van azzal, hogy, hozva az európai átlagot, 10-ből közel 9-en szívesen fizetünk többet azért, ha valami kiváló minőséget képvisel.”
A magyarok leginkább kávéra/teára, ruhára/cipőre, tejtermékekre, mosószerre és testápolási termékekre hajlandók többet költeni a prémium minőség jegyében. Európában a ruha/cipő, szórakoztató elektronika, hús- és halfélék, kávé/tea és tejtermék kategóriákért hajlandók megfizetni a fogyasztók a magasabb árat.
Magyarországon legkevésbé bébiételre, fagyasztott vagy mirelit zöldségre, sós ropogtatnivalóra és ételízesítőkre (ketchup, mustár, majonéz; stb.) fordítanánk magasabb összeget prémium minőségért cserébe.
