Sok éven át tartó töretlen fellendülés után szokatlan kihívásokkal állnak szemben az e-kereskedelem hazai szereplői: a makrogazdasági helyzet, a fogyasztás visszaesése, az erősödő régiós verseny és a skálázhatóság problémái mind-mind nehezítik a pályát. Az Ecommerce Hungary Egyesület (ECH), a szakma legnagyobb hazai szervezete professzionális stratégiai tervezésre, és a tervek következetes végrehajtására bíztatja az e-kereskedőket.
A GKID legutóbbi felméréséből kiderül, hogy az online piacon infláció alatti a forgalombővülés, a belföldi piac mérete stagnál, sőt enyhén csökken, bár a rendelésszámok növekednek. Mindeközben nő az import, ráadásul a friss kutatásból az is látszik, hogy egyre több kategóriában jelennek meg külföldi webáruházak.
Az online kereskedelemben is elengedhetetlen a szisztematikus márkaépítés, a profi marketing, és amiről ma a legtöbb szó esik, a teljes ügyfélélmény fejlesztése. Sajnos ezek tekintetében a hazai cégek pár évvel le vannak maradva a környező országokból érkező versenytársaikhoz képest. A hosszú távon sikeres e-kereskedelemhez nem elegendőek a bárki által megvehető, automatizált megoldások: saját egyedi értékajánlatokra van szükség, ki kell emelkedni a tömegből.
Györke Zoltán, az ECH nagyvállalati tagozatának elnöke szerint egy telített piacon az az üzlet nyer, amelyik a vásárlónak jobb márka- és ügyfélélményt tud adni. Már csak ezért is fontos meghatározni, hogy kik tartoznak a célcsoporthoz, a megcélzott ügyfélkör hogyan érhető el, mi jelent számukra értéket, mivel biztosítható a hűségük.
„Nincs univerzális módszer, amit mindenkinek alkalmaznia kell, hiszen minden a célcsoporttól függ. Lényeges, hogy a közösségi e-kereskedelmet, a közösségi médiát és Google Ads-t is a helyén kezeljük. Bármennyire hatékonyak ezek az eszközök, egy ponton túl nem biztos, hogy a legjobb stratégia kizárólag rájuk építeni. Fontos, hogy az online és offline marketing eszközök széleskörű és kreatív használatával, többféle értékesítési és kommunikációs csatorna kombinálásával építsük a márkánkat és fejlesszük az ügyfélélményt, hiszen csak így lehet visszatérő vásárlókat szerezni.”
Kiemelt szerepet kap a szakmában perszonalizációnak nevezett testre szabás, vagyis a felhasználói élmény, illetve a felhasználói felületek adott ügyfélcsoportokhoz, vagy akár konkrét vásárlókhoz igazodó tervezése és fejlesztése, hiszen egy adott termék vásárlásnál az a webáruház jut a fogyasztó eszébe, ahol megkapja az általa elvárt vásárlói élményt, árat és kiszállítási feltételeket. Ennek eléréséhez olyan háttérrendszerekkel érdemes dolgozni, amelyek nem csupán a szokványos, hanem az egyedi fogyasztói igényekre is optimalizálnak.
„Az egész piacot tekintve lassú visszarendeződést, alacsony növekedést várok 2024-ben. Meg merem kockáztatni, hogy elindul a konszolidáció, hiszen nem biztos, hogy a magyar piac el tud tartani ennyi webáruházat. Az a kérdés, hogy szintet tudnak-e lépni a magyar e-kereskedők a stratégia, a vásárlói élmény, a márkázás és az operatív képességek területén. Hiszen lesz növekedés, de vajon ki fog hasznot húzni belőle? A hazai kereskedők, vagy további cseh, lengyel, román és szlovák térhódítás lesz a magyarországi online piacon? Egyesületünk mindent megtesz azért, hogy tagjai világosan lássák a versenyképességi problémákat, tudatosan és felkészülten, stratégiai gondolkodással kezdjenek hozzá rendszereik fejlesztéséhez. Örömmel tapasztaljuk, hogy egyes tagjaink komolyan nekiláttak a munkának, külföldi akciókat terveznek, különböző összekapcsolt csatornákkal, különleges kiszolgálási módokkal kísérleteznek, a nemzetközi piacon is versenyképes hazai szolgáltatókkal szövetkeznek, olyan új technológiákat állítanak hadrendbe, mint a manapság nagy érdeklődést keltő mesterséges intelligencia. Figyeljük, hogy a fejlődő eszköztárból mi válik be, és igyekszünk azokat a rendezvényeinken, konferenciáinkon, szakmai találkozóinkon minél szélesebb körben terjeszteni” – mondja Györke Zoltán, az ECH nagyvállalati tagozatának elnöke.
