Az Index által megszerzett törvénytervezet szerint a kormány új lövészárkokat ás a kiskereskedelmi láncok ellen. A tervezet szerint megadóztatnák a parkolást az áruházakban, kötelező létszámnövelést rendelnének el, de az áruházak buszjáratait és a reklámkiadásokat is szabályoznák.
Az előterjesztés az Index szerint a mostani élelmiszerbotrányra is hivatkozik: azért akarják az áruházláncokat újabb terhekkel sújtani, mert gyakran nem ugyanolyan termék érkezett azonos márkanéven Közép-Európába, mint amit a nyugati vásárlók kaptak. (Aminek nincsen sok köze az üzletekhez.)
Kötelező létszámbővítés
A kormány szerint a nagy áruházláncok nem foglalkoztatnak elég embert, ezért „a fogyasztók sok esetben nem kapják meg időben a megalapozott döntéshez szükséges, megfelelő minőségű információkat”. Így kötelezővé tennék a létszámbővítést az áruházakban, mégpedig olyan módon, hogy a kereskedelmi láncok nettó árbevételét elosztották az átlagos létszámukkal, így kijött bruttó 36 millió forint – ezek után minden áruházláncnál meg kellene nézni az előző évi bevételt, azt elosztani 36 millióval, és ami kijön a kerekítés után, annyi embert kell alkalmazni.
Kisméretű szupermarket?
Módosítanák, hogy mit jelent diszkontnak és szupermarketnek lenni, „mivel egyre több diszkont létesít hűtőpultot, ezzel kijátszva azt, hogy 2018. január 1. után a világörökségi területeken tovább üzemelhessenek, továbbá az ellenőrzések átláthatóvá tétele miatt javasolunk egy új üzletkategória – kisméretű szupermarket – bevezetését” – írja a hírportál.
20 milliárd parkolásból
Képbe került újra vasárnapi boltzár utáni terv is: Aki vasárnap dolgozik, az 100 százalékos bérpótlékot kaphat, ahogy azt is törvénybe írnák, hogy havonta legalább két hétvégi szabadnap mindenkinek jár.
Az áruházak parkolóiból is hasznot húzna a kormány Környezethasználati díjjal. A díj pontos mértékét még nem határozták meg, de éves szinten körülbelül 20 milliárd forint bevételt szeretnének ebből. Felmentést a kétezer fősnél kisebb települések boltjai kaphatnak ez alól.
Maximált rekámköltés
A reklámpiacot is radikális változás érné a tervezettel, ugyanis a reklámtörvény átírásával kimondanák, hogy a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek a bevételük legfeljebb 0,5 százalékát költhetik reklámokra, mindezt azzal az indoklással, hogy így tudatosabban választhatnak a fogyasztók. A reklámköltségek között kellene elszámolni azt is, ha egy áruházlánc ingyenes buszjáratot működtet – vagyis a terv a láncok saját buszainak végét, de minimum a járatok számának drasztikus csökkentését jelentheti.
Ha így megy nincs több gyűjtőcsomag
Azt is megtiltanák, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben gyűjtőcsomagban áruljanak termékeket – kivételt ez alól a zöldség-gyümölcs és az italok jelentenének.
Központosított ellenőrzés
A kormány megerősítené és központosítaná az élelmiszerláncok ellenőrzését. Megerősítenék a Nébihet és a Fogyasztóvédelmi Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatal kapna egy külön elnökhelyettest, aki csak a napi fogyasztási cikkeket áruló boltokkal foglalkozna, valamint a szektor ellenőrzésére külön kormánybiztost neveznének ki.
Élelmiszer-biztonság - Miniszterelnökség: a kormány eddig nem döntött élelmiszeripari szabályozási javaslatról:
A kormánynak továbbra is fontos az élelmiszeripar magyar szereplőinek erősítése, ugyanakkor eddig nem döntöttek a területen semmilyen szabályozási javaslatról - közölte a Miniszterelnökségi Sajtóiroda az MTI-vel.
A Miniszterelnökség arra reagált, hogy az Index hírportálon a nap folyamán megjelent egy cikk, amelyben a többi között azt írták: eljutott hozzájuk egy kormányzati előterjesztés, amelyet a Lázár János vezette Miniszterelnökség és a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium nyújtott be, amely "minimum évi 20 milliárd forintot hajtana be az áruházaktól a parkolás megadóztatásával, de emellett törvényben rögzítené, hogy mennyit költhetnek reklámra, ellehetetlenítené az áruházak ingyenes buszait, és kötelező létszámnövelést is elrendelne".
A Miniszterelnökség közleményében az áll: a kormány 2010 óta kiemelten foglalkozik a kereskedelempolitika szabályozási kérdéseivel, és továbbra is fontos a szektor, valamint az élelmiszeripar hazai szereplőinek erősítése. Mint írták, időről időre természetesen felmerülnek lehetőségek, amelyeket a kormányzat különböző szakmai szinteken megfontol, ugyanakkor a kormány eddig nem döntött semmilyen szabályozási javaslatról.
"Bizonyosak vagyunk abban, hogy bármely intézkedéssel, amelyet a kormányzat hozni fog, a nemzetközi láncok azonnal Brüsszelhez fognak fordulni" - olvasható a közleményben. A kormány ugyanakkor nem a nemzetközi láncok profitjának növeléséért, hanem a hazai fogyasztók érdekeiért dogozik, így minden a Brüsszel felől érkező támadással fel fogjuk venni a harcot - emelték ki.
