Némileg javult a hazai fogyasztók vásárlóereje a napi fogyasztási cikkek piacán, de továbbra is az uniós országok alsó harmadában helyezkedik el – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tartott élelmiszeripari konferenciáján.
Csillag-Vella Rita, a GfK piackutató ügyfélkapcsolati igazgatója arról beszélt, hogy az európai – az EU-tagállamokénál szélesebb körben, 42 európai ország összehasonlítása alapján készült – felmérés szerint az átlagpolgárok átlagosan évi 13 700 eurót költenek ilyen termékekre. A magyar vásárlók ennek az összegnek a 40,6 százalékát, évi 5562 eurót fordítanak napi fogyasztási cikkek beszerzésére. Javuló trendről van szó, hiszen 2014-ben még 37,7, 2015-ben pedig 38,4 százalékos szinten volt ez a mutató. A lista élén Liechtenstein áll 460,9-es mutatóval, vagyis az átlag 4,6-szeresét kitevő költéssel, de Lengyelország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot 46,6, illetve 59,9 százalékkal.
A GfK felméréséből kiderült, hogy a napi fogyasztási cikkek vásárlása 2,2 százalékkal emelkedett tavaly 2015-höz képest. Ez a növekedés abból következik, hogy nagyobb tételűek voltak a vásárlások. De például míg Lengyelországban 420, Szlovákiában pedig 361 alkalommal vásároltak az emberek éves szinten, a magyar vásárló mindössze 311 esetben szerzett be napi fogyasztási cikket. A „kosárméretekben”, azaz az alkalmanként elköltött összeg nagyságában is van eltérés, a magyar 7 eurónál a lengyelek 30 eurócenttel kevesebbet, míg a szlovákok 2,5 euróval többet költenek egy-egy alkalomma
A magyar fogyasztók naponta átlag 6-7 eurót, azaz mintegy 2000 forintot költenek élelmiszerre. A GfK adatai szerint a hiper- és szupermarketek piaci részesedése 17, illetve 24 százalék körül stagnál, a diszkontok viszont piacot szereztek, és 18-ról 19 százalékra növelték részesedésüket. Ez jellemzően a kis lakóhelyi üzletek rovására történt. Az utóbbi két évben a diszkontláncokban a vásárlási gyakoriság és a kosárméret is nőtt, a GfK felmérése szerint egyre gyakoribb, hogy a hétvégi nagybevásárlások végett is diszkontokba mennek a vásárlók. Mint Csillag-Vella Rita megállapította: a kisboltoktól az áraik, a hipermarketektől pedig az üzletek könnyebb elérhetősége miat¬t tudtak fogyasztókat elcsábítani.
Az elmúlt években némileg az online élelmiszer-vásárlás is gyakoribbá vált a napi fogyasztási cikkek piacán, és elérte az 1 százalékot, de még jelentős a lemaradás az európai fejlett országoktól. A szakértők nagy potenciált látnak ebben a piaci szegmensben, és a vásárlók 21 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy kipróbálná az online rendelést.
