Az Agrárszektornak nyilatkozva Bárány László, a Master Good tulajdonosa elmondta, hogy habár a baromfiágazat több szegmense is szenved, a csirketermelés jó feltételek mellett tud működni, ezért megéri bővíteni. A pályázatok segítségével ezért a továbbra is kifejezetten nagynak számító cégcsoport hatalmas lépést fontolgat: 2030-ig az integráció minden elemét újra felépítik, így hat éven belül megduplázzák a kibocsátásukat.
"A baromfiszektoron belül a csirkeágazat a szerencsések közé tartozik, mert egy folyamatos és mind a mai napig ható keresleti piac érvényesül ebben a termékkörben. Ennek a keresleti piacnak, ha nem is árfelhajtó, de mindenképpen egy árstabilizáló hatása van. Ráadásul a mai napig a 2023-ban termett olcsó gabonából takarmányozzuk a csirkéket, sőt, a többi baromfifajt is" - magyarázta Bárány László, a Master Good tulajdonosa. Ehhez még azt is hozzáfűzte, hogy a jelenlegi 68-72 ezer forintos takarmánybúza és a 70 és 75 ezer forint közötti takarmánykukorica is megfelelő árnak tűnik az állattartók számára, ez sem sokkal magasabb a tavalyinál.
"A növénytermesztőket megértem, ők okkal panaszkodnak, de ez nekünk, baromfisoknak, meg mindenféle gabonanövényt takarmányként felhasználó termelőnek jól jön."
A cégtulajdonos a tartós keresleti piaccal kapcsolatban elmondta, hogy a baromfiágazat ciklikusságával együtt is, 2023-hoz képest nemhogy nem csökkentek az árak, de tavasszal a szereplők még el is tudtak kezdeni viszonylag korán, már húsvétkor árat emelni. Ehhez jött egy erős keresleti piac, előbb a labdarúgó Európa Bajnokságnak volt egy élénkítő hatása több ország vonatkozásban, aztán jött a párizsi olimpia – ez utóbbinak szintén volt egy keresletnövelő szerepe.
E közben ráadásul Brazíliában a brazil ipari csirkemell talált egy jobban fizető, magasabb árú piacot, ahol szerencsére nem érvényesül az uniós, kedvezményes kvóta kimerülése után fizetendő büntetővám. A brazil termékek a Közel-Keleten, valamint Mexikóban találtak új vevőkre. Az ukrán import is szenved, mert a háború folytán az oroszok rendszeresen támadják az ottani infrastruktúrát.
"Például a legnagyobb ukrán baromfis cégnek egy komplett hűtőházában rohadt meg a hús, mert áram nélkül maradt a létesítmény három hétig. Ennek eredményeként tehát Ukrajnából se tudott olyan mennyiségben bejönni áru, amelyik fékezte volna az értékesítést. Úgyhogy mi, csirkések kifejezetten jó évet fogunk zárni."
Bárány László azonban fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy nem mindenhol ilyen frappáns a helyzet, a baromfiszektor több szegmensében is akadnak problémák, a broilercsirke jó működési feltételei nem igazak az ágazat más szegmenseiben. A tojásszektor változatlanul óriási importnyomás alatt van, abban az ukrán behozatal nagyon komoly zavarokat okoz Kelet-Közép-Európa piacán.
"A kacsaágazat szenved, a pulykaágazat is padlón van. Nem is nagyon látom azt, hogy hogyan lesz majd ebből föltápászkodás, mert az élő pulykát felnevelni 15-20 százalékkal drágább, mint a csirkét, miközben a pulykamellfilé vagy a pulykacomb jelen pillanatban a csirkemell ára alatt van. Ez meglepőnek tűnhet, de a bizonyítványt mindig a vásárló állítja ki. Nem ideológiai alapon születnek ilyen döntések, hanem azt mondja a vásárló, hogy köszönöm szépen ilyen áron veszek majd csirkemellfilét."
Lengyelország versenyképessége megkérdőjelezhetetlen, van egy jelentős exportnyomás az EU piacain a lengyel szállítók részéről. "Az a Lengyelország, amely 15 évvel ezelőtt még azt sem tudta, hogy a kacsa hogyan néz ki, már közel annyi kacsát termel és vág, mint Magyarország. Ez a fajta túltermelés is bejátszott abba, hogy a kacsatermelés padlóra került."
Talán a csirkések az egyedüliek, akik bizakodóan tekinthetnek a belátható jövő elé, hiszen azt látják, hogy a világ szinte minden országában el lehet adni a csirkehúst. A logisztikai költségek a jól fizető piacokon is megtérülnek. A Master Good például a világ három különböző részébe viszi a csirkeszárnyat:
"A szárnykövet Kanadába exportáljuk, a szárnyközepet Japánba és Dél-Koreába, a végét, azt a kis tüskét pedig elvisszük Kínába, mert ezek azok a piacok amik azt az adott termékkategóriát nagyon megfizetik. A csirkének ebből a szempontból tényleg interkontinentális jövője van mert nem véletlenül exportálunk 43 országba. El is döntöttük, hogy a mostani állattartó telepi fejlesztési és az élelmiszeripari beruházási pályázatokon komolyan részt veszünk, és ha erőnk is lesz meg a bátorságunk sem lankad, akkor a következő hat évben megduplázzuk a teljes integrációt. 2030-ig mindenből építünk még egyet, még egy vágóüzemet, még egy keltetőüzemet, valamint negyven korszerű, világszínvonalú baromfitelepet."
Bárány László büszkén jelentette be, hogy Sárváron máris épül egy új Sága üzem, méghozzá egy zöldmezős beruházás keretében. "Mi nagyon hiszünk abban, hogy az a komplex, teljes zárt integráció, amit már egyszer fölépítettünk, és jól működik, a kapacitás megduplázása után épp olyan versenyképes lesz, mint az előző."
A Master Good tulajdonosa a jövővel kapcsolatban elmondta: úgy látja, a keresleti piac megmarad. "Azt gondolom, hogy jövő augusztusig, a jövő évi betakarításig a csirkeágazat rendben van."
