Sorra jelentik be tartós árleszállításaikat a magyar üzletláncok húsvét előtt. Nemzetközileg is látszik egyfajta konszolidáció az árakat tekintve, de a régi olcsóság már várhatóan nem tér vissza, és valószínűleg húsvét után sem lesz annyi akció, mint most.

Az utóbbi hetekben szinte naponta jönnek ki az újabb és újabb tartós bolti akciókkal a magyarországi üzletek. Az akciózási lázról, a mezőgazdaságot érintő nemzetközi folyamatokról, valamint a kiskereskedők jelenlegi helyzetéről Raskó György agrárközgazdászt és Hollósi Dávidot, a Magyar Bankholding Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatóját kérdezte a Pénzcentrum.

Nagy csökkenés a búza árában
Raskó György megjegyezte, hogy a mezőgazdasági nyersanyagárak, azon belül a kalászos gabonák, a kukorica tőzsdei jegyzései 2022 márciusához képest jellemzően 45-50 százalékkal estek, és a trend további csökkenést mutat. Ennél is nagyobbat zuhantak az olajos magvak jegyzései, ahol 55-60 százalék az esés, de ezen belül a legnagyobb esést a napraforgó mutatja az ukrán kínálat megugrása miatt.

Közölte, hogy az állati termékeknél már nagyobbak a különbségek. Miközben a tej, a tejpor ára folyamatosan esik, a novemberi csúcshoz képest március végére már közel 15 százalékkal, a sertéshús történelmi rekordot dönget. Ezen a héten a magyar gazdaság számára irányadó német hústőzsdén a vágósertés piaci ára 2,33 €/kg, azaz 885Ft/kg, ez több mint 90 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Raskó György szerint ennek oka a vágósertés-állomány csökkenése egész Európában, ami hiányhoz vezetett vágásra érett sertésből.

Hollósi Dávid, üzletági ügyvezető hangsúlyozta, hogy a pékáruk esetében a búza árának mozgása a meghatározó, ott jelentős csökkenést tapasztalnak, de az még így is csaknem a kétszerese a 2020 előtti áraknak.

Hollósi Dávid megjegyezte azt is, hogy a tej esetében különleges a helyzet. A tej és a tejtermékek ára ugyanis Európa-szerte csökkenésnek indult, főként azokban az országokban, amelyek mind a termelésben, mind az exportban meghatározók az Európai Unió piacán.

„A piaci hatások közül azonban az ukrán gabona, étolaj, csirkehús, cukor, tojás piaci megjelenése Európában a legjelentősebb. Elképesztő mennyiségben képesek szállítani mezőgazdasági nyersanyagot, de már feldolgozott élelmiszereket is az ukránok, háború ide, vagy oda” – mondta Raskó György. Szavai szerint nyersanyag oldalról a sertéshúst leszámítva nem várható árnyomás, sőt, deflációs hatások fognak érvényesülni.

Napi szintű változások
Az árakról Hollósi Dávid úgy vélekedett, hogy ha a terménypiacokon jelenleg tapasztalható folyamatok eredményeként tartósan ezen a szinten marad a búza, a kukorica, a napraforgó és az élelmiszer-termékpályák árviszonyait alapjaiban meghatározó további termények ára, akkor lehet mérséklődés. Hangsúlyozta, hogy azok az alacsony árak, amelyekre még emlékszünk, nem fognak visszatérni.

Az ügyvezető felhívta a figyelmet az energiaár jelentőségére is. Mivel a brent típusú kőolaj és a gáz ára csökken, a termelés is olcsóbb.

„2020 óta azonban hozzá kellett szoknunk ahhoz, hogy napi szinten következhetnek be a folyamatokat alapjaiban meghatározó változások” – állapította meg. Szerinte előbb-utóbb csökkenhetnek az árak, de ez egyáltalán nem garantált.

Raskó György kiemelte, hogy mostanra ráadásul a forint is erősödött, ami lehetővé tette, hogy a hazainál olcsóbban vásároljanak az üzletláncok ársapkás termékeket a külpiacról. Szavai szerint ezért lehetséges a sorozatos árleszállítás, amelyben csak a nemzetközi láncok tudnak részt venni, a hazaiak kevésbé. „A kereskedőt ugye az árréstömeg növelése érdekli, nem maga az ár, hanem a forgalom. A forgalom folyóáron persze nem csökkent, sőt óriásit ugrott az infláció miatt, de jellemzően csak a diszkontoknál" – magyarázta.

Az üzletláncok kapcsán Hollósi Dávid megjegyezte, hogy a kiskereskedelem költségei is csökkennek most, így a szállítás és az energia ára is. Ezért szerinte a kiskereskedelmi szektor is tud engedni az árréséből, de azt gondolja, hogy idén minden tekintetben óvatosabban kezelik majd az árakat a piaci szereplők.