A csokoládék, kekszek, cukorkák és egyéb édesség termékek drágulása a Magyar Édességgyártók Szövetsége becslése szerint összeségében 20% körül alakult, ahogy a forgalom 20%-kal, körülbelül 310 milliárd forintra emelkedett.
Békében, válságban és háborúban az emberek mindig is szerették, fogyasztották a kekszet, csokoládét, cukorkát és egyéb nyalánkságokat, mondta Dr. Török Róbert a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója a Magyar Édességgyártók Szövetsége hagyományos, húsvét előtti kerekasztal szerdai beszélgetésén. Hozzátette, az emberek keresik az édességet, csokoládét a vészterhes időkben is, és az édességeket készítők mindig is megtalálták az éppen adott körülményekre a megfelelő válaszokat. Alapanyagokat helyettesítettek, alternatív szállítási útvonalakkal kísérleteztek, új receptekkel jelentek meg, hogy mindig képesek legyenek édességet, csokoládét gyártani. Így történt már a napóleoni hódítások korában, de a huszadik századi válságok és nagy háborúk alatt is.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége főtitkára, Intődy Gábor arról számolt be, hogy a szektor túl van néhány közelmúltbéli nehéz időszakon. A 2008-as recesszió, 2011-ben a népegészségügyi termékadó bevezetése, 2020-ban a pandémia is jelentősen visszavetette az édességek iránti keresletet, ami az oltások bevezetésével, 2021-re stabilizálódott. A gyártók jelenleg bizakodók, hasonló visszaesésre nem számítanak. Jelenleg egyértelműen dráguló piacról beszélhetünk. Ennek fő okai az inflációs környezet, az alapanyag árak, az energia díjak, a munkabérköltségek, a NETA adó jelentős emelése, és a kereskedők veszteség porlasztása emelkedő kiadásaik, többlet adóik és az árstoppok miatt.
A csokoládék, kekszek, cukorkák és egyéb édesség termékek drágulása a Szövetség becslése szerint összeségében 20% körül alakult, ahogy a forgalom 20%-kal, körülbelül 310 milliárd forintra emelkedett, jellemzően stagnáló, vagy kis mértékben csökkenő eladási mennyiségek mellett. Ezzel az édességek drágulása az átlagos, 40% körüli élelmiszer-infláció alatt maradt. Ezzel együtt is nagy különbségek akadnak a termékcsoportok között: van, ami drasztikusan, és van, ami kevésbé drágult. Egy nyertes termékköre is volt az elmúlt évnek, a jégkrém. Itt az eladások 5% körül növekedtek. Eközben a jégrém ára is jelentősen emelkedett, nem kis részben az energia drágulásnak köszönhetően, mert a jégkrém a folyamatos mélyhűtés igénye miatt nagyon energiaigényes csemege.
A minőségi elvárásokból általában az áremelkedés ellenére sem mondanak le a magyarok. A Szövetség felmérése szerint az édességet vásárlók 49%-a felelt úgy, hogy a minőségről nem mond le, inkább ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolja az adott terméket, 37% időnként árérzékenyebb, időnként pedig minőséget választja, és csupán 14% választja egyértelműen szinte mindig az olcsóbbat.
A gyártók hangsúlyozzák, hogy az innováció sem áll meg: új ízesítésekkel, ú színekkel, új csomagolásokkal próbálják vonzóbbá tenni édesipari termékeiket. Húsvétkor még mindig a csokinyúl, majd a csokitojás a legnépszerűbb az édesség. A gyártók bizakodók, arra számítanak, hogy stabilizálódnak az alapanyag árak, stagnálnak az energiaárak, és adó ügyekben további racionalizálást és adminisztrációs egyszerűsítést remélnek. Prognózisuk szerint a forgalom visszaesése nem lesz olyan jelentős, mint a 2008-as recesszióban, vagy a pandémia első évében, és nem számítanak elhúzódó válságra. Ezzel együtt, a gazdasági, ökológiai és társadalmi környezet hirtelen változásaira és hektikus folyamataira utalva megjegyezték, hogy ilyen jóslások, remények és becslések alakalmával figyelembe kell venni, hogy manapság a „kapanyél is elsülhet”.