Óriási a bizonytalanság a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői között azzal kapcsolatban, hogy mi várható 2023-ban.
A háború, a történelmi aszály, az infláció, az energiaárak és szinte az összes előállítási költség növekedése rendkívül nehéz helyzetbe hozták az ágazat szereplőit.
Nem várhatóak nagy fejlesztések és beruházások 2023-ban a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban az Agrárszektor által megkérdezett szakértők szerint, pedig az ágazatok jövedelmezőségének javítása érdekében igen nagy szükség lenne rájuk. A portál azt mérte fel, hogy milyen év előtt áll a két szektor.
Újabb növekedést várnak az önköltségekben
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke azt nyilatkozta a lapnak, hogy a mostani információkból kiindulva rendkívül nehéz év előtt áll a magyar élelmiszeripar, mivel az önköltségek oldaláról újabb növekedésre számíthatnak az ágazat szereplői, ezt pedig nehéz lesz beleépíteni az árakba. Közölte, hogy az optimista gazdasági előrejelzések is csak a jelenlegi szint tartását, esetleg minimális növekedést várnak. Az azonban biztosra vehető, hogy az emberek jövedelme nem fog jelentősebb mértékben emelkedni, ezért a kereslet csökkenése várható.
Azt mondta, jó lenne, ha az ágazat központi terhei nem növekednének 2023-ban, ideértve a fogyasztási és a népegészségügyi termékadót is. Ezen felül nagy szükség lenne, hogy mihamarabb kiírják a Vidékfejlesztési Programban az ágazatot segítő pályázati felhívásokat.
Kevés volt eddig a csapadék
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint egyelőre nincs értelme jóslatokba bocsátkozni, mivel a szántóföldi növénytermesztési ágazatban minden attól függ, hogy lesz-e elegendő csapadék januárban és februárban. Szavai szerint az ideális tél az lenne, ha legalább 3 hétig hótakaró borítaná a földeket, és a talajok vízkészlete visszatöltődne abból és a köztes csapadékokból. Jelenleg azonban csak a talaj felső rétegei vannak átnedvesedve, a lentebbiek nem.
Felhívta a figyelmet arra, hogy amíg bármiféle minőségi vizsgálat nélkül be tud jönni az import ukrán gabona az országba, addig nagyon nehéz a magyar termelőknek versenyeznie vele.
Mindenki a túlélésre összpontosít
A magyar sertéságazat is nehéz időszak van túl Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezetői igazgatója szerint. Elmondta, hogy a rezsi, a munkabérek és jószerével valamennyi költségelem megemelkedése rendkívül nehéz helyzetbe hozta a termelőket. Noha az élősertés felvásárlási ára is növekedett, a tavalyi év a hízó tekintetében a plusz nullás szintet tudta elérni, az ágazat helyzete továbbra sem mondható jónak.
Közölte, hogy Európában a sertésállomány csökkenésére lehet számítani, Magyarországon azonban mindenki azon dolgozik, hogy ne legyen további létszámcsökkenés. Fitos Gábor szerint most azonban mindenki a túlélésre összpontosít, a sertéstartók és a húsiparosok is próbálják megoldani az aktuális kihívásokat.
Beszélt arról is, hogy nem nagyon számítanak most fejlesztésekre, pedig óriási szükség lenne rájuk. Megjegyezte, hogy a következő időszakban a tőkeerős cégek tovább fognak növekedni, és az ágazatban is egyre jelentőse
