A külpiacokat kell megcéloznia a magyar élelmiszernek, de az export értékének növelése és a valódi márkaépítés érdekében a feldolgozott termékek előállítására kell áttérniük a magyar termelőknek.
Továbbra is világszerte növekszik az élelmiszer iránti kereslet. Ennek oka, hogy folyamatosan nő a Föld lakosságának száma, és az átlagéletkor, illetve az életszínvonal is emelkedik. A következő években globálisan a húsfélék és a tejtermékek fogyasztása nő a legjobban, de nincs olyan termék, amelyre ne lenne kereslet. Ezért a magyar élelmiszernek is az exportpiacok felé kell fordulnia – mondta el Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója a Napi.hu-nak adott interjúban.
Alacsony a feldolgozott termékek aránya
A szakember úgy véli, Magyarország rendkívül erős az élelmiszer-előállításban, adottak hozzá a jó minőségű szántóföldek, erősek az agrárvállalkozások. Közölte, hogy másfélszer annyi élelmiszert exportálunk, mint amennyit importálunk, ami kiugróan jó érték, de a legfontosabb feladat a magyar élelmiszer-kereskedelemben most a feldolgozottsági szint növelése.
Ez szavai szerint azt jelenti, hogy jelenleg a külföldön értékesített agrártermékeink kétharmada élelmiszer-alapanyag. Ezzel szemben csak egyharmad arányban exportálunk feldolgozott termékeket. A legfontosabb feladat, hogy a feldolgozottsági szintet növeljük az exporton belül.
Hozzátette, hogy megvan tehát a hazai termelőknél a tudás és a jó minőségű, bőséges mennyiségű alapanyag a piacképes termékek előállításához, de ezeknek az alapanyagoknak a feldolgozására sajnos sokszor már az országhatáron kívül kerül sor.
Nem elég a mennyiség
A feldolgozottság növelésének jelentőségét azzal indokolta, hogy az élelmiszer-kivitelben a nemzetközi piacokon nem a mennyiség számít.
– A külföldön eladott mezőgazdasági termékek kétharmada alapanyag, vagyis gabonaféle, zöldségfélék, gyümölcsfélék, állati termékek. Ezek az alapanyagok márkaépítésre nem alkalmasak, és értékükben is jelentősen elmaradnak a feldolgozott termékektől. Az alapanyagok pótolhatók máshonnan, miközben egy jó minőségű, keresett élelmiszer vagy magyar prémium termék nehezen szerezhető be más piacokról – magyarázta.
Mégis csak egyharmad arányban értékesítjük a jóval drágábban eladható, valódi márkát képviselő feldolgozott élelmiszereket, például az akácmézet, a Tokaji aszút, a felvágottakat, a konzerveket, vagy a tésztaféléket.
Közölte, hogy a probléma a 90-es évekre nyúlik vissza, amikor a jelentős hazai élelmiszeripari kapacitás gyakorlatilag teljesen leépült: bezártak a hazai gyárak, amik megmaradtak, azok közül sokan ma sem tudnak versenyképesen élelmiszert előállítani.
Hatalmas összeg lesz elérhető fejlesztésre
Felhívta a figyelmet arra, hogy a következő években az élelmiszeripar fejlesztésére soha nem látott összeg, 700-800 milliárd forint áll rendelkezésre. Az uniós forrásokhoz a kormány 80 százalékos társfinanszírozást nyújt. Ebből az összegből megvalósulhatnak azok a beruházások, amelyeknek köszönhetően az itthon megtermelt növényi és állati alapanyagokat szintén itthon dolgozzák fel, és ezeket a feldolgozott, jó minőségű, rendkívül keresett termékeket lehet külföldön értékesíteni.
Ondré Péter szerint ezzel jelentősen nő a magyar mezőgazdaság és élelmiszergazdaság jövedelmezősége is.
Arra a kérdésre, hogy miért a külpiacok jelentik a magyar élelmiszer jövőjét a belföldi kereslettel szemben, azt felelte, hogy a belföldi fogyasztás és az uniós kereslet volumenében érdemben már nem nő, így a beruházók nem hagyatkozhatnak csak a belföldi fogyasztásra.
