A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint májusban jelentős ugrással 5,5 éves csúcsra javultak a lakossági várakozások.
A GKI Fogyasztói Bizalmi Index értéke 16,1 ponttal nőtt. Ilyen mértékű pozitív irányú havi elmozdulásra a mérés több mint 30 éves történetében még nem volt példa. Az index májusi értéke -0,9 pont, amelynél magasabb értéket eddig mindössze két időszakban mértek: a 2002. évi választásokat követő néhány hónapban, valamint 2018–2019 egyes hónapjaiban. Mindez arra utal, hogy az új kormány jövőbeli működésével kapcsolatos remények és a gazdaságpolitikai fordulatba vetett bizalom erőteljesen befolyásolták a közvéleményt.
A havi emelkedés hátterében elsősorban az ország következő 12 havi gazdasági helyzetének, valamint a lakosság következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásainak jelentős javulása áll. Előbbi alindex 33,4 ponttal, utóbbi 17,6 ponttal emelkedett egyetlen hónap alatt. Ha az elmúlt egy évet tekintjük, akkor az előbbi 60,2 ponttal, míg az utóbbi 28 ponttal áll magasabban, mint 12 hónappal korábban. Az elmúlt több mint 30 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a parlamenti választások környékén az átlagosnál jóval magasabb indexértékek jellemzők, ugyanakkor a mostanihoz hasonlóan hirtelen javulásra korábban nem volt példa; a korábbi időszakokban az emelkedés jóval elnyújtottabb trendet rajzolt.
Az index másik két részindexe szintén pozitív irányba mozdult el, bár az előzőekhez képest mérsékeltebb mértékben. A lakosság az elmúlt 12 hónapra vonatkozó pénzügyi helyzetét 6,4 ponttal, míg a nagy értékű fogyasztási cikkekre fordítható pénzének következő 12 havi alakulását 7 ponttal értékelte kedvezőbbre, mint április elején. A részindexek aszimmetriája tanulságos: a háztartások jövőre vonatkozó várakozásai jóval nagyobb mértékben mozdultak el, mint az elmúlt 12 hónap saját pénzügyi helyzetének megítélése. Ez azt jelzi, hogy a mostani bizalmi ugrás inkább a gazdaságpolitikai fordulatba vetett bizalmat, mintsem a háztartások tényleges helyzetének rövid távú gyors változását mutatja.
A lakosság inflációs várakozásai jelentősen mérséklődtek – és kisebb mértékben ugyan, de csökkent az elmúlt 12 hónapban érzékelt pénzromlás üteme is –, miközben jelentősen javult a munkanélküliek számának várható alakulására vonatkozó megítélés. Összességében a lakosság május elején minden, az indexhez kapcsolódó és azon kívüli tényezőt kedvezőbben ítélt meg, mint egy hónappal korábban. Igazából a következő hónapok adatai mutatják majd meg, hogy a mostani ugrás tartós trendforduló kezdete-e, vagy a kormányváltáshoz kötődő egyszeri várakozási csúcs.
