A hazai zöldség-gyümölcs ágazat érdekképviselete, a FruitVeB és több szakmai szervezet közösen hívta fel a figyelmet: az EPR- és DRS-díjak évközi, akár több mint 30%-os emelése súlyosan torzítja a versenyt és inflációt gerjeszt.
A szervezetek a díjak csökkentését és a rendszer átláthatóvá tételét sürgetik.
A FruitVeB közleménye szerint tagjaik „megdöbbenéssel tapasztalták, hogy év közben bármikor változtatható a rájuk vonatkozó EPR és DRS díj mértéke”. A szervezet nyílt levélben fordult az energiaügyi miniszterhez, miután a 2025 októberében hatályba lépett rendeletmódosítás a csomagolásra kivetett díjakat — különösen az üveg esetében — drasztikusan megemelte.
„A magyar EPR-rendszer Európa egyik legdrágábbja” – fogalmaztak a levélben. „Ráadásul a rendszer átláthatatlan, a piaci szereplők nem látnak bele az árképzésbe, így nem tudják, mi indokolja a díjak nagyságát.”
A szervezet szerint a hirtelen, évközi emelés kiszámíthatatlanná teszi az üzleti környezetet, ellehetetleníti a tervezést, és többszázmilliós pluszterhet ró a hazai élelmiszer-feldolgozókra. Különösen érintettek a konzervipari üzemek, amelyeknél az üveg csomagolásra kivetett EPR-díj közel 40%-kal nőtt. „Ez a Tiszántúlon működő, jellemzően kis- és középvállalkozásokat tömörítő üzemeket hozza nehéz helyzetbe – áll a levélben. – Ezek az üzemek több ezer család megélhetését biztosítják, és a mostani emelés akár a működésüket is veszélybe sodorhatja.”
Az üveg a legnagyobb vesztes
– Persze számunkra ez, amióta bevezették, égető téma – mondta érdeklődésünkre Sebesta Péter, a FruitVeB alelnöke, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke. – Nem azon a szinten van, ahol indokoltnak éreznénk, de nem látunk rá pontosan a díjképzésre.
A szakember szerint a gyártók és forgalmazók évek óta hiába kérik, hogy betekintést nyerhessenek a rendszer működésébe, a költségek kalkulációjába, vagy legalább egy független audit készüljön. – Ebben nem történt előrelépés – tette hozzá. – A minisztérium ugyan nem zárkózott el a további egyeztetésektől, de eddig még semmilyen konkrét változás nem történt.
– A mostani emelés legfőképpen az üveget felhasználó konzervüzemeket sújtja – magyarázta Sebesta Péter. – Az EPR-díj az önköltség több mint tíz százalékát is elérheti, miközben ez nem is maga a csomagolóanyag ára, hanem a visszaforgatási díj.
A szakember példaként elmondta: – Egy üvegre eső EPR-díj 14 forinttal nőtt. Egy közepes méretű konzervgyár évente tízmillió üveget használ, ez 140 millió forint költségnövekedést jelent egyik napról a másikra. – Ez év közben történt, futó szerződések mellett, ami kifejezetten hátrányosan érint minket – hangsúlyozta. – Most nem lehet odamenni a kiskereskedelmi láncokhoz, és azt mondani: „Figyeljetek, nőtt az adó, emelnénk az árat.” Mert a kereskedők erre teljesen jogosan azt válaszolják: inflációcsökkentési stratégia van, nem emelhetünk árat, másrész az éves szerződések kötelezettségeket ró ránk…
A FruitVeB alelnöke szerint a probléma kettős: maga az eljárás is aggályos, de az emelés mértéke különösen súlyos. Ha inflációt akarunk csökkenteni, nem lehet egyik napról a másikra ilyen mértékű díjemelést bevezetni – mondta. – Ez torzítja a versenyt, és árnövelő, infláció-felhajtó hatása van az élelmiszerpiacon.
Közös fellépés a szakmai szervezetek részéről.
A FruitVeB mellett több más szakmai szervezet – köztük a Magyar Húsiparosok Szövetsége, a Magyar Pékszövetség, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség, valamint a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége – is közösen figyelmeztetett: a 2026-os EPR-díjak újabb emelése árdrágító és inflációnövelő hatással járna. A szervezetek azt kérték a kormánytól, hogy a következő évi díjakat legalább a 2024-es szintre csökkentse, és a döntést november 30-ig hirdesse ki, ezzel is segítve a vállalkozások tervezhetőségét és versenyképességét.
– A magyar gyártók, forgalmazók és kereskedők számára a kiszámítható szabályozás létfontosságú – állt a közös közleményben. – Ellenkező esetben az EPR-rendszer nemcsak a vállalatokat, hanem a fogyasztókat is sújtani fogja.
Sebesta Péter végül így fogalmazott: A fenti példából levezetve, ha egy gyár tízmillió üveget használ, az 140 millió forint többletköltség. Három hónappal az év vége előtt ezt nem lehet kigazdálkodni. Én reménykedem abban, hogy minél kevesebb piaci szereplő fog ebbe belerokkanni, abban meg pláne, hogy a mostani, évközi emelés után január elsejével nem lesz újabb. Az már tényleg katasztrofális lenne – szögezte le végül.
