Több százmilliárd forintnyi értéknövelő beruházás megvalósítása van folyamatban a hazai élelmiszeriparban. A folyamatot a KAP-támogatásokhoz elérhető előleg és kedvezményes hitel is segíti. A Közös Agrárpolitika jövője továbbra is bizonytalan, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt javasolja az élelmiszeripari feldolgozóknak, hogy éljenek a támogatások nyújtotta lehetőségekkel és még ebben a ciklusban valósítsák meg a tervezett beruházásokat.
Gyorsított ütemben zajlik az élelmiszeripari pályázatok elbírálása, a mintegy 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett, kisebb volumenű beruházásokat támogató felhívás esetében minden olyan pályázatot pozitív elbírálásban részesítenek, amelyek megfelelnek a formai és jogosultsági követelményeknek. Míg a 150 milliárd forintos kerettel meghirdetett komplex élelmiszeripari pályázatok esetén bizonyos fokú kiválasztás mellett, de a források átcsoportosításával jóval nagyobb nagyságrendű támogatás áll rendelkezésre – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari Osztályának ülésén. A cél, hogy azok a pályázatok nyerjenek támogatást, amelyek mögött valós, hosszútávú és fenntartható működtetést megalapozó élelmiszeripari fejlesztési szándék áll, a nyertes vállalkozások pedig képesek megvalósítani a tervezett beruházást.
A komplex pályázaton eddig 223 projekt kapta meg a támogatói szerződést 254 milliárd forint összegben, és további támogatói döntések meghozatala várható a következő hónapokban, amelynek köszönhetően hozzávetőleg 500 milliárd forint támogatással tudnak élelmiszeripari fejlesztések megvalósulni. A kis élelmiszeripari pályázat esetén a beadott 860 kérelemből 601 esetben született támogatói döntés. A megvalósításra 24-36 hónapos időszak áll rendelkezésre, így 2029 decemberéig Magyarország eddig legnagyobb élelmiszeripari fejlesztési programja tud megvalósulni.
Szintén az ágazat fejlesztését szolgálja az idén november 27-én megnyílt Élelmiszeripari és feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása című felhívás, amely a kisebb léptékű beruházásokat támogatja. Ennél a felhívásnál változtak a szempontok is, változott a pályázható tevékenységek köre, 100 millió forintra módosult az odaítélhető támogatás összege. A benyújtott pályázatok kapcsán a jövő év tavaszán várhatóak a támogatói döntések.
Az élelmiszeripari beruházások megvalósítását segíti az is, hogy az EU-s szabályozás változásának köszönhetően lehetőség nyílt az előlegek nagyobb arányú, részben könnyített kifizetésére. Így a kedvezményezettek az elnyert összeg első 25 százalékát kaphatják meg biztosíték adása nélkül, míg a második 25% előlegösszeghez bankgarancia ellenében férhetnek hozzá a nyertesek. Ráadásul míg korábban az ügyfélnek önerőigazolást kellett bemutatnia az előleg igénylésekor, most erre nincs szükség. Mivel a banki finanszírozás piaci alapon magas kamatozású hitelekkel oldható meg, ezért a kormányzat összeállított egy kamattámogatott hitelkonstrukciót: amennyiben valaki rendelkezik egy elnyert KAP pályázattal, úgy kedvezményes, forint alapú hitelt tud felvenni, amely a megvalósítani kívánt projekt támogatási intenzitásának 10 százalékáig vehető igénybe.
A jelenlegi KAP terv 2027. december 31-ig tart, ez után még 2 év áll rendelkezésre a projektek megvalósítására és elszámolására. Hazánk kezdeményezte, hogy egy évvel hosszabbítsák meg az elszámolási időszakot 2030-ig, így a projektek megvalósítására és a záróelszámolásoktovábbi egy év tudna rendelkezésre állni.
A követkető támogatási ciklust ugyanakkor továbbra is nagy bizonytalanság övezi, a jelenlegi tervek szerint ugyanis az élelmiszeripar gyakorlatilag kikerülne a Közös Agrárpolitika hatálya alól, nem részesülhetne az alap támogatásaiból. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért azt tanácsolja minden élelmiszeripari szereplőnek, hogy aki rendelkezik nyertes pályázattal, valósítsa meg a tervezett beruházását, mivel a következő ciklusban már nem biztos, hogy lehetősége lesz támogatást igényelni a fejlesztésekre. A NAK természetesen továbbra is azért küzd minden európai uniós fórumon, hogy megőrizzük a KAP kétpilléres rendszerét és bebizonyítsa az uniós döntéshozóknak, hogy az élelmiszeripar és a mezőgazdaság nem elválasztható: sokkal jobban lehet biztosítani a támogatást az ágazat részére, ha az a KAP-on belül marad.
Az osztályülésen emellett szó esett az élelmiszeripart érintő várható jogszabályváltozásokról, köztük az EUDR rendeletről, a nitritek és a nitrátok határértékeinek csökkentéséről, valamint az ezüst kivezetéséről az adalékanyagok listájáról, a reggeli irányelvek módosításáról és a füstaromák kötelező kivezetéséről is.
