Nem sikerült átfordulnia pozitív tartományba a K&H nagyvállalati növekedési indexnek.
Újfent megközelítette a tavaly év végén mért állapotot a hazai nagyvállalatok gazdasági kilátásairól és várakozásairól képet adó K&H nagyvállalati növekedési index, 4 pontos csökkenéssel jelenleg -6 ponton áll. Ez jelentős esésnek számít, főleg annak viszonylatában, hogy az elmúlt két mérési ciklusban is folyamatosan javult a cégvezetők hangulata, és az első negyedévben ismét elérhető közelségbe került a nulla pont, de akár a pozitív tartományba való átfordulás is. A csökkenést leginkább makrogazdasági tényezők váltották ki. A nagyvállalatok romló árbevételi kilátásokkal számolnak, csökkenő nyereség mellett, vagyis jelenleg kevésbé eredményes 12 hónapot prognosztizálnak, mint az elmúlt két negyedévben.
Bár az elmúlt közel másfél év alatt először közelítette meg a hazai nagyvállalatok vezetőinek várakozása a semleges szintet, és reális esély volt a pozitív tartományba való átfordulásra, végül elmaradt az áttörés és ismét ereszkedő pályára fordult a K&H nagyvállalati növekedési index. Legfőbb oka, hogy a makrogazdasági tényezőket tömörítő részindex ismét a mélybe zuhant: -17-ről esett vissza -25 pontra az értéke. A saját helyzetet, illetve a mikrogazdasági tényezőket magába foglaló vállalati részindex szintén mérséklődött, bár a pozitív tartományban, jelenleg 1 ponton állt meg, ami kétpontos csökkenés. A hazai gazdasági növekedés lelassulása, a gyenge GDP adatok mellett sem javítottak a cégvezetők pesszimista hangulatán, ezért számottevő mértékben, 4 ponttal csökkent a teljes index mutatója: jelenleg -6 ponton áll, ami erősen közelíti a 2024 év elején mért szintet.
„Nincsenek könnyű helyzetben a nagyvállalatok, jelenleg sem a nemzetközi, sem a hazai gazdaság helyzete nem ad nekik okot a bizakodásra. Az elszabaduló infláció, a beszállítói árak drágulása, valamint a belföldi vevőkör beruházásainak visszaesése negatívan érintette őket, ugyanis ezek a cégvezetők szerint a gazdaságot leginkább befolyásoló tényezők. A saját cégük gazdasági kilátásainak megítélését nézve több mint duplájára nőtt az előző negyedévhez képest azok aránya, akik romló helyzettel számolnak (26%), és 20 százalékponttal csökkent a stagnálást váróké is (52%). Ennek ellenére egy mérsékelt, 5 százalékpontos növekedés látható a gazdasági helyzetüket optimistábban látó vezetők közében, jelenleg közel minden negyedik vezető gondolkodik így. Ebből is látható, hogy a jelenlegi kaotikus gazdasági helyzetben nehéz jól felmérni, mire számítsanak a vállalatok vezetői” – mondta el Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.
Mérséklődő árbevétel és nyereség
A kutatás árbevétel szerint három kategóriára osztja a nagyvállalatokat: 2-4 milliárd forint közötti, 4-10 milliárd forint közötti, illetve 10 milliárdot forintot meghaladó bevételű kategóriába. Ezek alapján jelenleg a középső kategóriánál a legjobb a helyzet, 1,3 százalékos növekedést várnak az árbevételben a következő egy év során. A legkisebbek 0,4 százalékos javulást, a legnagyobbak pedig egy erősen pesszimista, jóformán stagnálásnak számító 0,1 százalékot. Ez azt jelenti, hogy összességében az előző negyedévhez képest a mostani átlagos 0,6 százalékos növekedési várakozásokkal lefeleződtek az árbevétel-növekedési kilátásai a nagyvállalatoknak. Szektor szerint nézve leginkább a szolgáltatók a legoptimistábbak, 3,6 százalékos javulást várnak. Őket az ipar követi stagnálás-közeli 0,3 százalékos értékkel, és a legborúsabban a kereskedelmi szektorba tartozó cégek látják a jövőt, náluk szembetűnő, hogy az előző negyedévben mért 2,3 százalékos növekedésről most 1,1 százalékos csökkenésre romlottak a várakozásaik.
Nyereség tekintetében sem túl rózsás a helyzet: a legkisebbek mínusz egy százalékkal csökkenést, a középső kategória cégvezetői fél százalékos növekedést, a legnagyobbakéi pedig szintén csökkenést prognosztizálnak, pontosan 0,7 százalékos mértékben. Ezzel az átlagos várakozásaik fél százalékos nyereség-csökkenést vetítenek előre. Adózás előtti nyereség vonatkozásában szintén a szolgáltató szektor a legoptimistább, ők három százalékos növekedést várnak a következő 12 hónapban. Az ipar és a kereskedelem egyaránt 2 százalékos csökkenéssel számol, ám míg az előbbi esetében ez stagnálásnak számít összevetve az előző negyedév adataival, addig az utóbbi esetében jelentős csökkenés látható, mivel az idei év első három hónapjában még 1 százalékos növekedést prognosztizáltak.
