Az IKEA tanulmánya szerint évi 5 ezer tonna fabútorhulladék is lerakókba kerülhet Magyarországon, pedig lenne megoldás az újrahasznosításra
Évente körülbelül 43-59 ezer tonna fabútorhulladék keletkezik Magyarországon, azonban a kiterjedten működő bútorhulladék-feldolgozó rendszer hiányában ennek a nagy része égetőkben végzi – derül ki az IKEA friss tanulmányából. Igény lenne a már nem használt bútorok fenntartható kezelésére, ugyanis a tanulmányhoz készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége lecserélte valamelyik bútorát az elmúlt évben, és a válaszadók majdnem 8 százaléka a kommunális hulladék mellé tette ki a fölösleges holmit. Az IKEA körkörös szolgáltatásaival megoldást kínál a bútorok újrahasznosítására, és arra ösztönzi az embereket, hogy értékként tekintsenek a nem használt bútorra.
Az IKEA tanulmánya a magyarországi bútorhulladék mennyiségét és kezelési lehetőségeit vizsgálta. Ebből kiderült, hogy az évi mintegy 43-59 ezer tonna fabútorhulladékból körülbelül 3-5 ezer tonnát helyezhetnek lerakóba, és 14-19 ezer tonna használt bútor kerül égetőkbe.
„A bútortól való megszabadulás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bútorból hulladék lesz. A bútorhulladék-feldolgozó rendszer mellett éppen ezért nagy szükség lenne a hulladékképződést megelőző újrahasználati központokra is, amelyekből a tanulmány szerint jelenleg mindössze öt működik Magyarországon” – mondta Bálint Attila, az IKEA Magyarország fenntarthatósági felelőse. Hozzátette, az IKEA lakossági felméréséből kiderült, hogy a válaszadók többsége (54,6%) selejtezett le bútort az elmúlt egy év során. Ennek leggyakoribb oka az volt, hogy a bútorokat újakra cserélték (32,7%), a bútorok elöregedtek (31,9%), vagy megsérültek (25,8%). A válaszadók többnyire ágyat (24,7%), kanapét (21,7%) selejteztek le, míg a legkisebb arányban fogasokat, kerti bútorokat és kiságyakat.
„Nagyvállalatként az IKEA vezető szerepet kíván betölteni a fenntartható és megfizethető otthoni megoldások terén, mivel felelősséget érzünk ezen a téren. A fenntarthatatlan fogyasztás napjaink nagy problémája, amire megoldást szeretnénk kínálni. Ennek érdekében fejlesztjük folyamatosan körkörös szolgáltatásainkat, amelyhez viszont konkrét adatokra van szükségünk. Magyarországon mindeddig nem volt olyan tanulmány, amely kvantitatív és kvalitatív módon vizsgálná, hogyan bánnak az emberek a már nem használt bútorokkal” – tette hozzá Bálint Attila. „Az IKEA globális vállalást tett arra, hogy 2030-ra teljesen körforgásos vállalat lesz, ezért is nélkülözhetetlen ezeknek a körforgásos szolgáltatásoknak a fejlesztése. Csak így tudjuk elérni, hogy csökkentsük az éghajlati lábnyomunkat és 2030-ra klímapozitívvá váljunk.”
A megkérdezettek közel egyharmada eladományozza a fölöslegessé vált bútorait (27%), és csak 6,8 százalék adja le egy újrahasznosító központban vagy hulladékudvarban. A válaszadók 18,9 százaléka online értékesíti, 13,5 százalékuk pedig garázsban vagy pincében tárolja. A megkérdezettek 7,8 százaléka nem megfelelő módszerrel szabadul meg a nem használt bútoroktól, például kommunális hulladékgyűjtőbe vagy mellé teszi ki a fölösleges holmikat. Még ennél is jóval kevésbé valószínű, hogy a bútorokat visszaadják a gyártónak vagy eladónak, így csak a válaszadók alig 1 százaléka járt el.
„A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az embereket érdeklik a bútorok újrahasznosításának lehetőségei, és érdemes ilyen szolgáltatásokat működtetni” – mondta Bálint Attila. „A válaszadók visszajelzései alapján tudjuk, hogy ideális megoldást a közel elérhető, könnyű és kényelmes, jól ismert vagy egyszerűen megismerhető módszer jelent, ami lehetőséget biztosít a bútorok szállítására is. Az IKEA körkörös megoldásai megfelelnek ezeknek a fogyasztói szempontoknak, ezért kiemelt szerepük lehet a hazai bútorhulladék mennyiségének csökkentésében.”